1,6 milliárd forint EU-s pénzzel megtámogatott növénygenetikai kutatóközponthoz látogatott el Hadházy Ákos. A független képviselő azt írta, Törökszentmiklós határában „pont azt találta, amit sejtett: nagy semmit. Azaz egy üres kis melegházat, néhány üres irodát és néhány posztert a falon”.
Az uniós pénzt Horváth László egykori kazah tiszteletbeli konzul, pontosabban az ő érdekeltsége, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. kapta a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása nevű projektre és egy sor agráregyetem is a konzorcium része volt.
Hadházy azt írta, hogy a tavasszal személyesen látogattam el ebbe „Pannon Breeding Tudástár” elnevezésű intézménybe, ahol össze is találkoztam a cég egyik vezetőjével. Nála érdeklődött a milliárdos projekt eredményeiről, amire állítólag az volt a válasz, hogy nincsenek, mert a kutatások nem mindig járnak eredménnyel.
De a támogatásnak úgyis csak az volt a feltétele, hogy a végén legyen valami termék, amit értékesíthetnek – ők pedig amúgy is vetőmag előállítással foglalkoznak, így elszámolták azt eredménynek…És azért nem látok már semmit a helyszínen, mert a „kutatásoknak” meg már vége, mert vége a projektnek
– idézte fel a független képviselő a hallottakat.
Hadházy szerint valójában senki nem akart semmit kutatni, ez a projekt hivatalos adatlapján található „mérhetetlenül igénytelen, bullshit szövegből is kitűnik”.
Céljaink között szerepel a növekvő létszámú, városokba tömörülő emberi népesség lakókörnyezete zöldfelületének kialakítása, megóvása. A megváltozott klímához alkalmazkodni nem tudó növények azonban valószínűleg el fognak tűnni élőhelyükről és csak az alkalmazkodni képes növények maradnak fenn.
A projektben elért fitoremediációs módszertani eljárások eredményeit felhasználva pedig olyan technológiákat fejlesztünk ki, melyek segítségével a szennyezett talajokból a szennyező elemek felhasználva pedig olyan technológiákat fejlesztünk ki, melyek segítségével a szennyezett talajokból a szennyező elemek növények általi felvétele hatékonyabban valósul meg. Továbbá az elsősorban hazai és néhány introdukált gyógynövényfaj génforrásként történő hasznosítása.
A képviselő azért megpróbált utánajárni annak, mire költötték az 1,6 milliárdot.
Néhány tétel:
-
- Vettek műtrágyaszóró 16 ezer euróért és vetőgépet 42 ezer euróért
- 14 milliót számoltak el „A kutatók, kutatási témák és eredmények összehangolását és a résztvevők együttműködését támogató” weboldalért.
- 17 millió: „Rózsa kutatócsoportban vállalt kutatási feladatok: A projekt elindítása, szellemi előkészítése, a kutatásban résztvevő személyek kiválasztása, megbízása, a kísérletek megtervezése, a kutatómunka irányítása és részvétel a lebonyolításban, eredmények bemutatása hazai és nemzetközi konferenciákon.”
Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. közleménye: Besározták a kutatók munkáját
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a cikk megjelenése után azt közölte, hogy országgyűlési képviselő állításai, amelyek a tudományos kutatásokat „lekicsinylő, valótlan és tendenciózus” módon mutatták be, részeiben és egészében is valótlanok. A cég szerint a lejáratás célja az volt, hogy a képviselő magának politikai tőkét kovácsoljon, de közben nem törődött azzal, hogy „politikai céljai elérése érdekében besározza a magyar tudományosságot, a mezőgazdasági alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és az abban részt vevő tudósok, egyetemek, más szervezetek nevét és munkáját”.
„A Pannon Breeding Programot a korabeli Szent István Egyetem, vagyis a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete, vagyis a mai Soproni Egyetem ERTI Erdészeti Tudományos Intézete, a Debreceni Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft és részvénytársaságunk hozta létre. A projekt 2017. augusztus 18-án kezdődött és 2021. szeptember 30-ig tartott – jelenleg a fenntartási időszak zajlik. A 4 év során 22 kutatási téma és kutatócsoport a fenti célt szem előtt tartva összesen mintegy 160 kutató bevonásával olyan növényekkel kísérletezett és olyan technológiákat, módszereket fejlesztett ki, amelyek a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani. Így kísérelnek meg a tudomány és a gazdaság szereplői egymással összefogva jó válaszokat adni a mindenki által megtapasztalt klímaváltozásra. A program során számos tapasztalt és nemzetközileg is elismert egyetemi professzor – köztük dékánok és rektorok – és egyetemi kutató gyakorló mezőgazdasági szakember bevonásával számos közzétett és regisztrált kutatási eredményt – termékeket, technológiákat és tudományos eredményeket – hoztak létre, melyek visszaellenőrizhetőek, dokumentáltak és hasznosak. Többek között több mint 10 regisztrált növényfajta oltalommal érintett új termék jött létre, emellett új technológiák, rézsű- és legelőgyepesítéshez használt magkeverékek keletkeztek, emellett energetikai területen és fitoremediációs területen közvetlenül is hasznosuló tudományos eredmények és technológiák jöttek létre. Ezek jelentős hányadát a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztésként minősítette.
A projekt végrehajtását a pályázatban meghatározott szervek, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) folyamatosan ellenőrizték, és a konzorcium minden kötelezettségét az előírások szerint teljesítette. Csak hogy világos legyen: részvénytársaságunk nem kapott 1,6 milliárd forintot, mert azt a teljes csoport, az egyetemek, kutatóintézetek és a többi résztvevők együttesen kapták. Szó sincs arról, hogy a pénzen – a célokat megkerülve – vetőgépet meg műtrágyaszórót vettünk, hiszen részvénytársaságunknak már akkor is 11 vetőgépe és 3 műtrágyaszórója volt. Hogy a többi hamis állításról már ne is beszéljünk. Ez is jól példázza képviselő úr hamisítását.
Bármely érdeklődőnek állunk rendelkezésére, hogy a tudományos kutatási projekt eredményeiről beszámoljunk. Emellett a kutatások folytatása a terveink között szerepel, ennek érdekében folyamatos egyeztetés zajlik a MATE-val és a Kazah Mezőgazdasági Minisztériummal. Néhány hete kazah delegáció járt a TM Zrt. szántóföldjén, hogy az együttműködés részleteit egyeztessék.” – írta az zrt.
