Orbán az EP-választásra hangolt, Magyar Péter pártot alapít, Karácsony visszafoglalná a hazát

Ahhoz képest, hogy Magyar szerint kevesebb mint fél tucat szövetségese vett részt a szervezésben, halálosan profi minden. Az Operánál külön kivetítőn követhetik a beszédet (beszédeket?), ahogy a hangosítás és a színpadtechnika is jeles.

A tömeg rendkívül heterogén: kisgyerekes családoktól a nyugdíjasokig mindenki kint. Jeszenszky Géza az előbb sétált el előttem.

Addig a Nemzeti Dal nemzeti rock feldolgozását hallgathatják. Árulnak magyar zászlót, egyéb nemzeti ereklyéket, illetve megvásárolhatók a párthoz kötődő Magyar Életmentők Egyesülete könyvei is, többek közt a Corvin köz 1956 és A nemi identitás válsága című kötetek.

Sok ezren jöttek ki a nap legtalányosabb tüntetésére.

Az Andrássy-Káldy Gyula közti útszakasz lényegében megtelt, itt mozdulni sem lehet. Sőt, innen a tömeg végét sem látni, legalább az Operáig nyújtózhat az embersor.

A Mi Hazánk is megtartja maga március 15-ei megemlékezését, amire az „elődeinkhez híven álljunk ki közösen Magyarország szabadságáért, nemzeti önrendelkezésünkért!” jelmondattal hívták a hazafiakat előzetesen. A párt a Pilvax-közben tartja a rendezvényt, utalva arra, hogy 1848. március 15. reggeli óráiban az itt található kávéházban kezdődtek el a forradalmi események.

A Mi Hazánk hagyományőrző ágytűzzel is készül emlékezni a márciusi ifjak tetteire, mint ahogy azt a nemzeti ünnepségeiken mára megszokhattuk.

A felszólalók névsorát nézve kissé meglepő lehet, hogy Toroczkai László után második helyen Roman Henry Fritz, egy lengyel parlamenti képviselő tart majd beszédet. Fritz a Lengyel Korona Szövetsége nevezetű szélsőjobboldali, monarchista és euroszkeptikus párt politikusa hazájában.

Toroczkai, a Mi Hazánk elnöke, parlamenti képviselő pártja tavalyi ünnepségén többek között azt is mondta a 48-as események kapcsán, hogy egy részben szabadkőműves eszméket követő forradalomból nemzeti szabadságharc lett. Illetve arra is kitért akkor, hogy a NATO-ból hosszú távon kiléptetné Magyarországot, a cél pedig egy Ausztriához hasonló, semleges státusz elérése volna ezzel.

A felszólalók:

• Toroczkai László
• Roman Henry Fritz
• Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke
• Borvendég Zsuzsanna EP-képviselőjelölt
• Grundtner András főpolgármester-jelölt

Nagy Ervin színész is ott van Magyar Péter zászlóbontásán, a hvg.hu az előkészületek során látta őt a színpadon, és azt írja, fel is szólal majd.

Hivatalosan fél órája tart a Kutyapárt rendezvénye a Szabadság hídon. A párt hídfoglalással készült március 15-re, egyelőre ücsörögnek, sétálgatnak az emberek, pár százan lehetnek a helyszínen. A színpadi programok csak negyed négykor kezdődnek, az ígéret szerint lesz „pompás zene, izzó hangvételű beszédek, open mic (szabad a mikrofon), etnofitness, freestyle, sok minden más”. Zene már van.

• „Totális valósághamisítás. Üres magyarkodás. Kocsmai kardcsörtetés. Nem Petőfi, nem Széchenyi és nem Kossuth állt ma a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem egy gátlástalan és szégyentelen megafonos, aki el akarja hitetni, hogy ő az új Petőfi” – reagált Donáth Anna a miniszterelnök beszédére. A Momentum elnöke szerint a kormányfő Brüsszelt akarja elfoglalni, miközben az ő rendszere fenyegeti a magyarok szabadságát, és szövetségese, Putyin Európa békéjét.
• A Párbeszéd így kommentált: „Orbán Viktor amatőr történész zagyva, uszító, paranoid beszéde egyformán volt méltatlan a márciusi hősökhöz és Magyarország valamennyi állampolgárához. A megfásult, bomlott elméjű stand up-sztárra hasonlító miniszterelnök korrupt, hazug, pedofilmosdató rendszere politikailag megbukott.”
• „Orbán Brüsszel elfoglalásáról álmodik, miközben még Budapestet sem sikerült neki. Nem is fog, mert a magyarok a gyerekek oldalán állnak, míg Orbán Viktor a pedofilokén. Ki fogjuk söpörni az orbáni pedofilhálózatot és az Orbán-rendszert!” – ez pedig a DK reakciója.

A tíz napja hivatalba lépett köztársasági elnök, Sulyok Tamás is meghallgatta Orbán Viktor kampánybeszédnek beillő ünnepi szónoklatát a Nemzeti Múzeumnál.

Március 15-e szóljon a hősökről! – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus videóüzenetében azt mondta: sokan, sokféleképpen emlékeznek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. „Vannak, akik azt gondolják, hogy ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy a regnáló elitet leváltsuk, vagy éppen zászlót bontsanak”, az LMP viszont méltó módon szeretne emlékezni a 176 évvel ezelőtti márciusi ifjakra, az önfeláldozó és bátor nőkre és férfiakra.

Pont egy órával a kezdés után véget ért a március 15-ei műsor. Orbán 27 percen át beszélt, végül az Operettszínház színészeivel együtt énekelte el a Kossuth-nótát. A tömeg elindul haza.

„Nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért, vagy inkább idegenek kenyerét eszed? És mi is megtudjuk, hogy milyen gyerekeket hagytunk a világra” – foglalta össze az EP-választás tétjét és foglalta keretes szerkezetbe a beszédét Orbán Viktor, aki szokás szerint azzal zárt: „a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt”.

„Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk!” – mondja Orbán.

Sorsfordító év ez,

az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk a többség a nyugati világban

– bizakodik a kormányfő, aki szuverenista fordulatra számít az EP-választáson, több európai országban és az Egyesült Államokban is.

Mint mondta, a lengyeleket ugyan „elsodorta a Soros-féle baloldal szökőárja”, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és „föllázadtak” az amerikaiak is.

Orbán szerint a szuverenista fordulat révén Európában és Amerikában is „helyreállhat a normális élet (…), és megnyithatjuk a nyugati nemzetek új, nagy korszakát”, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását, „kivéve, akik hitszegő módon hátba támadták a hazájukat (…), aknamunkát folytatnak Brüsszelben, (…) akik eladták magukat (…), és rosszabbak, mint a labancok és a muszkavezetők voltak. Nekik az árulók sorsa jut majd.”

Zászlószemle: 90 százalékban magyar zászló lobog, némileg meglepő módon az egyikre egy nagy uniós zászlót is rögzítettek. Orbánnal szemben két lengyel zászló is áll, az egyik ráadásul címeres. Újra barát lenne a lengyel és magyar? Vagy sose vesztek össze? A Nemzeti Múzeum lépcsője előtt több CÖF-zászló leng, mögöttük pár székely zászló – állapította meg helyszíni tudósítónk, Nagy Gergely Miklós.

Orbán szerint Brüsszel még nem érti, hogy a magyarokkal nem érdemes ujjat húzni. „Ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük, Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. (…) Ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztasson” – mondja a miniszterelnök.

Rabok legyünk vagy szabadok? Rabság vagy szabadság? – először erre kell válaszolni Orbán szerint. Mert láncból lehet kard, kardból lehet lánc, de egyszerre nem lehet valami lánc és kard is.

Európa Orbán szerint ma a magyar élettől idegen dolgokat akar ránk erőltetni: migránsok betelepítését, gyerekek átnevelését, háborút, de mi nem engedünk nekik. Úgy folytatja: Brüsszel nem az első birodalom, ami szemet vetett Magyarországra, mert bennünket meghódolásra kényszeríteni kétszeres siker, ezzel lehet elvenni a többi mozgólódó rebellis kedvét is.

Ám az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire, „elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is”. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt,  a bot a küllők között, mi vagyunk, akikbe beletörik a bicska, az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát – fogalmaz a miniszterelnök, aki szerint történelmi tapasztalat, hogy mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.

Nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeikre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, folytatja a miniszterelnök.

Szerinte a nyugati világban ma emberek milliói élnek úgy, mint akik a semmiből jöttek, és oda is tartanak. „Mi magyarok másképpen élünk: jövünk valahonnan és tartunk valahová. Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk, ahol nincs a fejünk felett háziúr” – jelentette ki Orbán Viktor, maid hozzátette:

a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.

1848 márciusában Európa lángokban állt. „Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, az volt az első Békemenetünk. Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat. Színházba mentünk, és estére győztünk. Kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán” – fogalmazott ünnepi beszéde elején Orbán Viktor, aki szerint a magyar forradalom nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó.

11-kor pontban kezd Orbán. Hatalmas ováció fogadja a miniszterelnököt.

A Nép Pártján bizalmatlansági indítványt kezdeményez Orbán Viktor ellen, jelentette be a Facebookon a párt elnöke. Jakab Péter azt mondta, a márciusi ifjak a 12 pontban nemcsak leírták a követeléseiket, de küzdöttek is érte, ezért „a márciusi ifjakra 176 év elteltével is örömmel emlékezünk, miközben a mai ellenzéket örömmel elfelejtenénk”.

Az alaptörvény alapján az országgyűlési képviselők ötöde a miniszterelnökkel szemben – a kormányfői tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be, azaz Jakabnak szüksége lesz ehhez az ellenzék támogatására és egy utódjelölt megnevezésére is. Ha az ellenzék nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, akkor a júniusi 9-ei EP-választásnak kell egy „össznépi bizalmatlansági indítvánnyá” alakulnia a Fidesszel és a vele együttműködő ellenzékkel szemben, jelentette ki Jakab Péter.

Tánccal és operettrészletekkel szórakoztatják a továbbra is növekvő közönséget. Szép idő van, telibe süt a nap, a szél alig fúj. Mire Orbán belekezd, moccanni sem lehet majd. Elhangzik a Talpra magyar is – jelentette a helyszínről a munkatársunk.

„Hosszú hetek óta várjuk az egyetlen releváns kérdésre a választ Orbán Viktortól és a hatalom embereitől: ki a valódi felelős a kegyelmi botrányban? A kérdést elvittük ma Budapest belvárosába is, ahol az állampárt lezárások és kordonok között tartja március 15-ét”, írta a Momentum.

Megtelt a Nemzeti előtt a Múzeum körút. Kokárda, magyar zászló, székely zászló szerteszét, az ünnepség pedig perceken belül kezdődik egy történelmi játékkal. Közös himnuszénekléssel kezdünk 10.30-kor pontban.

Fél órával Orbán Viktor beszédének kezdete előtt már jelentős tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt. Mindenkit megmotoznak a Valton emberei, aki közelebbről szeretné meghallgatni a miniszterelnök beszédét: eddig több ezres közönség jött össze. A miniszterelnök Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Batthyány Lajos óriás molinója előtt mondja ünnepi beszédet – évek óta először Budapesten. Azt még csak találgatjuk, hogy az új NER-film, a Most vagy soha! az oka a visszatérésnek, esetleg a kegyelmi botrány okozta politikai feszültséget enyhítené Orbán Viktor – hamarosan kezdődő beszédéből talán ez is kiderül.

• Március 15-én Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a székelyföldi Kökösön, Gábor Áron hősi emlékhelye mellett tartott sajtótájékoztatót. A Nemzeti Összetartozás Bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta, a szabadságharc üzenete a mai napig az, hogy egy nemzet csak akkor lehet sikeres, ha képes az összefogásra. „A jobbágyi, a polgári és a nemesi származásúak együtt küzdöttek a szabadságért. Az eltérő gondolkodásmód és más-más politikai filozófiák ellenére együtt harcoltak. A közös ügyet előrelendítette Táncsics Mihály baloldalisága, Petőfi Sándor szenvedélye, Széchenyi István reformjai, Kossuth Lajos nemzeti liberalizmusa és Gábor Áron hazaszeretete. Fontos, hogy béke legyen. Helyes, ha politikusok a békéről beszélnek. Erről azonban csak akkor lehet hitelesen beszélni, ha a magyar nemzeten belül is béke van, és nem szakítják ketté a magyar társadalmat. Mindenki magyar, akinek nemzeti érzelme van, akinek magyar a szíve” – jelentette ki.
• „Egy nemzeti ünnep mindig a szembesülés és a szembesítés pillanata is, most annak a pillanata, amikor kimondjuk: a király meztelen. Amikor kimondjuk: a hatalmat gyakorlók méltatlanok a pozíciójukra” – fogalmazott március 15-ei közleményében a Párbeszéd – Zöldek. Az ellenzéki párt szerint „az új uralkodói osztály látványosan elárulta a nemzet érdekeit, miközben az ország értékeit lerabolja és kiárusítja. Magyarország nemzetközi hírneve mélyponton, a miniszterelnök keleti diktatúrák, háborús bűnösök kegyeit hajhássza. Botrány botrányt követ – a kiváltságosok mindent megtehetnek, és meg is tesznek: amellett, hogy viszik, ami mozdítható, súlyos beruházásokkal mérgezik az élőhelyeinket, és szemet hunynak a gyermekeket érő undorító pedofilügyek felett. Most, amikor 1848. március 15-ére emlékezünk, nem is lehetne ennél nagyobb a kontraszt. Ha ’48 a magyar történelem legszebb fejezeteinek egyike, akkor a 2024-es valóság a legelkeserítőbb mélypont”.
• Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták Pártja alapítója a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt: a nehezen megszerzett, közösen kivívott szabadság a választás szabadság kell legyen, hogy van lehetőségünk átalakítani, ami nem működik, és leváltani azt, aki méltatlanná vált, tette hozzá. Arról beszélt, hogy a szabadsághoz anyagi biztonságra is szükség van. Mesterházy szerint ma azonban demokrácia és az életminőség javulása helyett egy aljas propagandagépezet hazugságáradatát, a kivételes kevesek mértéktelen gazdagodását és a gátlástalan autokratikus hatalomgyakorlást látjuk nap mint nap. A volt MSZP-elnök úgy fogalmazott: „A nemzeti baloldaliak számára a hazaszeretet, a nemzeti elkötelezettség az identitásunk egyik alapja”, de az általuk elképzelt modern és szabad Magyarország az EU és a NATO-tagja, ahol nincsenek vármegyék, ispánok és csendőrség.