Magyar Péter tüntetést hívott össze a Deák térre, ahonnan a Kossuth térre vonult támogatóival, a Parlament épülete elé.
Az eseményen sokan voltak. Az utóbbi években nem csak az állam intézményekkel, hanem a létező ellenzékkel kapcsolatban is bizalmatlanság alakult ki a magyar társadalomban. Nagyon ritka volt az, hogy politikai szereplők jelentős tömegeket tudjanak az utcára vinni. A legutóbbi nagyméretű tüntetést sem politikai szereplők, hanem az ország legismertebb youtube-erei, az ország legnépszerűbb zenésze, egyik legnépszerűbb standuposa és műsorvezetője szervezte. Az a tüntetés nagyobb volt a mostaninál.
A Kossuth tér szombaton megtelt, és olyan még nem volt, hogy pártháttér nélküli, de nyílt politikai ambíciókkal rendelkező ember kedvéért mentek volna ki ennyien. Ez a tüntetés csak Magyar Péterről szólt, rajta kívül mást nem adhatott a kilátogató tömegnek.
Mire elég?
Erica Chenoweth kutatása szerint ahhoz, hogy egy tüntetés szinte biztosan változást érjen el, a teljes népesség 3,5 százalékának kell az utcára mennie. Ez Magyarországon valamivel több, mint háromszázezer ember. A történelmi példa szerint ekkora méretű tömegtől hatékony a politikai érdekérvényesítés.
Ennyien nyilván nem voltak szombaton a téren, ám a 3,5 százalékos szabály inkább történelmi tapasztalat, mint aranyszabály, hiszen Izraelben a háború kitörése után hatszázezer ember vonult utcára a kormány lemondását követelve, mégis Benjamin Netanjahunak hívják a miniszterelnököt. És Izrael miniszterelnökének karaktere nagyon hasonlít Magyarország kormányfőjére.
Eleve érdekes kihívás tüntetések méretéből politikai következtetéseket levonni, ám az biztos, hogy Magyar Péter politikai karrierjének hosszához képest jelentős erődemonstráció volt. Ennyi embert a Fidesz 2022. március 15-e, vagyis a parlamenti választások finise óta nem tudott az utcára vinni.
Pártok nélkül
Mindezt úgy, hogy sem pártok, sem politikusok nem voltak kint, csak Magyar Péter. Rajta kívül felszólalt még egy külföldre költözött magyar, egy református lelkész, valamint Szigetszentmiklós egykor szocialista polgármestere, aki korábban az ellenzékkel is összeveszett. Magyar kínosan figyel arra, hogy középen maradjon. A bejátszásokban és a beszédében Gyurcsány Ferencre is sok időt szánt Orbán Viktor, Rogán Antal, Polt Péter és Deutsch Tamás mellett. Az egyetlen ellenzéki politikushoz köthető felirat Juhász Péter standja volt, amelynél a Falk Miksa utca és a Kossuth tér sarkán aláírásokat gyűjtött.
Gyurcsány Ferenc vasárnap reagált is Magyar beszédére, viszonylag határozottan támadva Magyart. Ez politikai szempontból a Fideszen kívül mindenkinek jó. A Demokratikus Koalíció szavazóbázisa a legelkötelezettebb, ha a pártelnök nyíltan támadja Magyart, kisebb az esélye a lemorzsolódásnak a mozgalma felé. A Fidesz viszont jelentős erőforrásokat tesz abba, hogy Magyart Gyurcsány Ferenccel mossa össze. A logika ebben egyszerű, és részben Magyar mozgalma is erre épül: Gyurcsány megosztó politikus, jelentős elutasítottsággal. Amíg az övé az ellenzék legnagyobb pártja, nehezebb olyan koalíciót építeni, ami a Fideszre veszélyes lenne. De ha Gyurcsány és Magyar nyíltan harcol egymással (és nem is támogatnak közös jelölteket, mint a Gyurcsánnyal szintén harcias Donáth Anna pártja teszi), a Fidesz sokkal nehezebben tudja meggyőzni a választókat, hogy Magyar és Gyurcsány szövetségesek. A gyurcsányozás egyébként a téren is népszerű volt, majdnem akkora fújolás kísérte, mint a Polt Péter elleni támadásokat.
Amire volt is ideje a résztvevőknek: nehéz úgy két órán keresztül lekötni egy csomó embert, hogy Magyaron kívül ennek a mozgalomnak, ha egyáltalán mozgalom ez, nincs másik arca. Magyar beszéde ehhez mérten hosszú volt. Március 15-én még csak húsz percet beszélt, most majdnem egy órát. Ebben a beszédben Magyar kísérletet tett rá, hogy Orbán Viktortól a politikai beszéd bizonyos eszközeit visszavegye. Nagyon sokszor hangzott el, hogy
- Kedves barátaim,
- Hajrá, Magyarok,
vagy éppen az, hogy
- Magyarország mindenek előtt.
Egy olyan viccet is elsütött, amelyet korábban Orbán is, amikor Deutsch Tamás jelöltségével kapcsolatban arról beszélt, hogy értik ők a viccet, csak nem szeretik.
Centrizmus
Magyar megpróbálta kooptálni a korábbi fideszes és ellenzéki tüntetések jelképeit is. Egyszerre volt kint több száz magyar zászló, miközben a háttérből a diáktüntetések egyik himnusza, a Mi vagyunk a grund szólt. Feltűntek viszont olyanok is, amelyekkel korábban a létező ellenzék is próbálkozott, mint az országjárás, a közösségi jelöltállítás vagy a minisztériumok létrehozásának ígérete. Ezek korábban sem voltak sikeres ügyek.
Ennél aggasztóbb, hogy hiába utalt rá többször is korábban, Magyar most sem tudta bejelenteni, mi lenne az a párt, amellyel az európai parlamenti választásokon el szeretne indulni. Enélkül pedig egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, hogy el fog indulni.
Magyar beszéde alapvetően centrista, enyhén jobboldali beszéd volt. Sokszor került elő benne a verseny, a nemzeti összefogás és az elesettekkel szembeni intézményi szolidaritás is. A beszéd nagy része viszont valójában nem a Fideszt ütötte, hanem azt az állam intézményrendszert és politikai elitet, amelyben a társadalom egy része elvesztette a bizalmat. Magyar beszédének nem a Fidesz gondolkodásmódjával vagy világlátásával van baja, hanem azzal, ahogy az oktatást, egészségügyet, az ügyészséget vagy a diplomáciát működtetik.
Kihívások
Az a jelszó pedig, hogy sokan atombombát várnak, miközben „az atombomba mi vagyunk”, jól hangzik, de kicsit aggasztó azok számára, akik pont azt várták volna egy a fideszes elitből kilépő embertől, hogy ossza meg azokat a titkokat, amelyeket megtudott.
A tüntetés végén Magyar állított maga elé egy komoly kihívást is. Május ötödikére, anyák napjára újabb tüntetést hirdetett. Eddig minden tüntetése nagyobb volt a korábbiaknál. Ez minden alkalommal társadalmi támogatottságot és politikai erőt mutatott.
