Kormány
Bár a kormánypárti média fontos szerepet játszott a Fidesz hatalmon maradásában azzal, hogy folyamatos kampányüzemmódban az ellenzék elleni támadásokra használták, a kormánypárt tartós népszerűségének fő oka a 2013 és a 2020 közötti gazdasági növekedés volt – hívja fel a figyelmet a Győri Gábor és Bíró-Nagy András által jegyzett elemzés. Éppen ezért a 2025-ös év kulcsfontosságú lesz a kormány számára, főleg a remélt gazdasági fellendülés szempontjából.
A Covid-járvány és az ukrajnai háború következtében lelassult a gazdasági növekedés, ami megélhetési válsághoz vezetett, és annak, hogy a lakosság türelme fogyóban van, látványos jele Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése. A kutatók megjegyzik, a kormánynak még van ideje a helyzet javítására, de ehhez a 2026-os választásig meg kell alapoznia a gazdasági fellendülést.
Valószínűleg Nagy Márton miniszter lesz az, aki felmutat majd valamilyen megoldást, és azt is érdemes megjegyezni, hogy a GDP-növekedés átmeneti fellendítése megvalósítható masszív állami kiadásokkal 2025 végén, 2026 elején, azonban a gazdasági növekedés önmagában nem feltétlenül elég a Fidesz könnyű győzelméhez.
Éppen azért számolhatunk a már korábban bevetett taktikák ismételt alkalmazásával, mint
- a polarizáló és megosztó témák felerősítésével,
- új félelemkeltési módszerek bevetésével,
- a bevándorlás- és LMBTQ-ellenes kampányok folytatásával,
- illetve azzal, hogy Magyar Pétert Brüsszel bábjának állítják be – ez már el is kezdődött.
2025-ben valószínűleg a választási törvényen is tovább bütykölnek majd, mivel a Fidesznek ügyelnie kell arra, hogy ne a választásokhoz közel vezessen be túl sok módosítást, mert az inkább elkeseredettséget sugallna.
– olvasható az elemzésben.
A 2024-ben hirtelen és célzottan bevezetett gerrymandering, azaz a választókörzetek Fidesznek kedvező átrajzolása után a pártban folyamatosan dolgoznak a választási rendszer további manipulálásán, amely magában foglalhatja a kisebb pártok parlamenti bejutási küszöbének csökkentését és a határon túli magyarok számára egyéni választókerületek létrehozását.
Az olyan, kis létszámú parlamentek esetén, mint a magyar, néhány hely is sokat számít, így ezek a módosítások jelentősen befolyásolhatják a következő választások kimenetelét, ez pedig különösen fontos lehet akkor, ha a felmérések továbbra is olyan szoros versenyt mutatnak majd a Fidesz és a Tisza Párt között, mint 2024 végén.
Ellenzék
„Ha a 2010-től számított időszakot tekintve 2023 volt az ellenzék mélypontja, akkor 2024 az eddigi csúcspontja lett”, olvasható az előrejelzésben, és ez még akkor is igaz a Policy Solutions szerint, ha a tavalyi év egy-egy ellenzéki párt számára igen rosszul alakult. Ugyan korábban is voltak reményteli pillanatok, különösen a 2019-es önkormányzati választás és a 2021-es ellenzéki előválasztás idején, de egyik pártnak sem sikerült arra a szintre eljutnia, mint a Magyar Péter vezette Tisza Pártnak.
Ahogy arra felhívják a figyelmet,
húsz év óta először van olyan párt Magyarországon, amely kihívója lehet a Fidesznek anélkül, hogy saját márkáját rontó, kényelmetlen szövetségeket kellene kötnie. Ez monumentális változás.
Az intézet szerint azt az eredményt sem szabad alábecsülni, hogy a Tisza lendületüket vesztett pártokat váltott le, ugyanis az 1990 utáni Magyarországon csak a Fidesznek sikerült hasonlót elérnie, amikor úgy döntött, hogy az MSZP 1994-es választási győzelme után magához veszi a régi jobboldal darabkáit. Ráadásul amíg Orbán Viktornak évekbe telt, hogy a jobboldal vezéreként tekintsenek rá, addig Magyar Péter négy hónap alatt érte el ugyanezt a baloldalon olyan konzervatívként, aki elsősorban a baloldali és liberális szavazókat, valamint a Fidesz csalódott támogatóit tudta megszólítani.
Az elmúlt egy év során Magyar már megtapasztalhatta a Fidesz legkeményebb trükkjeinek egy részét azzal, hogy a kormánypárti médiabirodalom könyörtelen karaktergyilkosságot kezdeményezett ellene. Eddig azonban nemcsak túlélte azt, hanem még növelni is tudta vele a támogatottságát.
2025-ben Magyaré lesz az egyetlen jelentős ellenzéki erő, és bár a többi párt valószínűleg reménykedik az összeomlásában, jóval nagyobb esélye van annak, hogy tovább erősödik, és 2026-ban esélyes kihívója lesz a Fidesznek. Magyar úgy véli, mindenképpen el kell kerülnie az alkukötést a „régi” ellenzékkel, mert még annak is katasztrofális következményei lennének, ha a megfogyatkozott szavazóbázisukat magukkal hoznák a születő Tisza-mozgalomba néhány pozícióért cserébe.
Egyesek szerint Magyar – a lehetséges hatalomra kerülésével kapcsolatban – nem fogja tudni kikerülni az igazán nehéz kérdéseket, például azt, hogy betartják-e majd a Fidesz által megalkotott törvényeket, amelyek célja egy ellenzéki vezetésű kormány korlátozása, vagy az antidemokratikus törvényalkotásra hivatkozva a minősített többséget igénylő törvények sima többséggel történő módosításával jogszabályt sértenek? Leváltják-e a legfőbb ügyészt és a hozzá hasonló kulcsfigurákat, még ha erre jogilag nincs is lehetőségük? Lefoglalják-e azok vagyonát, akik a közpénzek ellopásával gazdagodtak meg?
Magyarnak azonban nem feltétlenül kell állást foglalnia ezekben a kérdésekben, mint ahogyan 2024-ben is számos kérdéssel kapcsolatban homályosan fogalmazott, és ahogy a Fidesz kommunikációs gépezete által rázúdított támadássorozat, úgy ez sem ártott a megítélésének. Magyar úgy viheti végig ezt a kampányt, mint a sok tekintetben példaképének tekintett Orbán Viktor 2010-ben: minél kevesebbet mond, annál kevésbé valószínű, hogy egyeseket elriaszt.
