Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött 11 órakor a parlament keddi ülésnapja.
Bakos Bernadett LMP-s képviselő arról beszélt, hogy első helyen 28 diák jelentkezett kémia tanárnak, ami jól szimbolizálja az oktatás és az ország drámai leszakadását. Szerinte a fiatalok racionális döntést hoztak, azzal összhangban, hogy a kormány az elmúlt 13 évben azért dolgozott, hogy a tanári pálya és a közalkalmazotti státusz ne biztosíthasson megélhetést. – 200 ezer forintot kap egy kezdő pedagógus – mondta a képviselő, aki szerint a kabinet a multikat finanszírozza a költségvetésből és szélsőségesen neoliberális gazdaságpolitikát folytat.
– Nem szeretnénk, hogy Magyarország a nagytőke és az akummulátorgyárak kiszolgálója legyen – jelentette ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterenöki Kabinetiroda államtitkára szerint érdekeltek a jó oktatásban, és egyetértenek abban, hogy emelni kell a béreket. – Ezért nem mindegy, hogy mikor érkeznek meg az uniós pénzek – jelentette ki, hozzátéve, hogy 2025-re ezzel az átlagos tanári bérek elérhetik a 770 ezer forintot. Növelnék a szabadnapok számát is, a többletfeladatokért plusz juttatást adnának – fejtette ki, majd beszélt arról is, hogy a kormány az utóbbi időben is jelentős, bár szerinte sem elegendő béremeléseket foganatosított. Kitért az akkumulutárgyárak Magyarországra telepítésére is, ami szerinte stratégiailag fontos nekünk. Beruházásokra, munkahely-teremtésre szükség van.
Tordai Bence a Párbeszéd politikusa a fideszes végrehajtói maffiáról beszélt. Szerinte ez a legordítóbb igazságtalanság, ami az Orbán-kormányok alatt kiépült, a bajba jutott adósok tönkretétele árán zajlik a profittermelés. Közölte, fideszes politikusok intézik a végrehajtói kinevezéseket, Rogán Antalt és Varga Juditot említette, mint akik felelősek lehetnek a problémákért. Négymilliárdos profit jelentkezik a tíz legnagyobb végrhajtó cégnél évente – hívta fel a figyelmet, és a mai tüntetésükre, illetve törvény-javaslataikra hívta fel a figyelmet. Közölte, 900 ezer végrehajtás van folyamatban, ami több millió embert érint. A Párbeszéd kísérletet tesz egy tiszességes, átlátható végrehajtói törvény elfogfadtatására, hogy a rendszer újból állami felügyelet alatt legyen. Bár javaslataik elfogadása kapcsán nincsenek illúziói.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a felszólalását úgy értékelte, hogy a bíróság ellen akarnak tüntetni Tordaiék. Hangsúlyozta, itt magántartozások végrehajtásáról van szó, amelyet minden esetben bírósági, közjegyzői döntés előzött meg, amivel szemben van jogorvoslatnak helye. Az adósságot – függetlenül attól, hogy állam, vagy más hajtja be – meg kell fizetni. Répássy minden egyes, a kormányra, és annak tagjaira vonatkozó állítást visszautasított.
Toroczkai László szerint a Fidesz kézi vezérléssel irányítja a végrehajtói maffiát. Már Schadl György kinevezése is így történt. A Mi Hazánk elnöke kifejtette, hogy a tavaly nyáron kinevezett Lupkovics Beáta lett most az új elnök, akit szerinte eleve jogellenesen nevezhettek ki végrehajtónak még az előző, jelenleg letartóztatásban lévő elnök közreműködésével. Beszélt arról is, hogy a hölgy az igazságügyi miniszter évfolyamtársa volt, és előzetesen pontosan lehetett tudni a tisztújítás folyamatát a végrhajtóknál, mert erről kiszivárgott egy belső utasítás, amely a kormányzat személyes elvárásait tartalmazta. – Ezek után nehéz azt mondani, hogy nem kézi vezérlésű a rendszer – jelentette ki Toroczkai László, aki szerint a kormány és politikusai pedig haszonélvezői ennek a maffiarendszernek.
Répássy egyszerű összeesküvés elméletnek tartja mindazt, amit a képviselő előadott. Okiratok, jogi aktusok sorozata kell ahhoz, hogy a végrehajtóhoz kerüljön egy adósság, semmiféle politikai irányítottság, vagy politikai haszonszerzés nincs ebben. A tisztújításról azt mondta, hogy az új végrehajtói elnökséget egy éve követelte az ellenzék. Nagy többséggel választották meg az új vezetést, „gyermeteg, ócska mese”, hogy ezt ő, vagy bárki más irányította volna felülről. A végrehajtónak semmi köze a büntetőeljárás alá vont korábbi vezetőkhöz – jelentette ki. A miniszternek semmi köze ahhoz, hogy kit választottak elnöknek – hangsúlyozta.
A végrehajtás szükséges
– mondta, és arra kérte a képviselőket, hogy ne támadják az egész végrehajtói rendszert.
Z. Kárpát Dániel a Jobbik politikusa a Somogy vármegyei filippinó vendégmunkások miatt szólalt fel. Közölte, a körzetben nagy a munkabélküliség, és nem értette, miért jönnek nagy számban a Távol-Keletről munkások (ő 400 filippinól tud), miért nem az aktivitási rátát igyekszik növelni a kormány – kérdezte.
Fónagy János , a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint 2010 után jelentős foglalkoztatás-politikai fordulat történt, 13 százalékról 4 százalék alattira szorították le a munkanélküliséget. Jelenleg munkaerőhiánnyal kell megküzdeni, ami azért kedvezőbb feladat, mint a munkanélküliségi kihívás.
Komjáthi Imre (MSZP) a súlyos szakemberhiányra hívta fel a figyelmet, hogy nincsenek gázszerelők (megjegyezte, Mészáros Lőrinc sem ezzel foglalkozik már), villanyszerelők, szakmunkások a kivándorlás miatt. A politikus luxusadó bevezetését szorgalmazta.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovásiós Minisztérium államtitkára a 15 évvel ezelőtti baloldali kormányok foglalkoztatás-politikáját bírálta és a jelenlegi kormány szakképzési reformjait sorolta, amelynek minden érintett számára – munkaadók, munkavállalók – pozitív hozadéka van.
A momentumos Bedő Dávid a 2024-es költségvetést benyújtását és tervezését, hogy már be is nyújtották az Országgyűlésnek, viccnek nevezte. – Ez egy kamu költségvetés – jelentette ki. A 2023-ast több mint kilencvenszer módosították – hívta fel a figyelmet arra, hogy a tavalyi, ideihez hasonló eljárás hogyan zajlott. Szerinte a gazdasági nehézségeknek, az Európa-bajnok inflációnak nem küső, hanem belső okai vannak, az ársapka, a választás előtti osztogatás. Azt mondta, hogy lenne pénz oktatásra, iskolákra, de úgy tűnik, a kormány szándékosan üldözi el a fiatalokat az országból.
Dömötör Csabát az SZDSZ nyegle stílusára emlékeztette a felszólalás. Munkahelyek védelme, rezsivédelem és honvédelem – ez a három súlypontja a büdzsének. 629 milliárddal többet költenek jövőre oktatásra – jelentette ki, ami 2010-hez képest 2000 milliárddal nagyobb ráfordítást jelent. – Ha Brüsszelt érdekelné a pedagógusok bére, akkor itt lennének – vélte Dömötör, aki szerint azért nem jönnek a támogatások, mert a háború kapcsán a kormány az európai fősodortól eltérő állásponton van.
Gy. Németh Erzsébet (DK) az évközi nyugdíjemelés témájában szólalt fel. Egy államtitkári levél alapján azt mondta, évközi emelés nem lesz. Szerinte évek óta a magyar nyugdíjasokkal hitelezik meg az államháztatártást, és ebbe a nyugdíjasoknak semmi beleszólásuk nincs. – És mindezt az áremelések kormánya teszi a nyugdíjasokkal – mondta a képviselő az inflációra utalva, hogy két év alatt megduplázódtak az élelmiszerek árai.
Tállai András a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a szóban forgó levél nem zárta ki az évközi nyugdíjkorrekciót. – Hazugság, lódítás, amit itt előadott – közölte és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére is visszautalt.
Nyitó képünk az Országgyűlés 2023. évi tavaszi ülésszakának első napján készült február 27-én.
