A Népszava szerint rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben. A lap megszerezte a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium oktatásügyi dokumentumát, amelyről azt írja, az új koncepciót vázol fel, az alapján az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit a pedagógusoknál az intézményvezetők, az igazgatóknál a fenntartók végeznének el. A cél a „minőségi munkavégzés” ösztönzése.
A folyamat a „személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődne. Azokra az igazgatóknak augusztusban, a tanároknak szeptemberben kell javaslatot tenniük. Megvalósulásukat a tanév végén, egy összetett szempontrendszer alapján értékelnék. A pénz a teljesítménytől függne, növelhetnék, de csökkenthetnék is az illetményeket. A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphat az értékelésnél. A koncepció általános elvárásokat is megfogalmaz arról, milyen az ideális pedagógus, intézményvezető.
Például a jó tanár
- a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, amely célja a „nemzet fejlődése, gyarapodása”,
- viselkedésével az intézmény és „a magyar köznevelés jó hírét” erősíti.
A jó igazgató az általános szabályokhoz, a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja iskolája munkját. A vezetőknél értékelnék az iskola eredményességét, fejlesztését, gazdálkodási hatékonyságát, kommunikációját, motivációját, a szülőkkel és a fenntartóval ápolt kapcsolatát.
A tanárok „osztályozásánál” szempont lenne
- az eredményesség/hatékonyság,
- a terhelhetőség,
- a pedagógiai és szakmai minőség,
- a tanulók megfelelő és rendszeres értékelése,
- a munkafegyelem,
- a kommunikáció, szakmai együttműködés,
- a tehetséggondozás, felzárkóztatás,
- a kapcsolat a szülőkkel, családokkal,
- a motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás,
- az egyedi intézményi értékelés.
Az új értékelési rendszer törvényi kidolgozása még folyamatban van, de a koncepció kitér arra is, hogy az iskolai KRÉTA-rendszer felületén egy új teljesítményértékelő szoftver fejlesztésébe is bele kell kezdeni. Az új belső értékelési rendszer miatt átalakulna a minősítési rendszer, a minősítést csak a gyakornokoknak tennék kötelezővé a Pedagógus I. fokozatba lépéskor, a Pedagógus II. fokozatba lépés önkéntes lenne. Ez gyakorlatilag az életpályamodell módosítását jelentené. Jelenleg a pedagógus II. fokozat elérése kötelező, előbb-utóbb mindenkinek részt kell vennie a minősítő eljáráson – portfóliót kell összeállítania, amelyben bemutatja szakmai pályafutását, dokumentumok sorát (óraterv, esettanulmány) gyűjt össze. A portfóliót bizottság értékeli, majd órákat látogatnak.
A kormányközeli Magyar Hírlap Maruzsa Zoltán államtitkár és Kisfaludy László helyettes államtitkár Új Köznevelésben megjelent írásából már korábban azt szűrte le, hogy a Belügyminisztérium a pedagógus előmeneteli rendszerben a Pedagógus II. fokozat megszerzését opcionálissá teheti.
Mint korábban írtuk, több pedagógus jelezte, nem hajlandó elkészíteni az életpályamodell által rákényszerített portfóliót. Méltánytalannak tartják a rájuk kényszerített eljárásrendet. Korábban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége is arra figyelmeztette a kormányt, hogy a 2013-ban érvénybe lépett életpályamodellből csak a feladatok maradtak, az ígért juttatások elmaradtak, a helyzet rendezéséhez elengedhetetlen a bérek rendezése, a kötelező órák maximalizálása, a túlmunka kifizetése, a minősítési és tanfelügyeleti rendszer életszerű átalakítása.
