Orbán elmondta, mi a magyar nagystratégia

Helyszíni fotósunk képei alapján már nagyban készülnek a miniszterelnök előadására a helyszínen:

5 fotó

Nem volt mindig magától értetődő, hogy a tusványosi beszéd Orbán témakijelölője is egyben, ám az utóbbi bő évtizedben több olyan gondolatot is megfogalmazott itt a miniszterelnök, ami alapjaiban határozta meg a kormány politikáját hosszabb-rövidebb távon.

A leginkább közismert ezek közül a 2014-es beszéd, amikor Orbán először beszélt arról nyíltan, nagy közönség előtt, hogy illiberális államot épít.

„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz” – mondta 2014-ben, amit Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója visszatekintve úgy értékelt idén, hogy Orbán Viktor próféta volt.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem – vagy, ahogy a köztudatba mára beépült: Tusványos –intézményét 1990-ben hívták életre, mások mellett egy brit újságíró, David Campanale, és az alapítás óta folyamatosan visszajáró (és hamarosan a színpadon is látható) Németh Zsolt Fidesz-alapító ötletéből. Az alap elgondolás az volt, hogy legyen egy olyan szellemi, értelmiségi tér, ahol tenni lehet a határon átnyúló magyar-román együttműködésért, külön gondot fordítva a határon túli magyarság helyzetére.

Az elmúlt három és fél évtizedben Tusványos kinőtte magát, és a funkciója is jelentősen átalakult: mára teljesen leuralta a rendezvényt a Fidesz, apró kivételektől eltekintve kizárólag a kormánypártok üzenetei és az ezeket felvillantó kormányzati, holdudvari megszólalók tematizálják a fesztivált.

Aminek mostanra rendszeres záró akkordjává vált a rendezvény végi Orbán-beszéd, ezúttal sem lesz másképp.