Soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, a tragikus helyzet pedig tovább romlik idén: a termékenységi ráta a 2021-es 1,59-ről 1,36-ra csökkent, azaz többet zuhantunk 3 év alatt, mint amennyivel most meghaladjuk a 2011-es mélypontot (1,23).
Ezzel a felütéssel kezdte Novák Előd, aki arról kérdezte Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, hogy egy radikális fordulathoz mennyivel kellene emelni a családi adókedvezményt, hiszen az Orbán Viktor által 2030-ig célnak jelölt 2,1-es érték jelenleg elérhetetlennek tűnik.
A Mi Hazánk képviselője remeknek nevezte az MNB két éve közzétett tanulmányát, amelynek demográfiai javaslatait azonban a kormány nem fogadta el, helyette megtévesztő propagandát folytat arról, hogy sokat költ családtámogatásokra. Novák idézte az Eurostat adatait, amelyek szerint GDP-arányosan vizsgálva az EU 27 tagállamának ilyen kiadásait, Magyarország csak a 20. helyen áll, illetve azt is, hogy
a családtámogatások összege a GDP százalékában mérve folyamatosan csökken 2010 óta még a KSH szerint is, az elmúlt 30 évben most a legkisebb!
A Mi Hazánk politikusa arra várt választ, hogy az infláció miatt pontosan mennyivel kellene emelni januártól a családi kedvezményt, hogy legalább a 2011-es bevezetéskori reálértékét elérje?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke Novák kérdésére azt válaszolta, hogy az egygyermekesek számára igénybe vehető havi összeg 2011 óta legfeljebb 10 ezer forint, a három- vagy többgyermekesek számára gyermekenként havi 33 ezer forint, míg a kétgyermekeseké a gyermekenkénti 10 ezer forintról 2016 és 2019 között 20 ezer forintra nőtt.
Az akkori reálérték alapján az egy és két gyermeket nevelőknél a havi összeg gyermekenként 18 ezer forint, a három- vagy többgyermekes családok kedvezménye eltartottanként csaknem 60 ezer forint lenne. A kétgyermekes családokban a szinten tartás megtörtént, emelkedett is a kedvezmény reálértéke 2011 óta, írta.
Matolcsy egyebek mellett emlékeztetett rá, a jegybank már 2022-ben javasolta a családi adóalap-kedvezmény kétszeresére emelését, amit az Orbán-kormány a tervek szerint 2025-ben valósít meg. Az MNB jövőre távozó elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy
- nem csupán a családtámogatási ráfordítások nagysága számít, a ráfordítások elköltésének módja is,
- a családtámogatási elemek hatékonyságának mérése módszertanilag összetett,
- az anyagi támogatások mellett fontosak a nem anyagi jellegű ösztönzők, az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok alakulása is.
A pénzügyi ösztönzőkön felül az MNB ezért továbbra is fontosnak tartja a családok mindennapi életét megkönnyítő intézkedéseket, amelyek nem feltétlenül kerülnek sokba, de jelentős mértékben hozzá tudnának járulni a vágyott gyermekek tényleges megszületéséhez. Különösen fontosnak tartják a nők munkaerőpiaci részvételének könnyítését, ösztönzését, például az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidős foglalkoztatás vagy otthonról dolgozás) támogatásával, a bölcsődei férőhelyek további növelését, a bölcsődei és óvodai nyitvatartási idők munkaidőhöz történő igazítását.
Matolcsy György egyébként Novák Elődnek adott válaszában arra utalt, hogy Orbán Viktor Tusványoson idén maga is elismerte, a kormány elakadt a demográfiai hanyatlás kezelésében. A KSH akkor tette közzé, hogy júniusban 6040 gyermek született, 17 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában; amióta az adatot közlik, azóta nem volt ilyen mélyen a magyar születésszám. A miniszterelnök akkor azt vetítette előre, hogy 2025-ben, vélhetően két lépésben, megdupláznák a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Az, hogyMatolcsy György szerint 78 százalékkal elinflálódott a családi adókedvezmény azért is érdekes, mert az elmúlt években komoly viták voltak a családi pótlékról is, amelynek összege 2008 óta nem nőtt érdemben.
A KSH szerint az első félévben 37.898 gyermek jött világra, 9,7 százalékkal, 4059-cel kevesebb a tavalyi év azonos időszakához képest, a születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 24.292 fő volt, ami 5,8 százalékkal volt több a 2023. január–júniusi 22.957 fős értéknél. Ezer lakosra 8,0 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. A természetes fogyás 0,3 ezrelékponttal 5,1 ezrelékre nőtt. A születések száma az összes régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest.A legnagyobb mértékű, az országos átlagot meghaladó Budapesten, Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt.
