Az MTA doktora a Népszavának adott interjúban azt mondja, a Fidesz nem akarja megoldani a paradoxont, hogy miként lehet a nő sikeres a munkájában és a magánéletben is, visszatért a Horthy-korszak modellje: férj dolgozik, feleség szerényen biztosítja a hátteret. Pető Andrea szerint ezt az egyértelmű útmutatást fogalmazta meg első first ladyként adott interjújában Nagy Zsuzsanna. Nagyon sok magyar nő köt hasonló kompromisszumot, mint Sulyok Tamás felesége, amit a szakirodalom patriarchális alkunak nevez.
A feleség nyilvánosan alárendeli saját érdekeit, érzelmeit a férjnek, aki aztán biztosítja a megélhetését a magántérben. Ugyanakkor nem tudni, ez az alku, mennyire népszerű a fiatalok között, akik tudnak számolni, tudják, ez biztos út az öregkori szegénységhez egy éppen összeomlóban levő nyugdíjrendszerben.
Pető Andrea szerint a fiatalok a lábukkal szavaznak. Sokan nyugati vagy NER-es cégnek dolgoznak annyiért, amiből nyugati életszínvonal teremthető Magyarországon. A patriarchális alku azoknak a túlélési stratégájuk, akik nem tudnak kivándorolni, mert versenyképtelen a tudásuk, nem beszélnek nyelveket, a mélyszegénységből nem tudnak kitörni, idősnek érzik magukat.
Ők nem tudnak elmenni és ők azok, akiket a Fidesz »fog« mint választói bázis.
A patriarchális alku miatt sok férfi küzd mentális gondokkal, mert azt várják, hogy sikeresek legyenek, olyan életet biztosítsanak egy elszegényedő társadalomban, mint a reklámokban, ami egyre kevesebbeknek megy. Ezért magukat vádolják, ahelyett, hogy a rendszerszintű problémákat felismernék. A magyar társadalomnak ezer baja van, és mindnek van női olvasata, de a lényegi kérdésekről nincs érdemi vita.
A problémák valódi okait kell feltárni, azt, hogy a magyar állam csak az erőseket, csókosokat és rokonokat védi meg, a gyengéket magára hagyja.
A bicskei eset erre döbbentett rá sokakat. A Fidesz 2010-ben egy klasszikus tekintélyelvű ajánlatot tett a társadalomnak: a politikai szabadságért cserébe anyagi jólétet ígért. A társadalom sokáig meg is bocsátotta a NER-elit anyagi (Tiborcz, Mészáros) és erkölcsi (Borkai, Szájer) normaszegéseit, mert életszínvonal-növekedést, jól működő állami ellátórendszereket remélt.
Mostanra kiderült, se szakértelem, se pénz, se erkölcsi tőke. A CEU Bécs egyetemi tanára szerint ezt most először Magyar Péter erősítette meg a „családon” belülről. A válság rettenetes, ilyenkor erősebb a spirituális igény a valódi válaszokra, ám azokat nyilván nem egy Balog Zoltán vezette egyház fogja megadni, egy valódi konzervatív kormányzatnak lenne keresnivalója.
