Magyarország november végéig megkaphatja a neki járó uniós források egy részét, írta kedden a Financial Times. A lapnak három megszólaló beszélt arról, hogy az Európai Bizottság így biztosítaná az Orbán-kormány támogatását az évvégi költségvetési kiigazításhoz és az Ukrajnának adott segélyekhez.
A Financial Times ugyan a befagyasztott pénzek kiolvasztásáról ír, ám valójában azok a források, amelyeket most feloldanának, technikailag nem a befagyasztott pénzek. Erről részletesen írtunk korábban, a helyzet azóta érdemben nem változott.
Háromféle pénzt nem kapunk meg jelenleg az Európai Uniótól:
- a – Magyarországon jogállami mechanizmusnak ismert – feltételességi mechanizmussal befagyasztott kohéziós forrásokat. Ez három, korrupciós szempontból problémásnak talált operatív program 55 százalékát jelenti. Ezek befagyasztásáról az uniós tagországok vezetői szavaztak a tanácsban, így feloldani is ők tudják a zárolást.
- A koronavírus-járvány után elfogadott óriási helyreállítási alap forrásait, melyből rengeteg pénz jönne Magyarországra. A magyar és a lengyel kormányok számára járó pénzek kifizetését eddig nem hagyta jóvá a bizottság.
- És amiről most szó lehet: a kohéziós források nem befagyasztott részét. Ezekből eddig semmit sem kapott meg Magyarország.
A harmadik tétel kifizetéséről az Európai Bizottság dönt, azaz ehhez nem kell a tanács szavazata. Eddig arra hivatkozva nem kaptuk meg őket, hogy a bizottság nem tekintette függetlennek a magyar igazságszolgáltatási rendszert, ezért élt azzal a lehetőséggel, ami a hétéves költségvetésbe bekerült a pénzek blokkolására.
Korábban már írtunk arról, hogy e pénzek megszerzéséért tett eddig a legtöbbet a magyar kormány. Az elvárás az volt, hogy teljesítsen négy úgynevezett szupermérföldkövet, amelyek az igazságügyi reform alapját képezik. Ezt az Orbán-kormány megtette, majd az augusztusi uniós szünet után készre jelentette a teljesítést a bizottságnak, és leadta mellé a számlákat is.
Azt, hogy megfelelünk-e a feljogosító feltételeknek, onnan lehet majd tudni, hogy a bizottság jóváhagyja a számlákat, amiket leadtunk, és kifizeti azokat a pénzeket, amelyeket eddig a kormány költségvetési forrásból finanszírozott (ami nem meglepő, a legtöbb ilyen forrás előfinanszírozásos).
A magyar kormány az utóbbi hetekben azon háborgott, hogy a bizottság a reform készre jelentése után újabb kérdéseket küldött, hogy a szakértőik biztosak legyenek abban: a megfelelő formában fogadja el a Fidesz-többség a reformokat. Ez valójában a normális ügymenet. A Financial Timesnak a bizottság egyik szóvivője azt mondta, hogy amint válaszol a magyar kormány erre a kilenc kérdésre, folytatják az elbírálást.
Ugyan a Financial Times Orbán Viktor győzelmének nevezi a pénzek egy részének megszerzését, valójában ezeket a pénzeket egyébként is meg kellett volna kapnunk, függetlenül attól, hogy Orbán támogatja-e az év végi költségvetési kiigazítást.
A miniszterelnök még a nyári tanácsi csúcson kezdett el fenyegetőzni azzal, hogy nem támogatja a költségvetés módosítását, amikor arról beszélt, nem tudja, hol van a pénz, az is lehet, hogy már odaadták Ukrajnának. Ezzel nyíltan utalt arra, hogy nem szavazza meg a kiigazítást, amelyhez minden tagállam szavazata szükséges, és amely a gyakorlatban a nettó befizető tagországoktól kérne több pénzt, a többi között Ukrajna támogatására és az európai zöld megállapodásra.
Azt eddig is sejteni lehetett, hogy a kiigazítás megszavazásához, amire az év végéig van idő, kell valamilyen engedményt adni Magyarországnak. A helyzetet viszont felgyorsította az, hogy már egyáltalán nem olyan biztos Ukrajna pénzügyi támogatása, mint korábban volt.
Az ukránok számára aggasztó lehet, hogy Szlovákiában Robert Fico kapott megbízást a kormányalakításra. Ez annak ellenére is rossz hír számukra, hogy Fico biztosan nem tud kormányt alakítani a nyugatosabb orientációjú, de az ő pártjából kivált Hlas nélkül, így valószínű, hogy gyökeresen nem változik meg a szlovák Ukrajna-politika. Fico ugyan a támogatások leállításáról beszélt, de a Hlas vezetője, a szintén korábbi miniszterelnök Peter Pellegrini azt mondta, hogy azért nem adnak több fegyvert, mert már mindent odaadtak, amit tudtak.
A másik ok az, hogy az Egyesült Államokban nemrég majdnem leállt a szövetségi állam, mert nem fogadták el a fenntartásához szükséges pénzügyi tervezetet. Ez egy sajátosan amerikai jelenség, amelyet ezúttal nagyrészt a képviselőház republikánus tagjainak szélsőjobboldali ága állított elő. Végül úgy sikerült feloldani a problémát, hogy a demokratákkal közösen egy olyan, 45 napig tartó költségvetést fogadtak el, melyben nincs benne az eredetileg beletartozó, Ukrajnának szánt segély. Erről elvileg külön szavaz majd a képviselőház, ahol a republikánus párt centrista szárnyával és a demokratákkal együtt többsége van Ukrajna támogatásának, de kiszámíthatatlan, hogyan akadályozza a republikánusok jobbszárnya a javaslatot.
Ez a bizonytalanság lehet az oka annak is, hogy a hétvégén az ukránok levették az OTP Bankot a háború nemzetközi szponzorait soroló, semmilyen jogkövetkezménnyel nem rendelkező listáról. Az Orbán-kormány korábban ezt hozta feltételül azért, hogy megszavazza az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt segélycsomag hetedik, félmilliárd eurós részletét.
Orbán Viktor szavazatára márpedig szükség lesz ahhoz is, ha a tervek szerint megpróbálják majd a mostaninál nagyobbra növelni a békekeret Ukrajnának szánt részét, megsokszorozva a háborúban álló országnak járó segélyeket.
