Hétfőn délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester. Mindössze egy darab előterjesztés volt terítéken, amely a főváros egyre égetőbb pénzügyi helyzetére vonatkozik. Úgy tűnik, most valóban töréspontra jutott a kormány és a főváros viszonya: a jelenlegi cashflow előrejelzés szerint az önkormányzatnak mínusz 33 milliárd forintos folyószámlahitel-tartozása fog fennállni az év végén, ami miatt bizonytalanná vált, hogy a 27 ezer főváros dolgozó januárban is kap-e fizetést. A fővárosi dolgozók melletti szolidaritásból ült össze rendhagyó módon a kelenföldi buszgarázsban a közgyűlés, amit délután egy Budapesti Büszkeség Menet 2-nek keresztelt demonstráció követ. Karácsony az itt született a döntést személyesen készül felvinni a Karmelitába.
A közgyűlés elfogadta Karácsony javaslatát: csak a fideszesek tartózkodtak, mindenki más igennel szavazott. Felszólították a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a fővárossal, valamint megerősítettek egy korábbi határozathozatalt, amely egy korábbi ÁSZ-jelentésre vonatkozott. Ez kimondta, hogy a főváros anyagi nehézségei részben a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedéséből fakadnak.
A DK módosító javaslatára, amely felfüggesztette volna az olimpiáról szóló tárgyalásokat addig, amíg nem születik megoldás a főváros anyagi helyzetére, csak a párt képviselői szavaztak igennel. Leszavazták a Fidesz javaslatát is, amely kimondta volna a főváros működésképtelenségét.
A Tisza képviselő nem vettek részt az ülésen.
„Egy színházban ülünk”
A kihelyezett ülésen kézfeltartással szavaztak, ahogy a hozzászólási szándékot is ugyanígy tudták jelezni. Hozzászólni a kihelyezett pulpitusnál tudtak a képviselők.
A helyzet, amiben vagyunk magáért beszél. Az új közgyűlés megalakulása óta az egyik legfontosabb ügy a főváros anyagi helyzete és ennek kapcsán a kormánnyal folytatott jogvita. A bíróság kimondta, hogy a fővárost érintő szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja minden törvényi alapot nélkülöz, és miközben nyáron a közgyűlés felhatalmazásával kezdeményeztem a tárgyalásokat a kormánnyal, ezek a tárgyalások elakadtak. Ha nem folytatódnak, a főváros nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerül
– mondta Karácsony, hozzátéve, hogy eközben a Rudas gyógyfürdő kötényes fürdőzési szabályairól vitatkoznak a közgyűlésben. Az előterjesztés szerinte arról szól, hogy januárban senkinek se kelljen azon aggódnia, hogy hozzájut-e ahhoz a jövedelemhez, amely a fővárosért végzet munkája nyomán jár neki.
Elsőként Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője lépett a pulpitushoz. Elmondta, hogy sajnálja, hogy ebben a helyzetben a főpolgármester politikai színpadot ácsol magának, ahelyett, hogy arról gondolkodnának, hogy hogyan tudnának a fővárosiakon segíteni. Van egy másik út is: ki kell mondani, hogy a főváros fizetésképtelen, nem képesek a dolgozók fizetését és a város zökkenőmentes működését garantálni. „A budapestiek nem ihatják meg a jelenlegi, felelőtlenül gazdálkodó városvezetésnek a levét” – mondta, hozzátéve, hogy ha a kormány segítő kezet nyújt, azt el kell fogadni. Megismételte, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) bevételek meghaladják a szolidaritási hozzájárulás összegét, és hogy immár 170 milliárdos adósságot hoztak össze Karácsonyék, noha ők Tarlós Istvánnal jelentős tartalékkal adták át a városvezetést.
Barabás Richárd, a Párbeszéd frakcióvezetője, a Humanisták alapítója következett. Elmondta, hogy a kormányzat tudatosan a város kivéreztetésére játszik, amiért más értékeket képvisel, mint ők: mindig is példát mutatott emberségből. „Egészen cinikus, aljas és felháborító az a gondolat, hogy a kormányhoz kell fordulnunk segítségért” – mondta Barabás, aki szerint nem az önkormányzatot, hanem a városlakókat bünteti a Fidesz kormányzat. Kritizálta a Tiszát, amiért nem jelent meg a közgyűlésen a mostani krízishelyzetben.
Déri Tibor, a DK képviselője szerint a főváros nem azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert rosszul gazdálkodott, hanem azért, mert a kormány politikai bosszúból kivéreztető gépet működtetett ellene. Visszatartják a jogellenesen elvont milliárdokat, túszul ejtik Budapestet a politikai játszmáikhoz. „Budapest nem csődben van, hanem csődbe taszították” – mondta. Ő is odaszúrt a Tiszának: a távolmaradás szerinte felelőtlenség a 27 ezer fővárosi dolgozóval szemben.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky frakcióvezetője megköszönte a házigazda BKV-nak amiért fogadták a közgyűlést, ráadásul a születésnapján (egyébként Karácsonytól egy VD csavarlazítót kapott ajándékba jeles napra). Felidézte, hogy júniusban az MKKP frakcióban ülő Baranyi Krisztinával készítettek egy vészforgatókönyvet, amit nagy többséggel el is fogadtak a közgyűlésben. „Hoztunk egy válságterv alapján különböző döntéseket” – mondta Vitézy, hozzátéve, hogy ezek a döntések nem lettek végrehajtva. Ebben olyan intézkedések szerepelnek, minthogy a BKK ne fizesse a közműszámláit az MVM-nek, és készítsen saját mobilos jegyértékesítési rendszert, amivel Vitézy szerint sok milliárdot lehetne spórolni. Felkérdezte Karácsonyt, hogy miért nem hajtották végre ezeket, valamint nem érti, miért kell nagy lelkesedéssel üdvözölni a kormány döntését. A mostani rendkívüli ülést komédiának nevezte:
Egy olyan színházban ülünk itt, amire semmi szükség nem lett volna.
Szót ejtett a két módosító javaslatról is: az olimpiai tervet elkaszáló DK-s módosítóról megkérdezte a főpolgármester véleményét, a fideszes kapcsán pedig arra kérte, hogy mondja el, van-e fizetésképtelenségi helyzet, vagy nincs. Ha nincs, akkor nem fogják támogatni a Fidesz javaslatát, de szerinte jó lenne ebben az ügyben tisztán látni.
Szilágyi Anna, a Podmaniczky képviselője megismételte, hogy az egyetlen cselekvési tervet a két szakbizottság dolgozta ki, Baranyi és Vitézy vezényletével, a városvezetésnek nincs ilyen.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy transzparensen viselkednek a főváros gazdálkodása kapcsán. A kormány szinte biztosan inkasszálni fogja a szolidaritási hozzájárulás havi összegét, aminek a végeredménye az lesz, hogy ha nem fizetik ki azt, ami jár a fővárosnak, jövőre nem tudják kinyitni a boltot. A városnak márciusban van legközelebb érdemi bevétele, addig folyószámla-hitelkeretből élnek. „Hetente volt költségvetési tájékoztató, ahol a frakciók rendszeresen megkérdezték, hogy állnak a kormánnyal folytatott tárgyalások. Júniusban volt két találkozó, és azóta semmi” – mondta.
Karácsony elmondta, hogy azért vannak itt, mert hosszú ideje várnak arra, hogy a kormány mondjon valamit. Szerdán kialakult egy politikai helyzet: van egy kormányzati szándék arra, hogy a város működőképességét megőrizzük. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony szerint a kormányzati politikusok sem tudják. Azt, hogy üdvözlik a kormány szándékát a város működőképességének megőrzésére, azért rakták bele az előterjesztésbe, hogy szaván fogják a kormányt.
Bennem föl sem merült, hogy ilyen foghíjas lesz a mai közgyűlés
– mondta Karácsony, aki szerint fontos, hogy legyen egységes közgyűlési álláspont a kormányzati tárgyalások előtt, ezért áll értetlenül a Tisza távolmaradása előtt.
Vitézynek válaszolva elmondta, hogy az olimpiai tárgyalások meglékelését nem támogatja, a Fideszét pedig egyáltalán nem. Nincs fizetésképtelenség, épp azért ülnek itt, hogy ne is legyen.
Vitézy elmondta, hogy szívesen képviselték volna a közgyűlési képviselők a fővárosi álláspontot a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, de ehelyett tévéadósokból és YouTube-videókból követték, hogy áll ez a folyamat. Arra kérte Karácsonyt, hogy írják bele a határozatba, hogy a közgyűlés nem támogat államosítást, ami szerinte egy érdemi veszély. Karácsony szerint az, hogy az önkormányzati autonómiából nem engednek, világos válasz, de támogatta, hogy ennél egyértelműbben fogalmazzanak, ezért elkészült egy módosító indítvány. Karácsony javaslatát végül ezzel kiegészülve szavazták meg.
Miről szavaztak?
Idén már másodszor tartanak rendkívüli közgyűlést, de amíg nyáron egy valóban szorító helyzetben a költségvetés meghosszabbítása kapcsán kellett dönteni, most leginkább egy elvi nyilatkozatról szavaznak a képviselők. Egy olyan számvevőszéki jelentésről szavaztak, amelyről szeptemberben egyszer már ítéletet mondott a közgyűlés.
Az Állami Számvevőszék szerint a főváros anyagi nehézségei részben a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedéséből fakadnak, és a város likviditási nehézségei oly mértékben súlyosbodtak, hogy a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet. Ezt erősítenék meg újból a képviselők, valamint immár sokadszor felszólították a kormányt arra, hogy tárgyaljon a fővárossal, azután, hogy az egyeztetések június óta mind szakértői, mind politikai szinten megrekedtek. A javaslat emellett üdvözli azt az Orbán Viktor által szignózott kormányhatározatot, amely leszögezi, hogy a kormány elkötelezett a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működése mellett, és kijelenti, a közgyűlés nyitott minden olyan megoldásra, amellyel az önkormányzati autonómia csorbítása nélkül ezt biztosítani tudják.
Az előterjesztéshez két módosító érkezett: a DK azt szerette volna elérni, hogy függesszék fel a budapesti olimpiai pályázat előkészítését addig, amíg a kormány nem rendezi a sok tízmilliárdos számláját a főváros felé, a Fidesz pedig azt, hogy a főváros mondja ki a fizetésképtelenséget. Ez nagyjából egybevág a kormány elvárásaival: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, hogy akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában a kormány kész segíteni Budapestnek, de ehhez azt várják el, hogy a közgyűlés hivatalosan is mondja ki, hogy csődbe mentek.
A javaslatnak eleve nem voltak jók az esélyei. így a fő kérdés jellemzően az, hogy az ugyanekkora frakcióval rendelkező Tisza hogyan vélekedik egy-egy kérdésben. Márpedig a Tisza kihagyja a mai közgyűlést, ugyanis az szerintük nem a felelős válságkezelésről szól, hanem egy politikai játszma zajlik. A frakció felszólította a főpolgármestert, hogy vonja vissza a javaslatait, és ne engedje, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet. Hasonló véleményen van Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom háromfős fővárosi frakciójának vezetője, ám ők ezzel együtt részt vettek a mai ülésen. Vitézy szerint ha a kormány valóban segíteni szeretne, ahhoz nem kellene semmi más, csak akarat. Úgy látja, a Fidesz szeretné a Tiszát belerángatni abba, hogy ők mondják ki a csődöt, majd erre tavaszig kampányt építhessenek, Karácsony pedig a mostani rendkívüli közgyűléssel lényegében ehhez asszisztál.
Ezen felül a szintén három képviselővel rendelkező Kétfarkú Kutya Párt mozgása sem volt kiszámítható, ugyanis Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nemrég a megegyezés és a tárgyalás helyett ellenállást és radikális válaszlépéseket sürgetett.
Miért van csődveszély?
A folyamatos kormányzati elvonások miatt úgy áll, hogy mínuszban lesz a fővárosi kassza az év végén. A legnagyobb részt a szolidaritási hozzájárulás címén inkasszálták, amelyet a tehetős önkormányzatok fizetnek a központi költségvetésbe, azonban a főváros szerint az elvonás mértéke annyira elszállt, hogy mostanra az önkormányzat működőképessége is kérdésessé vált.
A szolidaritási hozzájárulás miatt számos pert indított a főváros. Október végén a Kúrián a felülvizsgálati perben precedensértékű ítélet született: a bíróság kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros számláját, és vont le 23 milliárd forintot. Mindez nem azt jelenti, hogy az összeg automatikusan visszajár, csak azt, hogy az elvonás jogszerűtlen. A döntés a 2023-as évre vonatkozik, de önmagán túlmutató jelentősége van, ugyanis a többi évre vonatkozó pereket felfüggesztették addig, amíg a kúriai felülvizsgálati perben nincs ítélet, hiszen az nagy mértékben irányadó az alsóbb szintű bíróságoknak. Így a főváros várakozásai szerint nekik kedvező ítélet születhet a 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan is. Arról is döntöttek, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, vagyis az államkincstár a magyar törvényekkel ellentétesen érvényesíti a behajtását immár évek óta.
Több tízmilliárd forint a tét, de ezek az összegek nem járnak vissza automatikusan a fővárosnak, sőt: a Magyar Államkincstár és a kormány már jelezte is, hogy a Kúria visszafizetési kötelezettséget nem állapított meg, ezért jó eséllyel kártérítési pert kell indítania a fővárosnak ahhoz, hogy visszaszerezze a pénzt.
A főváros tehát a győztes per ellenére sincs kint a vízből: év végéig valahogy muszáj elkerülniük, hogy mínuszban legyen a kassza. Jelen állás szerint 33 milliárd forint tartozása lesz a fővárosnak, ami valamivel több mint a város egy hónapos működési költsége. Mindez azért fontos, mert a gazdasági stabilitási törvény tiltja, hogy a jövő évre átvigyék a mostani folyószámlahitelt: legalább nullán kell állni december 31-ig, ellenkező esetben nem tudnak 2026-ra újabb hitelkeretet nyitni. Az önkormányzati finanszírozásban a január és a február bevételi szempontból nagyon gyenge: ebből a keretből működtetik a fővárost egészen március 15-ig, amikor első körben helyi iparűzési adót fizetnek a vállalatok. Tehát az év első két hónapjában nem érkezik érdemi bevétel a budapesti kasszába, ezért a folyószámla-hitelkeret létkérdés. Ha nem sikerül újat nyitni, az azonnali csődöt jelent.
Ha nem sikerül megállapodni, és valóban nem kapnak fizetést januárban a fővárosi dolgozók, sztrájk jöhet.
