Az atomerőmű-bővítés miatt már több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra, de elszállásolásuk egyre nehezebb, mert a kisvárosban nincs elég megfelelő ingatlan, írja a hvg.hu.
A lap, cikkében, azt írja, az előzetes hatástanulmányok szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen.
Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője a lap megkeresésére arról beszélt, a megyék ingatlanpiaci hőtérképe rendszerint úgy néz ki, hogy a megyeszékhelyek a legdrágábbak, ott van érdemleges albérletpiac is, a kisebb településeken jellemzően nincsenek is kiadó lakások. Ehhez képest Tolna megyében az látszik már évek óta, hogy Pakson mind a kiadó, mind az eladó lakások drágábbak, mint a megyeszékhelyen, vagyis Szekszárdon.
Balogh azt is elmondta, az ilyen nagy ipari beruházásoknál elő szokott fordulni, hogy azért csúszik a kivitelezés, mert nem vagy csak nehezen tudják a munkásokat elszállásolni, Debrecennek is vannak hasonló problémái. A nagy kérdés ilyenkor, hogy mennyi ingatlant érdemes építeni – magyarázza Balogh. A munkások egy ponton hazamennek, az üzemeltetéshez nincs szükség annyi munkaerőre, mint az építkezéshez, lehet elég a mobilház, de például Pakson nem csak munkásszállókra van szükség. Az ingatlanberuházó szempontjából viszont egy ilyen befektetés kockázatos.
Gondolj bele, veszel egy telket Pakson, felhúzol rá 100 millióért vagy még többért lakásokat, aztán valamilyen EU-s döntés vagy geopolitikai folyamat miatt csúszik még tíz évet Paks II
– magyarázta.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy a paksi bővítés ütemezése évek óta folyamatosan változik, egy lakóparkot azonban, ahogy egy atomerőművet, nem fél év alatt húznak fel, évekkel kell előre látni, írja a hvg.hu.
