A szuverenitásvédelmi törvénycsomag elutasítására szólította fel a magyar országgyűlést az Európa Tanács. Az állásfoglalást kiadó Európa Tanács nem uniós szerv, így nem összetévesztendő az uniós állam- és kormányfők testületével, az Európai Tanáccsal (amelynek elnöke, Charles Michel hétfőn délelőtt tárgyalt Orbán Viktorral Budapesten).
Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a közleményében azt írta:
Az a javaslat, hogy Magyarországon létrehozzanak egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely széles körű hatáskörrel rendelkezne, és minden olyan szervezet vagy személy ellen nyomozást folytathatna, akit azzal gyanúsítanak, hogy külföldi érdekeket szolgál vagy a nemzeti szuverenitást veszélyezteti, jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, ezért el kell vetni.
Megjegyezte: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője – akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki – olyan hatáskörrel bírna, hogy „bárkitől érzékeny adatokat és magáninformációkat kérjen, felügyelet és jogorvoslat nélkül”. A biztos szerint az Alaptörvénybe nehezen illeszkedő javaslatcsomag, a homály megfogalmazása miatt fegyverként alkalmazható lenne a „demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység” miatt bárki ellen, aki ellenfélnek tekinthető.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a lépések
önkényesen korlátozzák a civil szervezetek és jogvédők nélkülözhetetlen munkáját az országban.
A javaslat szerinte a végrehajtó hatalom túlhatalmát szolgálja, és aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Amennyiben elfogadják a javaslatot, a végrehajtó hatalomnak még több lehetősége lesz a független hangok és ellenzékiek elhallgattatására és megbélyegzésére
– írta Mijatović, aki szerint érdemi konzultációt kéne folytatni az emberi jogokat, a demokráciát és jogállamiságot alapjaiban befolyásoló törvénycsomagról, mielőtt azt a parlament elé terjesztik.
A közlemény zárásaként a biztos felszólította a magyar országgyűlést arra, hogy „az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme érdekében” gyakorolja „a jogalkotási és ellenőrző hatáskörét”, összhangban „az európai egyezménnyel és az Európa Tanács alapvető értékeivel”.
A frissen benyújtott szuverenitásvédelmi törvényt és a kapcsolódó Alaptörvény-módosítást soron kívül tárgyalja a parlament, hogy decemberben szavazhassanak róla. A törvényjavaslat több szakmai szervezet szerint bukásra van ítélve, mivel nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel.