Az amerikai nagykövet illetéktelen abban, hogy a magyar külpolitikát meghatározza, mert az a magyar kormány feladata
– nyilatkozta az ATV-nek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pekingi Orbán-Putyin találkozó után David Pressman részéről megfogalmazott bírálatra reagálva.
A budapesti amerikai nagykövet azt írta a Twitterén: „Magyarország vezetője egy olyan ember mellé állt, akinek az erői emberiség elleni bűncselekményekért felelősek Ukrajnában, és egyedül tette ezt a szövetségeseink között. Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletért könyörög”.
Gulyás úgy folytatta, hogyha Pressman visszatekint az elmúlt évekre több Putyinnal való találkozót is látni fog, Joe Biden alelnöki- és elnöki korszakából egyaránt.
Javaslom, hogy ezeket a képeket nézegesse
– tette hozzá.
Amikor az ATV munkatársa felvetette, hogy ekkor még nem volt háború, Gulyás elmondta, a háború időszakában kiemelten fontos, hogy a békéről beszéljünk, és arról, hogy az orosz agressziónak mielőbb véget kell vetni.
A miniszterelnök is ezt tette, és mindenkinek azt javaslom, hogy tegye is ezt
– mondta Gulyás.
Nem Pressman volt az egyetlen nagykövet, aki bírálta Orbánt. Julia Gross budapesti német nagykövet a Twitterén azt írta: „Tehát – Putyinnak be kell fejeznie az Ukrajna elleni agressziót, a civilek bombázását, az iskolák és kórházak bombázását, a gyermekek elrablását? Ez volt a célja és a tartalma a megbeszélésnek, ugye?”
Gulyás Gergely azzal reagált, hogy a német nagykövetasszonynak azt javasolta: „azokat a beszélgetéseket olvasgassa, ezek részben megjelentek az interneten is, amelyeket a saját kancellárja folytatott a háború kezdete, illetve kitörése óta az orosz elnökkel”. A miniszter szerint, ha Európa felelősen akar eljárni, akkor minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy Oroszországot az agresszió befejezésére rászorítsa.
Ilyen értelemben a német nagykövet talán furcsa formában feltett kérdésére kielégítő választ tudunk adni, igen ezért találkozott a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel”
– mondta.
Kedden a magyar kormányfő lett az első uniós vezető, aki 2022 februárja, vagyis az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Vlagyimir Putyinnal találkozott. Orbán amellett, hogy a béke fontosságát hangsúlyozta, az orosz-ukrán háborút nem nevezte háborúnak, hanem az oroszok által is használt „katonai hadműveletnek” hívta. Gulyás a szóhasználatról mindössze annyit mondott, hogy „a magyar kormánynak világos véleménye van, minden olyan, a háborút ítélő dokumentumot az Európai Uniós tagállamokkal együtt fogadtunk el, ami Oroszországot Ukrajna területi integritásának a tiszteletbentartására szólítja fel”, de arra nem válaszolt, hogy Orbán miért nem nevezte háborúnak a háborút.
Gulyás szerint az Orbán-Putyin találkozó nem hozható összefüggésbe a NATO-tagságunkkal, így arra veszélyt sem jelent.
Nem mindenki nyilatkozott lesújtóan az Orbán-Putyin találkozóról, Putyin például elismerően beszélt róla:
