Belföld

Kihallgatták a katonanőknek súlyos sérüléseket okozó parancsnokot

MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár
MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és több katona előtt több alárendelt megsértésének vétsége gyanújával hallgatta ki az ügyészség október 17-én O. G.-t, a Magyar Honvédség vitéz Bertalan Árpád I. Különleges Műveleti Dandár törzszászlósát, értesült a Szabad Európa. Ő volt a parancsnoka annak a 2022 októberében történt kiképzésnek, amelynek során két katonanő is súlyos sérülést szenvedett.

A Szabad Európa birtokába jutott a tárgyalás jegyzőkönyvének néhány részlete. Az egyik beidézett tanú, akit Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke kért fel a történtek kivizsgálására, például elmondta, hogy a katonanők olyan védőfelszerelést használnak, amelyet kifejezetten férfiakra terveztek, de „a Magyar Honvédség nem végzett olyan vizsgálatot, ami arra vonatkozna, hogy a nők által viselt védőmellény a testalkatuk sajátosságainak megfelelően ugyanolyan védelmet nyújt-e”.

Az is kiderül a tanú vallomásából, hogy az ominózus kiképzést meg sem lehetett volna tartani, ugyanis „a kiképzendő állomány még nem állt készen ennek a feladatnak a végrehajtására”, ehhez ugyanis legalább 120 órán át viselniük kellett volna előtte a védőfelszerelést, de alig pár órán át hordták. Egy tömegkezelést, tömegoszlatást gyakoroltató kiképzésnek ugyanakkor része lehet, hogy a parancsnok bottal erősen megüti a katonát, páros lábbal megrúgja a katona maga előtt tartott pajzsát vagy „beleugrik a térdelő helyzetet felvett sorfalba”. A tanú itt megjegyezte, hogy pszichológusi vizsgálatra is küldte a kiképzést vezető törzszászlóst, és semmilyen, agresszióra utaló jelet nem találtak.

Az ügyész egyértelműen megkérdezte az egyik tanút, hogy a honvédségnél lezajlott vizsgálat kitért-e arra, hogy a kiképzést vezető törzszászlós azt mondta az egyik katonanőnek, B. Zs.-nek, hogy „ma még az enyém leszel”, amire a beidézett tanú nemmel válaszolt. Hozzátette, hogy

a kötelékszintű kiképzés során a kiképzők verbálisan viselkedhetnek agresszíven. Ez a kiképzés része, a mentálisstressz-tűrő képességet gyakoroltatják ezzel. Ez a verbális agresszió csak a kötelékben történő feladatok végrehajtása során megengedett, a gyakorlatok között vagy azokon kívül nem.

A tanú arról is beszélt, hogy a kiképzés során „a sértettek, a kiképzők és a parancsnoki állomány is követett el hibákat”.

O. G. mint a kiképzés parancsnoka a tanú szerint túllépte a hatáskörét, mert az lett volna a feladata, hogy a katonák egyénileg megtanulják, hogyan vegyék fel a védőfelszerelést, és hogyan mozogjanak benne, csoportos tömegoszlatási műveletek gyakorlása nem szerepelt az előírtak között. O. G. ezzel kapcsolatban úgy védekezett, hogy mivel a katonák közül többen már megkezdték a határszolgálatot, úgy gondolta, szükséges és hasznos lehet, ha mégis megtanítja az érintetteknek, mivel korábban is tett már így, és akkor pozitív visszajelzéseket kapott a katonáitól. A két sértett ugyanakkor nem tett jelentést a kiképzés során szerzett sérüléseiről.

Mivel a gyanúsítás megtörtént, a hatályos jogszabályok szerint O. G.-t fel kellene függeszteni a honvédség állományából, de ez mostanáig nem történt meg, mutatott rá a Szabad Európa.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik