Belföld

Lánczi Tamás lehazaárulózta Káncz Csabát

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Elnöke szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal már előre figyelmeztetett.

Az Igazságügyi Minisztérium Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatos büntetőügyéről készített vizsgálati jelentésében szereplő Káncz Csaba azt mondta: nem tudta, hogy annak idején az MI6-hez köthető fedőcéggel szerződött. Lánczi Tamás ennek kapcsán Facebook-oldalán azt írta: a geopolitikai elemző ugyan „most bukott le”, de már korábban az általa irányított Szuverenitásvédelmi Hivatal látókörébe került,

amikor azt a dezinformációt terjesztette, hogy Magyarország évek óta arra készül, hogy megszállja Kárpátalját. Májusban felhívtuk a figyelmet arra, hogy Káncz nem egy egyszerű geopolitikai elemző, hanem olyan ember, aki tudatosan azon dolgozik, hogy Magyarországnak károkat okozzon.

Lánczi Tamás állítása szerint Káncz Csaba „mára a nemzetközi dezinformációs narratívák egyik központi terjesztőjévé vált”. Olyan platformokon publikál, ahol a geopolitikai helyzetet tendenciózusan torzító, az Orbán-kormányt következetesen lejárató értelmezések kapnak teret, posztjai, megszólalásai arra épülnek, hogy megkérdőjelezze Magyarország NATO-megbízhatóságát, külpolitikai álláspontját.

A nevéhez köthető megnyilvánulások jól illeszkednek azokba a nemzetközi nyomásgyakorló kommunikációs műveletekbe, amelyek célja nem a tájékoztatás, hanem a magyar politikai mozgástér szűkítése.

Lánczi szerint

Káncz pontosan tudja, mit csinál. És ezt mindenhol a világon hazaárulásnak hívják.

Hadházy Ákos szerint Káncz Csabánál „öt fegyveres rendőr jelent meg, majd lefoglalták a számítógépét”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyébként valóban már májusban említette Káncz Csaba nevét, amikor arról írt, hogy nagy eléréssel bíró hazai politikai szereplők és nyomásgyakorló szervezetek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleményén alapuló sokkszerű dezinformációs kampányt indítottak. Lánczi hivatala azt ugyanakkor nem tette szóvá, amikor az MTI kontextus nélkül hozta le az orosz hírszerzés magyar belpolitikával foglalkozó közleményét.

Lánczi Tamás: Ezért kell az átláthatósági törvény

Szerinte az elmúlt napok eseményei ezt mutatták meg, hiszen néhány nap alatt felépített dezinformációs kampányokkal tönkretehetők életek,  hiszterizálni lehet a közhangulatot, felborítható a társadalmi békét. Újabb bejegyzésében Lánczi azt írta, hogy korábban a hivatala ezt látta a külföldről finanszírozott ügynökök, influenszerek, sajtótermékeknél.  Felsorolta, mire gondol:

  • a „szír elnöki gép” ügyére, amikor hamis képekkel, valótlan állításokkal próbálták elhitetni, hogy Aszad Budapestre menekült;
  • az ukrán dezinformációs kampányokra, amikor Magyarországot agresszorként próbálták beállítani;
  • a „manipulatív” közvélemény-kutatásokra, amikor „torzított adatokkal” próbálták befolyásolni a választókat;
  • a kínai vakcina elleni sajtóhadjáratra, amikor emberéleteket veszélyeztetve rombolták az oltások iránti közbizalmat;
  • a munkahelyteremtő beruházásokkal szemben indított lejárató kampányokra, amikor külföldi gazdasági érdekköröket szolgáltak ki;
  • a Pakssal és a gáz- és olajellátással kapcsolatban terjesztett valótlanságokra, amelyekkel Magyarország energiabiztonságát veszélyeztetik.

Lánczi Tamás olvasatában tehát, minden kormánykritika sérti a nemzeti szuverenitást, mérgezi a közéletet. Szerint a magyarok elvárják, hogy minden egyes közéleti szereplő hozza nyilvánosságra, kitől jut külföldről pénzhez, megbízásokhoz, cserébe mit várnak tőle.

A Szőlő utcai javítóintézet ügyéről írt cikkeink itt olvashatóak el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik