Megjelent a Magyar Közlönyben az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről, amely érvényes tanárra, igazgatóra egyaránt. A tanárt az igazgató (főigazgató), őt pedig az iskola fenntartójánek képviselője értékeli évente a szeptember 1-jétől a tanítási év végéig nyújtott teljesítménye alapján.
A teljesítmény értékelésére 100 pont adható. A pedagógusoknál ez úgy áll össze, hogy a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulásáért 8-8 pont, a hét értékelési szempont alapján 76 pont adható. Az igazgatók a négy, személyre szabott teljesítménycélért 40, a hét értékelési szempont alapján 60 pontot kaphatnak. Az értékelésnél kiemelkedő az, aki eléri a 80 pontot, átlagos az 50 pontos, fejlesztendő, akinek teljesítménye 50 pont alatti.
A rendelet szerint a teljesítményértékelés után a vezető a teljesítményszintek szerint
besorolja az értékelendő személyeket, és dönt az illetmény-eltérítésről.
A rendelet csak lehetőségként említi, hogy az igazgató kikérheti a szülők, tanulók véleményét a az értékelésnél, amit rögzíteni kell egy elektronikus rendszerben.
A rendelet melléklete rögzíti a teljesítményértékelés szempontjait. pontszámait.
Tanárok
- Pedagógiai munka minősége, eredményessége (28)
- Feladatvállalás mennyiségi mutatói (12)
- Munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása (8)
- Kommunikáció, együttműködés (6)
- Tehetséggondozás, felzárkóztatás (8)
- Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (6)
- Egyedi intézményi értékelési szempont (8)
- Három, személyre szabott teljesítménycél (24)
Hasonló alapon pontozzák a nevelő, oktató munkát segítőket.
Igazgatók, igazgatóhelyettesek
- Intézményi feladatellátás eredményessége (10)
- Erőforrásokkal való gazdálkodás (10)
- Stratégiai szemlélet (10)
- Vezetői kommunikáció és irányítás (10)
- Külső kapcsolatok (10)
- Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (5)
- Fenntartó által meghatározott, az adott intézmény sajátos helyzetét tükröző értékelési szempont (5)
- Négy, személyre szabott teljesítménycél (40)
Pintér Sándor rendelete 2024. június 1-jén lép hatályba. A rendelet alapján (illetmény-elterelés) a teljesítménytől függően akár csökkenthetnék is az illetményeket. Korábban a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás azt mondta, a sztrájkbizottsági egyeztetéseken (jegyzőkönyvben rögzített) ígértet kaptak arra, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.
Az értékelés módszertanát csak később teszik közzé, de a korábbi információk szerint az lehet majd jó tanár, aki a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja a „nemzet fejlődése, gyarapodása”, viselkedésével az intézmény és „a magyar köznevelés jó hírét” erősíti. A jó igazgató az általános szabályokhoz, a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja iskolája munkját. A vezetőknél értékelnék az iskola eredményességét, fejlesztését, gazdálkodási hatékonyságát, kommunikációját, motivációját, a szülőkkel és a fenntartóval ápolt kapcsolatát.
Az előzetesen kiszivárgott információk alapján Nahalka István oktatáskutató korábban azt mondta, a korábbi minősítési rendszerhez hasonlóan az új is problematikus lesz, mert a pedagógusra fókuszál a szervezet helyett, ami ellentmond a modern pedagógiának. A megújulást a szervezeti kultúrában kell keresni, mert a hatékonyság azon múlik. Hasonlóan vélekedett a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke is, Trencsényi László azt mondta, a diákok eredményei nem egy-egy tanártól, hanem szinte az egész tantestülettől és más körülményektől is függenek, egyénileg megjelölt teljesítménycélokat nem lehet a rendszerből kiemelve teljesíteni.
