„A 2025 márciusában leköszönt vezetés részére a felügyelőbizottság folyamatosan észrevételeket tett együttműködésük időszaka alatt, amelyek nem találtak meghallgatásra” – írták jelentésükben. Kifogásolták azt is, hogy a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel többször is vizsgálták a jegybanki alapítványokat, kifejezték aggályaikat, megállapításaikból leszűrt következtetéseket az alapító jegybank tudomására hozták, de, mint fogalmaztak, „csekély eredménnyel”.
Az fb szerint az MNB nem készült fel a XXI. század kihívásaira sem, így például arra, hogy a jegybank reagáljon a folyamatosan átalakuló pénzügyi, szabályozási és digitális környezet keltette aktuális kockázatokra, valamint használja ki az új technológiák által kínált lehetőségeket, de „észrevételei kevés visszhangot kaptak”.
„A felügyelőbizottság mindezeken túl szóvá tette a működési takarékosságra vonatkozó elvárások korlátos érvényesítését, az átgondolt ingatlanhasznosítási koncepció hiányát” – írták a jelentésükben.
Az igazán súlyos megállapítások azonban a konkrét ügyekben tettek, amelyekben az fb vizsgálatokat folytatott. Hihetetlenül pazarlóan bántak a jegybank pénzével az érintettek, ami a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti, bár a jelentés távol tartotta magát mindenféle (büntető)jogi minősítésektől.
Balatonakarattyán egy vízparti oktatási és konferenciaközpontot (BOKK) hoztak létre. Erről a következőket állapította meg az fb:
- a BOKK létrehozását nem előzte meg koncepció kidolgozása, pénzügyi tervezés, költségvetés készítése. Az adásvétel során, a beruházás lebonyolításának, finanszírozásának folyamatában a közpénzek kezelésének ellenőrzésére vonatkozó – nemzetközileg általánosan elfogadott – két fő kritérium (transparency – áttekinthetőség, accountability – elszámoltathatóság) egyike sem érvényesült maradéktalanul.
- Az MNB az európai jegybankokhoz viszonyítva exkluzív képzési és szabadidőközpontot létesített. A szálláslehetőség például nem általános, ilyen felszereltségű jegybanki objektum az Európai Unióban nem ismert.
- BOKK kivitelezése nem az MNB saját szakmai apparátusának közvetlen irányításával történt (ahogyan azt az ingatlanstratégia tíz évvel korábban ígérte), hanem az Optimum Gammán – az MNB „unokavállalatán” – keresztül realizálódott.
- Lényegében az eladó döntötte el, hogy a neki (az eladónak) megfelelő áron és módon vásárolja meg az MNB az ingatlant és a beruházást. Az MNB igazgatóságára ezek után az ügyletnek gyakorlatilag csak a „beszentelése” maradt.
- Az új szabadidő- és konferenciaközpont létesítésével (méreteivel és ráfordításaival) az MNB igazgatósága arányt és mértéket tévesztett.
Ha lehet, még erősebb megállapítások olvashatók az MNB-székház felújításával kapcsolatosan, amelynek kapcsán a megdöbbentő, kirívó kifejezéseket is használták a jelentés írói. A felújítást Matolcsy György jegybankelnök fia, Ádám baráti körébe sorolt Somlai Bálint cége, a RAW Development Kft. végezte. Itt le is írják, hogy a
Megállapításuk szerint indokolatlanul nagy kockázatot vállalt az MNB, hogy a RAW Kft.-t bízta meg fővállalkozóként az MNB székházának átépítésével. És megdöbbentőnek nevezték, hogy egy év alatt (2019 szeptembere és 2020 októbere között) az elfogadott költségbecslés és a szerződésbe foglalt kivitelezési költség (nettó 54,5 milliárd forint) között 32 százalékos volt az eltérés. „Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban” – tették hozzá.
