„Az aktivisták és a szavazók egy részének már kevés a közösségszervezés, a civil aktivitás, és egyre inkább pártként viselkedve látnák szívesen a Kétfarkút. Náluk eddig nem ez volt az első cél, de most a külső elvárás és a szűk, kis létszámú tagság közötti véleménykülönbség nagyon élesen felszínre került, hiszen a pártnak valódi esélye nyílik jól szerepelni a választásokon” – mondta lapunknak Baranyi Krisztina. A IX. kerület polgármestere azt is hozzátette:
A pártnak most el kellett döntenie, hogy mi a fontosabb cél. Hétfőn valódi politikai párttá vált a Kétfarkú, de nem abban az értelemben, ahogy a többi ellenzéki párt.
Ferencváros vezetőjét azért kerestük meg, mert ő is felszólal a Kétfarkú Kutya Párt március 15-i eseményén, noha az elmúlt két napban voltak olyan napszakok, amikor az is kétséges volt, megéri-e egyáltalán jelenlegi formájában a párt a nemzeti ünnepet. Ez már csak azért is érhette meglepetésként a közvéleményt, mert az MKKP története legnagyobb sikerét érheti el a júniusi választásokon.
A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint mandátum(ok)at szerezhet az EP-választáson, mivel több felmérés is jócskán az 5 százalékos küszöb fölé teszi a támogatottságát, mi több, az sem kizárt, hogy budapesti kerületi polgármesteri széket is szerez. Éppen ez volt az ügy, amely olyannyira megosztotta a tagságot, hogy az majdnem a társelnökök és a párt szakításához vezetett. Kovács Gergely vasárnap egy zárt Facebook-csoportban közzétett, hogy lemond, miután bejelentette, hogy belső viták miatt mégsem indul a polgármesteri posztért a XII. kerületben. Az MKKP másik elnöke, Döme Zsuzsanna ferencvárosi alpolgármester is leköszönt.
Ez volt a pillanat, amikor úgy tűnt, szétzuhan a párt, ám a szervezet válságkezelése hatékonyan zajlott. Már hétfőre rendkívüli taggyűlést hívtak össze, az pedig elsöprő többséggel erősítette meg a két társelnököt: 54 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással. A tagság második nekifutásra támogatta azt is, hogy Kovács induljon a XII. kerületi polgármester-jelölti előválasztáson: 53 igen, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazták meg azt, amit vasárnap még 18 igen és 18 nem mellett, 9 tartózkodással nem tudtak elfogadni.
Hogy mekkora volt a baj, azt jelzi, hogy Kovács a a 444-nek azt mondta, magától nem hívta volna össze a hétfői taggyűlést, Nagy Dávid pártigazgató mentette meg a pártot ezzel a lépéssel.
Ennek köszönhetően maradt tehát egyben a párt, s ennek nyomán mondhatta lapunknak Törley Katalin, a párt EP-listájának második helyezettje, hogy úgy tudja, a március 15-i rendezvényt megtartják, a Tanítanék Mozgalom biztosan így készül. Az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban elmondta, nagyon bízott abban, hogy a párt végül megerősíti pozíciójában a két vezetőt. Törley úgy látja, hogy
a párt tagjai őszintén kommunikáltak egymással, és ha valami hiba becsúszik, akkor azt korrigálják.
A Kölcsey Ferenc Gimnázium volt franciatanára szerint minden szintlépést kísérhetnek konfliktusok. Szerinte ugyanakkor az MKKP Kovács XII. kerületi indulásával „bevállalta azt, hogy komoly politikai tényezőként lép fel”.
A rendezvényen szintén beszélő, ráadásul Döme személyében egy kutyapárti helyettessel együtt dolgozó Baranyi Krisztina emlékeztetett arra is, hogy átélt hasonlót a Millával kapcsolatban, amely végül az Együttbe tagozódott be. Azt gondolja, ami történt, elkerülhetetlen volt: „Az elmúlt időszakban a párt támogatottsága nagyon megnőtt, a körülöttük lévő aktív civilek (passzivisták) száma radikálisan megnőtt.
Látszik, hogy a 2024-es választásokon a protestszavazatokat valódi szavazatokra lehet váltani. Azt gondolom, hogy lesz is egy erős jelzés a hagyományos ellenzéki pártok felé a választók részéről.
A ferencvárosi polgármester szerint a Kutya Pártban sokan felismerték azt a felelősséget, ami ezzel jár.
Mikecz Dániel politológus szerint a konfliktus abból adódik, hogy az előválasztáson való részvétel már értelmezhető úgy, mint ami az ellenzéki pártokkal való együttműködés irányába visz: „A Kutya Pártnak politikai tőkét jelent, hogy 2022-ben nem vett részt az előválasztáson. Ez azért fontos, mert a szavazók számára az előválasztásban részt vevő pártok egy közös ellenzéknek tűnnek, melyből jobb kimaradni. Ez lehet a Kutya Párt több tagjának fejében is, vagyis hogy az előválasztás kinyit egy kaput, ami egyre több együttműködést hoz, és egyre közelebb viszi a pártot az általuk is kritizált ellenzékhez.”
Mikecz mondatait erősíti meg a Telex keddi információja, amely szerint távozott a pártból Gráf Tamás, a párt országos hálózatfejlesztője. Gráf a lapnak azzal indokolt, nem teszik neki az, ahogyan és amilyen körülmények között Kovács elindul a hegyvidéki előválasztáson: ha nyer, nyolc képviselőjelölt kutyapártos lenne, a maradék négy DK-s és momentumos. Alapvető problémája van ezzel a konstrukcióval, mivel két helyet legalább odaígérnek a DK-nak, ami szerinte messze túlmutat azon, ami a Kutya Párt fundamentuma. Ráadásul szerinte elég egyszer belelépni az előválasztásos együttműködésbe: „Egyszer elkezdjük, belemegyünk, és az visszafordíthatatlan folyamatot generálhat.” (Kovács ugyanakkor a 444-nek arról beszélt, a Demokratikus Koalíció szerepe egyelőre még kérdéses, mert Gyurcsány Ferenc pártja nem vett részt a megállapodás megkötésében. Kovács szerint az is elképzelhető, hogy a DK miatt újabb fordulat történik.)
Mikecz Dániel ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a 2019-es választáson a Kétfarkú Kutya Párt már csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz Szombathelyen, de abból nem lett ekkora vita a párton belül. Ennek okát abban látja, hogy egy közös jelöltet támogattak (az MSZP-s Nemény Andrást), nem kutyapártos jelölt mögé érkezett a többiek támogatása. A politológust abból a szempontból meglepték az elmúlt napok történései, hogy azt gondolta, az MKKP kétlépcsős rendszere – egy szűk tagság és egy több száz fős passzivista hálózat – segíti a vezetőségnek megőrizni a befolyását.
Mikecz szerint a feszültség abból is adódik, hogy az MKKP-t sok passzivista számára a politikaellenessége, az országos hálózat, a helyi cselekvés teszi vonzóvá. „Sokan idejüket, szaktudásukat ezeknek a cselekvéseknek a megvalósítására szánják. Nem a politikai hatalomszerzés a céljuk, nem ezért csatlakoznak a párthoz. A Kutya Párt pedig ennek a hálózatát szervezi. Az állami támogatásból helyi projekteket is támogatnak, ami persze nem puszta jótékonykodás, hanem ezeken keresztül is erősítik a szervezetüket. Ennyiből mindenképpen különböznek a többi párttól.
De a népszerűség növekedésével azt is figyelembe kell venniük, hogy nem távolodhatnak el a politikai realitásoktól. A Kutya Pártnak ahhoz, hogy megmutassa a valódi arcát, döntési pozícióba kell kerülnie, amihez elengedhetetlen a kompromisszumkeresés, az együttműködés. Egy polgármesteri pozíció erősíthetné a párt azon jellegét, hogy ők nemcsak a többi politikai erőt elutasító szervezet, hanem valamiféle valós alternatíva.
Mikecz úgy látja, hogy a pártban vezetői szinten már egy ideje nem kérdés, hogy pártként gondolnak a szervezetre. „Az MKKP vezetése már pártpolitikai mezőben szeretne érvényesülni, de sokak számára ez vagy nem tűnik fel, vagy nem értenek vele egyet. Pedig valódi döntéshozatali pozícióba csak akkor kerülhetnek, ha közhatalmi jogosítványokat szereznek, magyarán hivatalba kerülnek a képviselők, például az egyikük polgármester lesz” – mondta Mikecz a 24.hu-nak. Fontosnak tartja, hogy egy előválasztás után nem csak arról van szó, hogy rákerül egy másik logó a Kutya Párt plakátjára. Ők onnantól kezdve a DK-s és a momentumos szavazatokat is meg akarják majd szerezni.
Ki jöhet jól ebből Kovács és Döme? – kérdeztük a politológust. Mikecz szerint ha a tagság ennyire megosztott volt a hétvégi szavazáson, akkor jó eséllyel a passzivisták körében is hasonló ellentétek vannak. Ehhez képest persze megint más, hogy mit gondolnak a választók.
Az MKKP-nek most az a fontos, hogy a passzivistáknak ne úgy jöjjön át ez a sztori, hogy a párt eladta magát
– mondta. De nem gondolja, hogy ez az ügy megrázná a pártot, „különösen annak fényében, hogy mi történik a Fidesznél, illetve, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak úgy reagálni a kegyelmi ügyre, ami nagy mennyiségű szavazatot hozhatna nekik. De a Kutya Pártnak is szüksége van arra, hogy látható legyen, és ne ez legyen róluk az utolsó hír a választók fejében.”
Az elemzőt megkérdeztük arról is, hogy hasonlítható-e a Kutya Párt helyzete ahhoz, ami 2012-ben a Lehet Más a Politika pártszakadásához vezetett. Akkor az LMP kongresszusa fogalmazta meg azt a – főként Schiffer András alapító, volt elnök által képviselt – felfogást, hogy nem hajlandók együttműködni más parlamenti formációkkal. Akkor ez pártszakadáshoz, Karácsony Gergely és a Párbeszéd Magyarország kiválásához vezetett, mivel ők szövetségre akartak lépni Bajnai Gordon pártjával.
Mikecz szerint a pártszakadás a Kutya Párt esetében nem elképzelhető, mert alig van ismert politikusuk. A két vezetőn kívül kevesen tudnak még neveket mondani a pártból, ha ők egy irányba akarnak menni, a többiek meg másfelé, akkor hova mennek? – tette fel a kérdést.
Erre mondják azt, hogy a politikai senki földjére. Magukkal viszik a hálózat egy részét? A brand az övék egyáltalán? Az újbóli szavazás azt mutatja, hogy amikor nagy lett a tét, akkor már létrejött a kellő támogatottság. Az LMP esetében volt egy parlamenti frakció, a pártnak több ismert politikusa is volt, ott lehetett honnan hova kiválni, a Kutya Párt esetében ilyen nincs. Itt egy tisztújítás lehetett volna, de jó eséllyel mire az lezajlott volna, elment volna a két választásig az idő.
Kerestük az ügyben a párt vezetőit, ám nem értük el őket, a párt kommunikációs vezetője, Terdik Roland is azt mondta, hogy egyelőre nem szeretne nyilatkozni, ahogyan az MKKP EP-listájának vezetője, Le Marietta sem kívánta kommentálni az elmúlt napok történéseit.
