Rövid idő alatt közel 300 magyar zsidó értelmiségi csatlakozott ahhoz a közös nyilatkozathoz, amely szolidaritást vállal az „izraeli–palesztin konfliktus minden áldozatával”, és hangsúlyozza, hogy „minden zsidó és palesztin élet egyformán értékes.” A nyilatkozat kezdeményezője Jónás Vera énekes-zenész volt, aki szerint az akció elérte a célját: kollektív kiállás született az ártatlanul szenvedők mellett. Elmondása szerint az aláírók száma mostanra elérte az 1700-at.
A Szombat című lapban Gábor György filozófus kritizálta élesen, amire több reakció érkezett, például Karsai László történész is válaszolt a professzor ellenvéleményét bírálva, a lapban zajló vitába Bokor Péter mérnök pedig még a mesterséges intelligenciát is bevonta.
Surányi Ráchel szociológus – aki a nyilatkozat aláírói között szerepel – Gerő Márton szociológussal együtt már a gázai megtorló háború kezdeti szakaszában kutatást végzett a kérdésben. A tartalomelemző kutatás a magyarországi zsidó civil és vallási szervezetek honlapjait, Facebook-posztjait, valamint a magyar nyelvű hazai és izraeli magyar nyelvű médiumok cikkeit vizsgálta a gázai háború első száz napjában megjelent tartalmakra összpontosítva.
Surányi Ráchellel most arról beszélgettünk, melyek az egyre élesedő vita főbb jellemzői, illetve milyen hatással vannak erre a magyar zsidó és nem zsidó értelmiség nézőpontjai, valamint a hazánkban uralkodó főáramú politikai narratívák. A két szociológus kutatásának eredménye azt mutatja, hogy
