1956 a nemzet nagy közös szabadságharca volt, végeztek ki papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időst és fiatalt, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket – mondta a kormányfő.
Orbán a veszprémi Brusznyai Árpád középiskolai tanár sorsát idézi fel, aki tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de nem engedte őket fegyveres harc közelébe, a megtorlás során egy koncepciós perben mégis kivégezték. Ennek kapcsán Orbán azt mondja, minden hősiessége ellenére a forradalom nem a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt, nem artikulálatlan üvöltés, hanem józan, mértéktartó és felelősségteljes mozzanat, egyszersmind a magyar géniusz felvillanása.
A miniszterelnök szerint Brusznyai, a hős mártír pontosan ismerte fel, hogy 1956 jó ideig az utolsó esély arra, hogy Magyarország kiszakadjon az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából, ahogyan az osztrákoknak sikerült egy évvel korábban, amikor onnan kivonultak a szovjet csapatok.
