Sajtóközleményt adott ki csütörtökön a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Ebben elsősorban az Európai Bizottság által szerdán közzétett országspecifikus ajánlásokat bírálja. Ezek Magyarországra vonatkozó részében nagyon súlyos aggodalmak fogalmazódnak meg a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban.
Az ajánlások szerint az államháztartási hiány csökkentése érdekében Magyarországnak többek között 2023 végéig meg kellene szüntetni az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket, és célzott intézkedésekkel kellene támogatnia az alacsony jövedelmű háztartásokat. Az ajánlások között szerepel a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentése a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia, a geotermikus és a fenntartható biometán elterjedésének felgyorsításával. Az ajánlás szerint javítani kellene emellett az energiahatékonyságot, különösen az épületekben, és további erőfeszítéseket kell tenni a teljes gázfogyasztás csökkentésére.
A Fideszes EP-képviselők közleményükben ezt úgy kommentálták, hogy Brüsszel Magyarországnak „megszorításokat” más szóval a „rezsicsökkentés eltörlését” és tőkeigényes energetikai fejlesztések kivitelezését ajánlja.
„Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene”
– hangoztatja a közlemény azt a kormányzati szereplők által régóta ismételgetett, ám nehezen igazolható állítást, mely szerint a korlátozásokkal fenntartott energiatámogatás (a tavaly átalakított rezsicsökkentés) éppen ekkora összeget hagy minden család zsebében. A Fidesz brüsszeli képviselőcsoportja szerint a Bizottság az ajánlásaival „szintén sorsukra hagyná a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is”. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig szerintük maga a Bizottság, amely „visszatartja az erre fordítható forrásokat”.
A kormánypárti képviselőcsoport az országspecifikus ajánlásokra válaszul maga is megfogalmaz három javaslatot az Európai Bizottságnak:
- Egyrészt, ne hozzanak az energia- és inflációs válságot fokozó intézkedéseket.
- Másrészt, azonnal bocsássák rendelkezésre a magyar embereket jogosan megillető forrásokat.
- Végül, haladéktalanul tisztázzák szerepüket a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos zsarolási kísérletet illetően.
Ami az utóbbi pontot illeti: Az ennek alapjául szolgáló állítást az Európai Bizottság és külön Ursula von der Leyen is már annak megjelenése napján, május 17-én cáfolta, és álhírnek minősítette.
Ezt elsőként az Index.hu hozta le, majd több más kormánypárti lap (Origo, Magyar Nemzet), illetve később a közmédiához tartozó MTI is átvette. Az állítást a Media1 cikke szerint az Európai Bizottság és annak elöke mellett a MOL egyik névtelenséget kérő munkatársa is cáfolta. A médiapiaci szaklappal később Starcz Ákos, az Index.hu Zrt. vezérigazgatója ismeretette:
