Ahogy öt évvel ezelőtt, úgy most is vannak olyan, 10 ezer lakosúnál népesebb városok, ahol már a választás reggelén – ahogy az első szavazók leadták a voksukat – ki lehetne hirdetni a fideszes polgármesterjelölt győzelmét, ugyanis kihívó nélkül maradtak. Ezúttal négy ilyen nagyobb várost találtunk, mindegyikben hosszú ideje tart a Fidesz-hegemónia, a hivatalban lévő polgármesterek már legalább egy évtizede vezetik városukat. Két városban pedig ugyan papíron van választási lehetőség, de a baloldali szavazóknak törni kell a fejüket, ugyanis a fideszes indulóval szemben csak a Mi Hazánk állított polgármesterjelöltet.
Igaz, több olyan várost is találni, ahol a Fidesz öt éve súlyos vereséget szenvedett el, ezért most inkább független jelöltet támogat, vagy magát mutatja annak.
Cikkünkben kizárólag a 10 ezresnél népesebb városokra összpontosítunk, az önkormányzati választási rendszer ugyanis ezekre tekint a pártverseny helyszíneként, itt vannak egyéni választókerületek.
Csak a Fidesz
„Csak a béke! Csak a Fidesz!” – szól a kormánypárt választási jelszava, amit tehát négy városban szó szerint kell érteni.
A 13 ezer lakosú Kiskőrös – melyet már öt évvel ezelőtti cikkünkben is a legfideszesebb városként emlegettünk – például olyannyira békés, hogy a 2006 óta polgármesterként szolgáló Domonyi László Mihály immáron harmadszor áll rajthoz kihívó nélkül. Ezúttal is legfeljebb azon kell izgulnia, hogy tovább tudja-e növelni szavazóinak a számát, 2014-ben ugyanis 3012, a 2019-ben viszont már 3707 szavazatot zsebelt be.
A fideszes tarolás mára teljesen elvette az ellenzék kedvét a versengéstől: öt éve még a Demokratikus Koalíció és a Momentum is minden egyéni körzetben rajthoz állt, az idén viszont levonultak a pástról, így a választókerületekben két civil szervezet mellett csak a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom áll szemben a Fidesszel, igaz, őket erősíti az a Kudron-Tonigold Nándor is, aki öt éve még momentumosként próbálkozott, de volt már az SZDSZ és az MDF által támogatott képviselőjelölt is, 2021-ben pedig a Jobbik indította az ellenzéki előválasztáson. Regényes politikai karrierjéből egyetlen dolog hiányzik: a siker, aminek a záloga Kiskőrösön a Fidesz-tagság.
A több mint 17 ezer lakosú Pest megyei Dabason sem volt verseny már 2019-ben sem a polgármesteri posztért. Sőt, a választókerületekben is a végóráiban többes jelöléssel kísérletező állampárt időszakát idézte a mezőny: két körzetben csak a Fidesz állított jelöltet, hatban pedig a Fidesz és a KDNP jelöltje közül választhattak a dabasiak, akik végül mindenhol a nagyobbik kormánypárt jelöltjét segítettek győzelemre, a három kompenzációs listás mandátum viszont így a kereszténydemokratáké lett, sajátos pluralizmust teremtve a testületben.
Az idén már nem egészen a Hazafias Népfront kínálata a minta: bár a várost 1998 óta vezető fideszes Kőszegi Zoltánnak most sincs ellenfele, a választókerületekben pedig most is egymás ellen indul a Fidesz és a KDNP, ezúttal
A közel 11 ezer lakosú Tiszafüreden 2019 októberében még viszonylag szoros versenyben (55–42 arányban) győzött a fideszes Ujvári Imre a Márki-Zay Péter nevével fémjelezett Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjével, Spisák Györggyel szemben. Az idén hasonló izgalmakra nem kell számítani, Ujvárinak ugyanis nincs kihívója, az ellenzéket pedig egyedül a Mi Hazánk képviseli a Tisza-tó fővárosában: a nemzeti radikálisok a polgármesteri címért nem, de a nyolc egyéni választókerületben elindulnak, így kompenzációs listát is állítottak, más ellenzéki párt nevével viszont nem találkoznak majd a választók az észak-alföldi településen.
Spisák, a település volt jegyzője időközben elhagyta Tiszafüredet, és Egerben tűnt fel aljegyzőként a jobbikosként megválasztott, de pártjával aztán szakító Mirkóczki Ádám mellett. Az akkor még fideszes, azóta viszont a kormánypártból kitessékelt Oroján Sándor támadta is, méghozzá a füredi polgármester, Ujvári segítségével, aki felemlegette, hogy az aljegyző több helyen is próbálkozott polgármesteri poszt elnyerésével, de mindig veszített. Spisák sem maradt rest, válaszul előhozta, hogy Ujvári 18 éves korában két szkinhed társával összevert öt egri fiatalt. A támadás áldozatai között három lány is volt. Erre
A nem éppen makulátlan múlt és az öt évvel ezelőtti eredmény sem sarkallt senkit arra, hogy megpróbáljon véget vetni a városban 2014 óta tartó Ujvári-korszaknak.
Mezőkövesden már öt éve is igencsak jobbra lejtett a pálya: a 16 ezres matyóföldi város vezetését 2010-ben párttársától, Tállai Andrástól átvevő Fekete Zoltán 70 százalékot szerezve győzött, a fennmaradó 30 százalék pedig a Mi Hazánk színeiben induló Jámbor Márké lett. Az idén viszont már se szélsőjobboldali, se másmilyen alternatívája nincs a fideszes polgármesternek. A településről teljesen eltűnt az öt éve jól szereplő Mi Hazánk, a nyolc körzetben egy civil szervezet száll szembe a Fidesszel.
Ami öt éve Mezőkövesd volt, az most
- Kiskunhalas, ahol a fideszes Fülöp Róbert öt éve a szavazatok 68 százalékát gyűjtötte be úgy, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak és az időközben a parlamentbe bekerült Szabadi István képében a Mi Hazánk–MIÉP–FKGP szövetségnek is volt polgármesterjelöltje. Az idén viszont már csak a Mi Hazánk száll be a versenybe egy új jelölttel, Bús Józseffel,
- illetve Mátészalka, ahol 63 százalékos eredménnyel nyert 2019-ben a fideszes Hanusi Péter, aki egy helyi egyesület jelöltjét utasította maga mögé. A most vasárnapi választáson viszont Szathmári Lajos Sándorral, a Mi Hazánk jelöltjével küzd meg a szavazatokért.
E két városban tehát legfeljebb azok örülhetnek, akik a Fidesztől jobbra álló pártból szeretnének polgármestert, a baloldali és liberális választóknak marad az érvénytelen szavazat vagy a befogott orr.
Ahol újra van verseny
Vannak ugyanakkor olyan városok is, ahol felbátorodott az ellenzék: Balatonfüreden a hatodik ciklusára készülő fideszes Bóka Istvánnak nem lesz olyan könnyű dolga, mint öt éve, amikor egyedül szerepelt a szavazólapon, ugyanis meg kell küzdenie az MSZP–DK–Párbeszéd szövetség által támogatott Szalai Gáborral, aki 2019-ben 58–42 arányban maradt alul egyéni választókerületében a kormánypárti jelölttel szemben.
Egészen felpezsdült a közélet a 19 ezer fős Monoron, amely öt éve a legnépesebb olyan város volt, ahol kizárólag fideszes polgármesterjelölt indult. Darázsi Kálmánnak ráadásul szó szerint az ölébe hullott a város vezetése, hiszen 2019-ig alpolgármester volt, mégis verseny nélkül léphetett feljebb. A jelek szerint nem mindenki elégedett vele, mivel 2024-re négy kihívója is lett, a DK-s Magdics Mónika mellett Lendvay Endre (Mi Hazánk), valamint egy lokálpatrióta és egy független induló személyében.
Hajdúnánáson lőtte a legnagyobb bakot az ellenzék öt éve: ellenfél nélkül hagyták a 2010 óta polgármesterként dolgozó fideszes Szólláth Tibort, mondván, a fejlesztések megvalósulásához uniós források és kormányzati döntések szükségesek, így nem tehetik ki annak a várost, hogy ellenséges hangulatot váltsanak ki a megválasztásukkal. Ez az önfeladó érvelés Bódi Judittól, az MSZP akkori megyei elnökétől származik.
Pedig a korábban országgyűlési képviselőként dolgozó Szólláth nem tűnt legyőzhetetlen ellenfélnek, 2006 őszén, már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után kikapott az MSZP által támogatott riválisától, a 2014-es önkormányzati választáson pedig – noha nagy különbséggel győzött – nem szerezte meg a szavazatok felét. Végül 2019-ben a Fidesz–KDNP a képviselő-testületben sem szerzett többséget, mivel a nyolc körzetből csak négyet nyert meg kormánypárti jelölt, négyben a DK–MSZP–Jobbik–Momentum–LMP összefogás győzött. A kompenzációs mandátumok pedig úgy alakultak, hogy miután egy hajszálnyival több töredékszavazata lett az ellenzéknek, ők további két képviselőt küldhetnek a testületbe, míg a Fidesz csak egyet. Vagyis 6:5 arányban az ellenzéki képviselők kerültek többségbe, az ellenjelölt nélkül megválasztott polgármester így csak kiegyenlíteni tudta ezt.
Szólláth érezhetően nehezen viselte ezt a helyzetet, szexista megjegyzésekkel támadta a testületbe bekerülő Bódit, aki az idén az Összefogás Hajdúnánásért ernyőszervezet színeiben már megküzd a polgármesteri posztért – de nem Szólláth Tiborral, helyette ugyanis Nagyné Legény Ildikót indítja a Fidesz, az eddigi polgármester pedig pártja kompenzációs listáját vezeti.
Ide tartozó május végi hír, hogy immáron hat vádlottja van annak a korrupciós ügynek, amely a hajdúnánási önkormányzatot érintően indult, Hadházy Ákos független képviselő azonban hiába érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél arról, hogy politikus van-e közöttük.
És ahol a Fidesz hiányzik a szavazólapról
Jó néhány olyan, 10 ezresnél népesebb várost is találni, ahol a Fidesz nem indít polgármesterjelöltet, jellemzően olyanokat,
Ezek közül sorolunk fel néhány érdekesebbet, hangsúlyozva, hogy jóval több településen nem szerepel majd fideszes polgármesterjelölt a szavazólapon, miközben egyéni jelölteket és kompenzációs listát állít a párt.
- Siófokon a kormányt gyakran bíráló Lengyel Róbert több mint tíz százalékpontot vert legutóbb az ausztráliai nagyköveti posztról hazatérő nem tipikus fideszes Gruber Attilára, és a képviselő-testületben is kétharmados többségbe kerültek a polgármester egyesületének képviselői. Az idén Lengyellel szemben fideszes támogatással, de függetlenként próbálkozik Gyulai László, aki a kampánystartig a járási kormányhivatalt vezette. A Fidesz nem lehet jól csengő hívószó Siófokon, ugyanis a Magyar Narancs cikke szerint bár a körzetekben rajthoz állnak a kormánypárti jelöltek, négyüket elmarasztalta a helyi választási bizottság, miután függetlennek állították be magukat, illetve „lefelejtették” pártkötődésüket a plakátjaikról.
- Sajószentpéteren visszavonul a 2006 óta hivatalban lévő MSZP-s polgármester, Faragó Péter, aki legutóbb mindössze 134 szavazattal győzte le File Tamást. Utóbbi most is függetlenként indul, de már nem a 78 évesen visszavonuló Faragó, hanem az MSZP–DK támogatással ringbe szálló Pasiczki Csabával szemben. File bár a Fidesz-logót megspórolta, a kormányzati kapcsolatait nem titkolja: a többi közt egy Szijjártó Péter külügyminiszterrel készült képpel kampányol. (A kazincbarcikai járáshoz tartozó városban egyébként meglepő fordulatokat is tartogatott a kampány, a Magyar Narancs szúrta ki, hogy a 2019-ben még a DK és az MSZP jelöltjeként induló Lakatos Sándor az idén már a kormánypárti szövetség jelöltjeként kéri a választók támogatását.)
- Hatvanban kínos vereséget könyvelt el a Fidesz öt évvel ezelőtt: Gál Erzsébet csak a szavazatok 26 százalékát szerezte meg a Fideszből 2016-ban kizárt, és 62 százalékot gyűjtő Horváth Richárddal szemben. Ezt most különös módon torolja meg a kormányoldal: olyan szórólapokat dobnak be a helyieknek, amelyeken Horváth megválasztására, ugyanakkor a körzetekben a fideszes jelölt támogatására buzdítanak, miközben a polgármestert jelölő Hatvani Városvédő Egyesület is minden választókerületben állít jelöltet. Horváth Richárd a 24.hu-nak azt mondta, a megtévesztő akció célja az lehet, hogy leválasszák őt a csapatáról, és a városvédők népszerűségét kihasználva a Fidesz többséget szerezzen a képviselő-testületben. „2019-ben megfélemlítő kampányt folytattak ellenem, most viszont ravasz megtévesztéssel akarnak zavart kelteni” – fogalmazott. Horváth kihívója egyébként a Hatvanért Egyesület jelöltje, Varga Ferenc, aki 2021-ben Varga az Új Világ Néppárt jelöltjeként az utolsó helyen végzett a hatvani körzet ellenzéki előválasztásán.
- Tiszaföldváron is megsemmisítő vereséget szenvedett a Fidesz 2019-ben: Gődér Gábor a harmadik, utolsó helyen végzett úgy, hogy a győztes Hegedűs István kétszer annyi szavazatot kapott, mint ő. Ugyanakkor Cseuz Zsolt személyében fideszes alpolgármestere lett a városnak. Cseuz nemrég lemondásra kényszerült, miután egy helyi borozóban balhézott egy barátjával. Egyéni körzetben ugyan már nem indul, de a Fidesz kompenzációs listáján szerepel, míg az öt évvel ezelőtt elbukó Gődért egyéni jelöltként is indítja a kormánypárt. Tiszaföldváron két független és egy egyesületi színekben induló jelölt próbálja meg leváltani a 2010 óta hivatalban lévő független Hegedűst.
- A Pest megyei Veresegyházon 58 évig volt tanácselnök, majd polgármester Pásztor Béla, aki legutóbb a szavazatok háromnegyedét szerezte meg, míg fideszes kihívója, Simon Tamás be kellett érje 18,5 százalékkal. A 85. évét betöltve Pásztor tavaly februárban lemondott a posztról, a tisztséget egyetlen jelöltként Cserháti Ferenc szerezte meg. A regnáló polgármester most is indul, és bár ketten is kiállnak vele szemben, fideszes nincs köztük, noha listát állított a kormánypárt.
- Nem úgy a közeli Gödöllőn, ahol a kormányoldal az ornitológusok kedvében próbál járni. A 33 ezres Pest megyei várost 1990 óta vezeti Gémesi György, se a szocialisták, se a fideszesek nem tudták legyőzni, amikor próbálkoztak, ám a kormánypártokat képviselő Kolozs Csabának legutóbb majdnem sikerült, 47,5–44 arányban maradt csak alul 2019-ben. A nüánsznyi különbséget a GDL Pelikán – Szövetségben a városért Egyesület név mögé beállva igyekszik ledolgozni Kolozs, és három fideszes képviselő is ezt az utat választotta.
Vecsésen egész más a helyzet: öt éve óriási győzelmet aratott Szlahó Csaba, a szavazatok 77 százalékát begyűjtötte, és az idén is elindul, viszont a neve mellett már nincs ott a Fidesz-logó – legalábbis a polgármesteri posztért, mert az egyéni választókerületében a Fidesz jelöltje, és ő vezeti a kormánypárt kompenzációs listáját is. A polgármestert kérdeztük döntésének hátteréről, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Pest megye számos más városában sem lesz fideszes polgármesterjelölt:
- Abonyban egyszerű a képlet: ha a 14 ezer lakosú településen akár csak egy szavazatot is kap Pető Zsolt polgármester, akkor ismét ő vezetheti a várost. Az előző önkormányzati választáson a Fidesz még állított jelöltet vele szemben, de Dévainé Kazinczy Sára a szavazatok 30 százalékát sem tudta begyűjteni, úgyhogy arra jutottak, kár erőlködni.
- Szintén egyedüli induló Százhalombattán Vezér Mihály, aki 1990 és 2002 között SZDSZ-esként vezette a várost, majd 2006 óta egyesületi színekben teszi ezt. A Fidesz már legutóbb sem indult el ellene, akkor a DK–Momentum–Jobbik szövetség próbálta legyőzni, mostanra viszont mindenki megbékélt a Vezér-demokráciával.
- Cegléden bonyolultabb a képlet, a 36 ezres városban öt polgármesterjelölt is van, ám fideszes nincs köztük. Pedig öt évvel ezelőtt szoros volt a verseny, Csáky András volt MDF-es képviselő függetlenként a szavazatok 52 százalékát kapta, míg fideszes ellenfele, Takáts László 48 százalékot. Ehhez képest a kormánypártok az idén csak képviselőjelölteket indítanak, míg Csákyval szemben két független mellett az LMP és a Mi Hazánk jelöltje próbálkozik.
- Gyömrőnek biztosan új polgármestere lesz, nem újrázik ugyanis az excentrikus Gyenes Levente, akire 2022-ben a NAV kommandósai csaptak le. A polgármester 2002 óta vezeti a települést egy kisebb – ugyancsak egy büntetőügy miatt szükségessé vált – kényszerszünettől eltekintve. Ezúttal a börtönben döntötte el, hogy nem indul újra, mondta a Blikknek, hozzátéve, akkora vagyona van, hogy az még az unokái életében is kitart. Civil szervezete és Tóth János alpolgármester ugyanakkor továbbvinné az örökségét, amiben három másik polgármesterjelölt próbálja meggátolni őket, köztük Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk sajtófőnöke. A Fidesz itt is csak egyéni választókerületi jelölteket és listát állított.
Gödön – gödöllői mintára – nem Fidesznek hívják a Fideszt. A mostanában leginkább a Samsung-gyár körüli balhékról ismert Duna-parti városban 2019-ben a momentumos Balogh Csaba lett a polgármester, tavaly februárban azonban lemondott a posztról, mondván, munkakörét kiüresítette a kormány, valamint a fideszes és az azzal kollaboráló álellenzéki testületi többség. Az időközi választást Kammerer Zoltán nyerte, a háromszoros olimpiai bajnok kajakos függetlenként, de a Fidesz támogatásával indult el, most pedig a saját magáról elnevezett, nyelvtörőnek is beillő Kammererrel a Változásért Egyesület színeiben áll rajthoz, képviselőjelöltjei között ugyanakkor találni fideszes képviselőt éppúgy, mint Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábbi munkatársát. A volt sportoló ellenfele a DK színeiben induló Szilágyi László Lajos korábbi alpolgármester.
Cikkünk zárásaként kanyarodjunk el Dorogra: a 11 ezres bányászvárosban öt éve a Fidesz nem állított ellenjelöltet Tittmann Jánossal szemben. Az 1994 óta hivatalban lévő baloldali politikus 2014-ben lépett ki az MSZP-ből, amit azzal indokolt, hogy a szocialisták pártdelegáltakra akarták cserélni azokat a képviselőket, akikkel húsz éve együtt dolgozik. Az MSZP erre ráindította akkori elnökségi tagját, Winkfein Csabát, aki alig ért el 5 százalékot, de a Fidesz sem szerepelt sokkal jobban, 13 százalékot szerzett. A nyolcadik ciklusára készülő Tittmannt most jobbról támadják: a volt jobbikos országgyűlési képviselő, Nunkovics Tibor egy helyi egyesület színeiben indul ellene, és beszállt a versenybe a Mi Hazánk politikusa, Koncz Árpád is, míg a Fidesz itt is csak a nyolc egyéni választókerületben próbálkozik, ahol mellesleg a DK is felsorakozik a polgármester függetlenként induló embereivel szemben.
