Mint ismert, az Állami Számvevőszék februárban összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki a 2022-es parlamenti választáson közösen indult hat ellenzéki pártra. A döntés arra is kitért, hogy a büntetés minden pártra ugyanolyan mértékű, vagyis egyenként 87 millió forint. Csakhogy az ÁSZ a vizsgálata során bizonytalan volt az elosztás kérdésében, ezért az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is kikérte.
Amint arról korábban beszámoltunk, az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint kérdéses, hogy az ÁSZ ezzel a lépéssel betartotta-e a szervezet függetlenségére vonatkozó követelményeket, hiszen az Alaptörvényben és az ÁSZ-törvényben az áll, hogy a számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, és az ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.
Az MSZP-s politikus szerint
- ha az Állami Számvevőszék az Országgyűlés ellenőrző szerve, így eleve, a minimális formalitás szintjén is alanytévesztést jelent a kormánytól állásfoglalást kérni egy jogszabály értelmezésekor az Országgyűlés illetékes bizottsága helyett, másrészt a konkrét, politikai kapcsolat a választási tevékenység érintettségére tekintettel tovább súlyosbítja a politikai elfogultságot.
- Tóth szerint további problémát jelent a döntés részben vagy egészben, „állásfoglalásra” való alapítása. Az Alaptörvény ugyanis „állásfoglalás” elnevezésű jogszabályt nem ismer, így az eleve nem lehet olyan általánosan kötelező magatartási szabály, amelyre alapítva az Állami Számvevőszék döntést hozhat.
Az ellenzéki politikus ezek után azt kérdezte a számvevőszék elnökétől, milyen jogszabályhely alapján kért állásfoglalást a kormány egyik tagjától. Mi volt az állásfoglalás jogalapja?
Windisch László most azt válaszolta, hogy a kampánypénzek ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint történt, a szervezet függetlenül végezte az ellenőrzés feladatát. Szerinte a büntetés felosztása kapcsán is volt egy saját maguk által kialakított jogértelmezésük, erről kértek állásfoglalást a
vonatkozó jogszabályt gondozó szakminisztériumtól.
Windisch szerint a Tuzson Bence vezette Igazságügyi Minisztérium nem küldött az övéktől eltérő jogértelmezést, és a válasz semmilyen mértékben nem is kötötte a számvevőszéket. Mint fogalmazott: visszautasítja azt a feltételezést, miszerint az ÁSZ döntése „egy politikailag elfogult személy állásfoglalásán alapulna.”
Bár Windisch a válaszában is az állásfoglalás szót használta, az Igazságügyi Minisztérium a saját, rövid válaszában azt írta, soha nem adnak ki konkrét ügyben állásfoglalást, a tárca legfeljebb
a jogszabályok általános értelmezésével kapcsolatban mond véleményt.
A nyilvánosság számára a hétvégén derült ki, hogy Windisch László magánéleti kapcsolatba került Varga Judittal. Varga volt 2023 júliusáig az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Tuzson Bence váltotta a poszton, majd őt jelölték ki a Fidesz európai uniós listavezetőjének. Ez utóbbi megbízatásáról a februári kegyelmi botrány miatt mondott le. Windisch Lászlóra az Állami Számvevőszék elnökeként vonatkoznak az ÁSZ etikai szabályai. A szervezet etikai kódexe kitér az elfogulatlanság fontosságára, ezen belül pedig kifejezetten a személyes érintettség és az érzelmek szerepére is. A kódex szerint nemcsak az anyagi érdekek, hanem érzelmek is akadályozhatják az elfogulatlan munkát, az ÁSZ szerint azonban ez a konkrét eset egyáltalán nem veszélyezteti a független és elfogulatlan tevékenységet.
