A tíz éve bevezetett trafiktörvény legnagyobb sikere, hogy a rendszeresen dohányzó 18 év alattiak száma a felére csökkent. Induljunk ki a trafiktörvény előtti állapotból: több mint 43 ezer helyszínen lehetett Magyarországon dohánytermékhez jutni. Értelemszerűen a jogszabályok alapján akkor is tilos volt kiszolgálni a 18 éven aluliakat, de azt mindenki beláthatja, hogy 43 ezer pontra nem tudunk ellenőrt állítani. Magával a hozzáférhetőség csökkentésével is eredményt tudtunk elérni.
Egyebek mellett erről beszélt Biró Marcell, a dohányipar felügyeletét is ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke a Világgazdaságnak a nyáron. Hogy ezt a kijelentést milyen statisztikákra alapozta, azóta sem tudni, ugyanakkor a jelek szerint Lázár János számára ez csak félsiker, ugyanis további szigorítást szorgalmaz a dohányboltokban.
Az építési és közlekedési miniszter törvénymódosító javaslata szerint a fiatalkorúak kiszolgálása esetén kiszabott bírság mértékét legalább egymillió forintban határoznák meg az első jogsértés esetében, míg a további jogsértés során az előző bírság 150 százalékában. A bírság mértéke legfeljebb 10 millió forint lehetne.
Az egymillió forintos bírság drasztikus emelés az eddigiekhez képest, hiszen mostanáig 30 ezer forint volt a kiszabható legkisebb büntetés. A tervezetben újítás az is, hogy kizárhatják a trafiküzemeltetésből azokat a dohányboltosokat, akik visszaeső szabálysértőként kiszolgálják a 18 éven aluliakat, ők ugyanis tíz évig nem pályázhatnának újra.
Minden ötödik esetben kiszolgálják a 18 év alattiakat
Hogy Lázár miért és miért most vezetne be drákói szigort, annak az adatok alapján próbáltunk utána járni.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága lapunk megkeresésére közölte, hogy 2022-ben 574 célzott ellenőrzésből 78 esetben 23,4 millió forint bírságot, míg 2023-ban 805 ellenőrzésből 177 esetben 111 millió 650 ezer forint bírságot szabott ki a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ezt értsük úgy, hogy
Az SZTFH közölte azt is, hogy a tavalyi 177 esetből 16 dohánybolt volt az, amelyik 2022-ben és 2023-ban is megsértette a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket. Esetükben közigazgatási bírság mellett 15 napos ideiglenes üzletbezárásra is sor került.
Mint fogalmaztak, az ellenőrzések során feltárt jogsértések tekintetében jelentős romlás figyelhető meg Budapesten, illetve Pest Vármegyében. Kiemelendő Budapest, ahol 2023-ban az ellenőrzések több, mint 50 százaléka fiatalkorú kiszolgálásával kapcsolatos jogsértés megállapításával zárult, míg 2022-ben ez az arányszám 24 százalék volt.
Éppen ezért hatóságunk már korábban bejelentette: jövőre még szigorúbb lesz a rendszer, és minden trafikot legalább egyszer célzottan ellenőrizni fogunk. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb és a velük szemben tanúsított felelőtlen hozzáállást minden esetben büntetni fogjuk
– közölték.
Az érdekképviselet a lottózókra, benzinkutakra mutogat
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége a szankciórendszer szigorítását célzó rendelkezések kapcsán határozott tiltakozását fejezte ki, azokat aránytalanul súlyosnak és diszkriminatívnak tartja.
Álláspontjuk szerint aránytalanul súlyos intézkedés az, hogy a jövőbeli trafikkoncesszió elnyeréséből kizárják azon kiskereskedőket, akik a pályázat kiírását megelőző 10 évben fiatalkorúak kiszolgálása miatt szankcionálva voltak. Emellett „nem tartják helyénvalónak azt a megoldást, amely (…) kizárja az egyedi eset körülményeinek mérlegelését és az arányosítás lehetőségét mind a szankció kiszabása, mind mértéke terén.
Diszkriminatívnak ítéljük meg azt, hogy a jogalkotó az érzékeny termékkörök forgalmazása során a fiatalkorúak fokozott védelmére kötelezett kiskereskedelmi ágazatok közül egyedül a trafikszektor vonatkozásában határozott meg ilyen súlyú jogkövetkezményt, más kereskedelmi egységekre, így például az élelmiszerkereskedelemre, benzinkútra, lottózóra nem
– fogalmaztak.
A rendelkezésükre álló és nyilvánosan elérhető információkból pedig éppen ennek az ellenkezője következne szerintük: a trafikszektor a leginkább szabálykövető ágazat, a többi kiskereskedelmi területen a dohányboltokhoz képest nagyobb arányban (47–66%) állapított meg a fiatalkorúak kiszolgálását érintő jogsértést a felügyeleti szerv az elmúlt évben.
Az MDKSZ arra kérte a tárcát, fontolja meg kérésüket, és ne hozza aránytalanul nehezebb helyzetbe a kiskereskedelem egyetlen olyan ágazatát, ahol kizárólag magyar tulajdonban lévő, családi vállalkozások tevékenykednek. A trafikok sok esetben a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő régiókban, a legkisebb települések utolsó, még működő kiskereskedelmi egységei, egyetlen munkáltatói, tették hozzá. Megjegyezték, hogy a fiatalkorúak védelmének céljával egyetértenek, és közös célok elérése érdekében eddig is számos területen együttműködtek a kormánnyal.
A Lázár-féle javaslat másik jelentős módosítása az lehet, hogy a legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas létesítményekben dohánybolt nyílhat.
Az indítványról egyelőre még csak vitázott a parlament, döntés még nem született róla.
