– ez olvasható ki abból az elemzésből, amelyet az Egyensúly Intézet készített. Az elemzőintézet úgynevezett Megatrend Indexe (lásd keretes írásunk) azt jelzi, hogy hogyan állnak az egyes európai uniós országok a 21. századot meghatározó globális változásokra való felkészülésben. A most megjelent kutatásban az oktatás, a digitalizáció, a környezetvédelem, az egészségügy és a társadalmi kohézió volt terítéken.
A Megatrend Index eredményei alapján Magyarország az európai uniós középmezőny alján, az alsó egyharmad tetején helyezkedik el. Legjobban a társadalmi kohézió tekintetében állunk: itt a 27 uniós tagállam közül a 15. helyen vagyunk. Ezt követi a „tisztaország-alindexen”, vagyis a környezetvédelmi téren elért 19., illetve a digitalizációs alindexen elért 20. helyünk. Hazánk a 21. században fontos öt megatrend tekintetében két alindexen is a sereghajtók közé tartozik: az egészségügyi és az oktatási dimenzióban is csupán a 24. helyen álltunk a vizsgált időszak végén.
Oktatás
Az „okosország-alindex” eredményei alátámasztják azt a vélekedést, hogy a skandináv országok Európa-szerte a legmagasabb szintű közoktatást biztosítják – jegyzi meg az Egyensúly Intézet. Megállapítható, hogy az oktatási rendszerek eredményessége nem csupán a rendszerre fordított állami kiadásokon és a jó tanár-diák arányszámon múlik, hanem a befektetett források hatékony felhasználásán. Emiatt érdemes figyelni Hollandia teljesítményére is: a befektetett energia náluk hasznosul a legkiemelkedőbb arányban, azaz relatíve alacsony ráfordítással kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
A korábbi évek tapasztalatai alapján jellemzően Dánia, Svédország és Finnország versengett az első helyért, ám a vizsgált időszakban (2015-2020) Luxemburg is beszállt a küzdelembe, így Dánia nem csak az első, hanem a dobogós helyekről is lecsúszott (1. helyett 4.). Az első helyet Svédország (2. helyett 1.), a másodikat Luxemburg (4. helyett 2.), a harmadikat pedig Finnország (3. helyett 3.) szerezte meg.
Az „okosország-alindex” bemeneti oldalát – az állami ráfordításokat, a pedagógusok életkori adatait, valamint a tanulók és a pedagógusok arányát – vizsgálva jól látható, hogy Málta, Luxemburg, Belgium és Ciprus áll az élen, míg a kimeneti oldal első három helyén Finnországot, Svédországot és Írországot találjuk. Az élbolyban Észtország tette a legnagyobb előrelépést: a nyolcadik pozícióból a negyedikre tört.
Az oktatási rendszer bemeneti adatainak vizsgálata alapján hazánk még a középmezőnybe tartozik, de már látható a lefelé mutató tendencia: 2015-höz képest nyolc helyet veszítettünk (9. helyett 17.). Az intézet felhívja a figyelmet, hogy 2020-ra mind a közoktatásra, mind pedig az oktatási rendszer egészére fordított GDP-arányos kiadások mértéke csökkent, és a tanári kar elöregedését sem sikerült megállítani.
Az egy tanárra jutó diákok számában jobb a helyzet, ez azonban részben az iskoláskorú népesség fogyásának tudható be. A magyar oktatási rendszer eredményessége a kimeneti adatok alapján 25,3 indexponttal marad el a finn rendszertől. Visegrádi összevetésben sem jobb a helyzet, hiszen a lengyelek (11.), a csehek (14.) és a szlovákok (20.) is megelőznek bennünket. Az elemzők megjegyzik: ahhoz, hogy ebben előrelépés történhessen, nemzetstratégiai prioritássá kell válnia az alapkészségek fejlesztésének és az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének.
Digitalizáció
Az emberek digitális műveltségét mérő alindex eredményei megerősítik, hogy a nemzetgazdaságok eredményessége nem csupán a technológiai fejlettségen és a háztartások internet-hozzáférésén múlik, hanem a technológia értő használatán és a folyamatos fejlődésen. E területen a skandináv országok ugyancsak jól teljesítettek, viszont Hollandia szerezte meg a dobogó első helyét – olvasható az elemzésben.
A digitalizációs alindex dobogójának összetétele a vizsgált időszakban nem változott, ám a helyezések igen. 2021-ben – két pozíciót javítva – Hollandia a legjobb, maga mögé utasítva a dobogó csúcsáról lecsúszó Finnországot, míg a harmadik helyet Dánia szerezte meg, Svédország pedig a negyedik helyen maradt.
Magyarország tartósan a középmezőny alján mozgott és megtartotta 20. helyezését, ugyanakkor jó hír, hogy mérsékelt, de stabil fejlődést könyvelhetünk el a digitalizáció területén. 2015-ben meglehetősen alacsony értékről (39,9) indultunk, ugyanakkor a fokozatos haladás ellenére sem tudtuk behozni a kezdeti lemaradást – még úgy sem, hogy valamivel az európai átlag (17,9) feletti növekedést értünk el (22). Magyarország alapvetően hasonló növekedést produkált, mint közvetlen versenytársai, és a magyarhoz hasonló eredményeket mutat Ciprus, Horvátország és Lengyelország. A másik két visegrádi ország viszont jobban teljesített: Szlovákia a 18., Csehország pedig a 13. helyen végzett a vizsgálatban.
Környezetvédelem
Az Egyensúly Intézet „tisztaország-alindexe” az aktív és passzív környezetvédelmi tudatosságot is mérte. A passzív mutatók a már keletkezett szennyezés semlegesítését mérik, míg az aktív csoportban olyan változók szerepelnek, amelyek magát a szennyeződésnek, a kibocsátásnak a megelőzését mérik.
A legjobb tíz között az osztrákokat, az észteket, az olaszokat és a dánokat találjuk ott mindkét dimenzióban, vagyis ezek a nemzetek semlegesítik hatékonyan a keletkezett szennyezést, miközben aktívan tesznek a károsanyag-kibocsátások ellen is.
Az aktív ökológiai magatartás területén sokkal nehezebb haladást elérni, mint a passzívban: ezt jelzi az is, hogy a vizsgált országok eredményei alapján az aktív mutatók tekintetében átlagosan 1,4 indexpontot rontottak 6 év alatt, míg a passzív mutatók esetében átlagosan 13,6 indexpontos javulást könyvelhettek el. De a passzív csoportban is mindössze tíz nemzet volt képes növekedésre és ezek közül négyet az élvonalban találunk: a hollandok az 1., a belgák a 2., az olaszok a 3., míg a szlovénok a 4. helyen végeztek. A legkiemelkedőbb előrelépést a szlovákok könyvelhették el, hiszen 17 indexpontos növekedést produkáltak.
A Magyarország a vizsgált időszakban egy helyezést veszítve a 19. helyre került az összesített tisztaország-alindexen, és olyan országokkal verseng, mint Görögország, Írország vagy Lengyelország.
Noha hazánk a legtöbb indikátor tekintetében fejlődött, a rangsorban jellemzően rontott, azaz jelenleg nem tudjuk tartani az uniós tempót – emelte ki a kutatás. Magyarország az aktív környezetvédelem dimenziójában vegyes eredményeket mutat. A zajszennyezettség alacsonyan tartásában például az élmezőnyhöz tartozunk és relatíve jól teljesítünk az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás tekintetében, viszont rosszak az eredményeink a megújuló energiákra és az organikus mezőgazdaságra vonatkozó indikátorokban.
Az összesített passzív környezetvédelmi dimenzióban viszont egy helyet veszítettünk, így jelenleg a 19. helyen állunk,
Egészségügy
Az egészségügy területén olyan indikátorokat emeltek az alindexbe, amelyek a fejlett európai országok közötti különbségeket, a jóléti államok mércéje szerint fontos eltéréseket ragadják meg: Európa-szerte növekszik a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, ugyanakkor országonként eltérő az emberek egészségtudatosságának mértéke, az intézményi ellátáson túlmutató, preventív egészségmagatartás.
Az egészségügyi adatok alapján Svédország toronymagasan vezeti a rangsort, a vizsgált időszakban végig megtartva első helyezését, a dobogó másik két fokát Írország, valamint Málta szerezte meg. Kiemelkedően teljesített még Észtország, Finnország és Németország. Hozzátették, számos nemzet jelentős fejlődésen ment keresztül 2014 és 2019 között ebben a dimenzióban: Észtország (+26 indexpont) és Litvánia (+21,8 indexpont) nagyot ugrott.
Bár Magyarország is szignifikáns javulásra volt képes (+23 indexpont), az uniós mezőnnyel összevetve kiugróan rossz a helyzet, ugyanis a 24. helyen végeztünk, így 2019-ben Litvániát, Horvátországot és Lettországot tudtuk csak magunk mögött hagyni. Némi optimizmusra adhat okot, hogy csökkent a rendszeres, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztás (19. helyett 15.), valamint a rendszeresen dohányzók aránya is (21. helyett 20.).
Társadalmi kohézió
A társadalmi kohéziós alindexszel az volt az elemzők célja, hogy bemutassák, mennyire erős a társadalom megtartóereje, mert úgy vélik, hogy a társadalmilag és gazdaságilag sikeres országok a szabad emberek együttműködésére támaszkodnak, és a sikeres államok ösztönzik az állampolgárok kooperációját.
Az együttműködés a sikeres országok motorja, amely egyéni és társadalmi szinten is fontos versenyelőnyt jelent és kiemelték, hogy ennek az alindexnek az értelmezése igényli a legtöbb körültekintést, és e területen minden adat csak más adatsorokkal együtt értelmezve rajzol ki pontos képet.
A társadalmi kohézió esetében az eddig megszokott eredményektől eltérő pontszámok rajzolódtak ki: az első három helyezést Szlovénia, Málta és Szlovákia foglalta el, miközben a más téren élen álló skandináv országok a középmezőnyben helyezkedtek el.
Bár az öngyilkosságok száma, illetve a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya is meglehetősen magas, de mindkét indikátoron csökkenést könyvelhettünk el. További adalék, hogy az országon belüli jövedelmi különbségek nem kiugróak, a válások száma is alacsony, és csökken azoknak a 15 év alatti gyermekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, ahol nincs aktív kereső. Mindezek mellett a százezer főre vetített rablások száma Európa-szerte Magyarországon a második legalacsonyabb.
