A Magyar Honvédség vezérkari főnökével, Böröndi Gáborral interjúzott a Szabad Európa. Először az ukrán-orosz háború volt a téma, amiről általánosságban azt mondta a vezérkari főnök, hogy a „háború felélénkítette a nemzetközi fegyverpiacot, ezért a gyártási, beszerzési határidők hosszan kitolódtak az egész világon.”
A háborúval kapcsolatos nukleáris fenyegetettséggel kapcsolatban azt mondta Böröndi: egy
nukleáris fegyver bevetése egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, megvan a maga eszkalációs spirálja. A NATO-nak van erre egy külön skálája. Ez alapján az elmúlt időszakban csekély mértékben nőtt egy atomfegyver bevetésének lehetősége, de – hangsúlyozom – ennek mértéke még mindig nagyon alacsony.
A magyar hadsereg létszámával kapcsolatban a vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy ez „jelenleg növekszik, a tiszti állományé stabil, az altiszteknél sok a belépő fiatal. Az idősebb kollégák esetében az a célunk, hogy további szolgálati lehetőséget biztosítsunk akár a területvédelmi erőknél, akár a toborzásban, mert értékes szolgálatot ellátó kollégákról van szó, akiket meg kell becsülni.”
A NATO-ról szólva pedig azt mondta: „Magyarország megbízható és elismert szövetséges a védelmi szövetségben.” A svédek csatlakozásáról pedig úgy nyilatkozott, hogy ez
elsősorban politikai kérdés. Én szakmai szempontból azt mondhatom, hogy a svéd hadsereg megfelelő állapotban van ahhoz, hogy NATO-tag legyen.
Egy közelmúltbeli Háromharmadban alaposan kielemeztük, hogy mi állhat amögött, hogy Magyarország nem támogatja egyelőre a svéd NATO-csatlakozást: