Mi történik, ha a vezérkari főnökség megtudja, hogy interjút adtál?
Remélem, hogy kirúgnak.
És ha addig nem mennek el?
Nehéz megmondani. A pénzbírságtól a börtönig bármi lehetne.
Ha azt mondanák, hogy két hét múlva indulás Csádba, és másfél évig ott is maradsz?
Amíg a három év szabadságvesztés nagyobb visszatartó erő, addig az ember kénytelen inkább együttműködni annak reményében, hogy talán egyszer szabadul ebből az egészből. Viszont én most már lassan kilenc hónapja leszerelőben vagyok, így nyilván mérlegelnék. A letöltendő börtönbüntetés így már nem tűnne olyan rossz opciónak.
*
2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején született egy kormányrendelet, amelyben rögzítették, hogy a Magyar Honvédség tagjai – akár szerződéses, akár hivatásos katonák – nem hagyhatják el önszántukból az állományt. „Indokolt a veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján olyan szabályok bevezetése, amely a különleges jogrend kihirdetésére tekintettel az állomány jogait generálisan korlátozza. A Magyar Honvédség állományának ezekben a helyzetekben rendelkezésre kell állniuk” – érvelt akkor a kormány a leszerelési tilalom mellett.
Másfél évvel később már írtunk arról, hogy egyre több katonát frusztrál a röghöz kötés, és azóta csak rosszabb lett a helyzet. Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, 2022. március 1-jével pedig háborús veszélyhelyzetet hirdetett a magyar kormány, ami azóta is érvényben van (most épp újabb 180 nappal, márciusig tervezik meghosszabbítani). A honvédek elengedéséről így továbbra sincs szó, pedig sokan leszerelnének, ha tehetnék – erről is bővebben írtunk már 2022 őszén.
Közéjük tartozik interjúalanyunk is, aki közel tíz évvel ezelőtt állt katonának, és ez év elején határozta el, hogy lezárná életének ezt a fejezetét. Falakba ütközött.
Gábor – akinek a nevét kérésére megváltoztattuk – fiatal kora óta a honvédségnél akart szolgálni. Beosztását közelebbről nem írhatjuk le, csak annyit, hogy a legutóbbi időkig a légierőnél volt. A katonai repülést több okból is megszerette: olyan szakmát talált magának, amit a hivatásának tud nevezni, másrészt „a katonai repülés a zárt világon belül is zárt világ, aminek van egy olyan atmoszférája, amit nagyon könnyű megszeretni, és a magadénak érezni”.
Sokáig úgy is érezte, hogy jó helyen van. Nem bánta meg, hogy katona lett –
Gábor 2017-ben végzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Hosszú évekig jól érezte magát a honvédség kötelékében, amit az sem befolyásolt, hogy neki és a társainak évek óta veszélyhelyzetekben kell helytállniuk. Mint mondta, nem volt ebből probléma, kivált, hogy a 2015-ös menekültválság idején szép összegeket lehetett leakasztani a határszolgálatért önkéntesként, a Covid-járvány idején pedig, amikor egy pillanatra úgy tűnt, hogy akár a világgazdaság is összeomolhat, a sereg biztos pontnak számított.
Az ekkor megszületett kormányrendelet a leszerelési tilalomról ugyanakkor intő jel volt, a honvédség idei átszervezésével pedig szerinte egy teljesen új világ köszöntött be.
Új honvédségi jogállás
A 2024 nyarán bevezetett, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet (Hjkr.) célja papíron az, hogy a honvédséget hatékonyabbá tegye, működését modernizálja, ennek jegyében szigorodtak a fegyelmi és a katonai rendre vonatkozó előírások is. A szolgálati idő „rugalmasabbá” vált, azaz a katonák több készenlétre kötelezhetők, és a munkaidő szabadabb szervezésével lehetőség nyílik nagyobb mértékű túlóráztatásra, ha a honvédség érdekei ezt megkívánják.
A túlóra tekintetében a katonáknak járó pihenőidő megszervezése is változott. Az új szabályok szerint az ezért járó szabadnapokat vagy kompenzációs pihenőidőt a parancsnoki elöljáró később is kijelölheti, figyelembe véve a szolgálati feladatok prioritását. Visszahívás vagy rendkívüli szolgálatba állítás esetén is meghatározták, hogy a beosztottakat a szolgálat előtt legalább 24 órával értesíteni kell, kivéve, ha a szolgálati érdekek azonnali reagálást igényelnek. Emellett a katonák munkaideje sok esetben heti 40 órára korlátozódik, de a készenléti helyzetek és a megnövekedett feladatok miatt ez meghosszabbítható.
Az alapvető probléma a létszámhiányból fakad. Ameddig az nem oldódik meg, addig a jelenlegi állományt nyújtják. Tőlünk várnak el többet, például a túlóra mint fogalom megszűnt, nem jár érte semmilyen ellentételezés, és nincsen korlátja
– foglalja össze Gábor, hogy mit jelent az új rendszer a valóságban. Korábban a parancsnokok rendszeresen azzal jöttek, hogy ne legyenek nagyra magukkal, nem pótolhatatlanok, a kapuban tömött sorokban állnak az emberek, akik jönnének a helyükre. Aztán egy ideje már nem mondják ezeket, mert látható, hogy azok a tömött sorok nem léteznek – hiába a toborzási kampányok.
Feladatból viszont nem lett kevesebb, így a rendelkezésre álló állományra kerül plusz teher. „Gyakorlatilag végtelen idővel gazdálkodik a parancsnok egy adott katona esetében” – teszi hozzá. Mindezt már korábban beharangozták nekik, egy tavaszi sorakozón pedig külön felolvasták nekik a Hjkr. azon pontjait, amelyek érzékenyen érinthetik őket.
A beosztásokat két nagy kategóriába sorolták, adminisztratívba és műveletibe. A klasszikus irodai munkát végzőkön kívül gyakorlatilag mindenki a műveletiben lesz. Nálunk szó szerint az hangzott el, hogy a műveletisek Kínától a Holdig bárhova vezényelhetők, korlát nélkül
– meséli a főhadnagy, akinek az állományánál épp egy koszovói misszióra próbálnak önkénteseket fogni a vezetők.
