Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató és Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is tanúvallomást tett kedden a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet a K-Monitor indított a Belügyminisztérium ellen. A civil szervezet a tárca által 2020-ban a Boston Consulting Grouptól (BCG) megrendelt, majd tíz évre titkosított tanulmánynak, valamint az erről szóló szerződésnek a kiadását kéri – közadatra hivatkozva – bírósági úton a Belügyminisztériumtól.
Mivel a tanulmány nem nyilvános, ezért csak sejteni lehet, hogy a benne foglaltak mentén végzi a kormány az egészségügy átalakítását. A K-Monitor szerint elfogadhatatlan, hogy a kabinet úgy próbál átalakítani egy teljes ágazatot, hogy az ezzel kapcsolatos terveit nem osztja meg sem az ágazati dolgozókkal, sem a lakossággal – azokkal, akik a befizetéseiken keresztül nemcsak az egészségügyi rendszer valódi fenntartói, de annak az igénybevevői is.
Jenei Zoltán vallomástételéről – attól tartva, hogy titkosított információk hangozhatnak el – kizárták a nyilvánosságot, vagyis a sajtó az országos kórház-főigazgató vallomása idején nem lehetett jelen a tárgyalóteremben. Kincses Gyula tanúvallomása azonban nyilvános volt. A MOK elnöke elmondta: nem ismeri a tanulmányt, annak részleteiről semmilyen információja sincs. Vallomásában hozzátette, a kamara kifejezetten örült, hogy a BCG-t bízta meg a Belügyminisztérium azzal, hogy diagnózist állítson fel a magyar egészségügyről, és javaslatokat tegyen az átalakítására. Szerinte az a tény, hogy valaki tudja, milyen irányba halad az egészségügy átalakítása, ám ezt nem osztja meg az orvostársadalommal, az a szakmát nagyon zavarja. Az orvosok nem elszenvedői, hanem részesei akarnak lenni a folyamatoknak – tette hozzá. Hogy milyen menetrendet követ a kormány az egészségügyi reform során, csupán Takács Péter államtitkár közléseiből rakható össze. Egy széles körben elérhető és vitatható anyag is kellene – fogalmazott Kincses Gyula, aki elismerte: bizonyos kérdésekben vannak információk, de például a közellátás és a magánegészségügy viszonyának kérdésében nincsenek.
Az elnök tanúvallomásából kiderült az is, hogy a MOK kereste a Belügyminisztériumot a BCG tanulmányának megismerhetőségét kérve, ám a tárca visszautasította a kamara kérését arra hivatkozva, hogy a kormány titkosította a dokumentumot. Pedig a MOK azt is elfogadta volna, hogy csak egy, az alapirányokat tartalmazó kivonatot kapjon a tárcától. Kincses a 2010-es Semmelweis-tervvel is érvelt, ami teljesen nyilvános, és vitatkozni lehetett róla.
Ezzel szemben a mostani reformot csak nyilvános közlések kísérik, de a Semmelweis-tervhez hasonló átfogó dokumentum nincs
– fogalmazott az orvoskamara elnöke, aki hozzátette, fontos lenne, hogy ne csak azok értesüljenek a döntésekről, akik meghozzák azokat, hanem legyen egy olyan átfogó terv is, amit meg lehet vitatni. „Ezt a tervet aztán adott esetben támogatni is tudjuk, és be tudunk állni mögé.”
Bár Jenei Zoltán meghallgatása nem volt nyilvános, a K-Monitor ügyvédje szerint a tanúvallomása alapján arra lehet következtetni, hogy a BCG-tanulmány tartalma nagyobb részben diagnózis, a magyar helyzet elemzése, ami az ügyvéd szerint önmagában nem lehet titkos. Ráadásul a tanulmány nem köti a minisztériumot, attól eltérhetnek. Az országos kórház-főigazgató vallomása alapján erre a koronavírus-járvány miatt volt is példa.
A Belügyminisztérium ügyvédje azt hangsúlyozta, a BCG tanulmánya koherens egészet alkot, így nem lehet belőle kiválasztani és nyilvánosságra hozni részeket. Kincses Gyula tanúvallomását irrelevánsnak nevezte, mivel a MOK-elnök a tanulmány tartalmára vonatkozóan nem bírt érdemei információval, és szerinte leginkább a véleményét fejtette ki, ami a perben nem vehető figyelembe.
A K-Monitor korábban már indított pert a BCG ellen is, hogy nyilvánosságra kerüljön az egészségügyi ágazat átalakításáról 2020-ban készített tanulmány. Ezt a pert a bíróság megszüntette, mert egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint cégek nem perelhetők közérdekű adatokért.
2022-ben egyszer már döntött ennek a tanulmánynak a titkosságáról a bíróság. Akkor a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta a BM érvelését, és nem talált kivetnivalót a titkosításban. Az AB sem észlelt alaptörvény-ellenességet a kérdésben. Mivel azóta több jogszabályt is elfogadtak az egészségügyről, a K-Monitor arra próbált hivatkozni, hogy ez az ítélet már nem lehet mérvadó.
A Boston Consulting Group a privát szektorban, a közszférában és a nonprofit szektorban is tevékenykedő nemzetközi tanácsadó cég, amely egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése és a javaslattétel a döntéshozóknak. Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak. Arról, hogy Magyarországon miért kellett titkosítani a tanulmányukat, egy márciusi beszélgetésen Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group közép- és kelet-európai projektvezető egészségügyi szakértője azt mondta,
2018-ban a szlovák egészségügyi reformot is a BCG-tanulmány készítette elő, amelyet azonban ott nem titkosított a szlovák kormány. Az ottani koncepció szerint a szlovák kórházi rendszer jelentős átalakításra szorult, ugyanis magas a kihasználatlan ágyszám, a betegek hosszú ideig maradnak kórházban, magas a megelőzhető halálesetek aránya, és sok helyen alacsony a rendszer kihasználtsága, így az orvosok nem tudnak elegendő tapasztalatra szert tenni a széleskörű minőségi ellátás biztosításához. A BCG által megfogalmazott javaslatok Szlovákiában többek között az ágyszámok csökkentését és a kisebb kórházak bezárását is tartalmazták.
