Meglehetősen nehéz helyzetben kaptak szót csütörtök délelőtt a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének főszereplői. Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak és Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnökének hátrányból kellett nyilatkozniuk a bíróság előtt azok után, hogy a büntetőper előkészítő ülésének első két tárgyalásán a meghallgatott tizennyolc vádlott közül tízen beismerték a bűnösségüket.
A Fidesz korábbi vezető politikusának és a végrehajtók elnökének nem babra megy játék: Völnerre nyolc, míg Schadlra tíz év börtönt kért az ügyészség beismerés esetére. Előbbire 25, utóbbira 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A Völner és Schadl elleni fő vádpont lényege szerint utóbbi korrupciós kapcsolatot alakított ki a korábbi államtitkárral. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük.
De ez még nem minden, egy másik kulcsfontosságú vádlott is bedobta a törölközőt, ami szintén gyengíti a Schadl-Völner páros pozícióját. A végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője vallotta bűnösnek magát, akinek a vádak szerint abban volt szerepe, hogy azokat a végrehajtókat nevezzék ki, akiket Schadl javasolt. Ő a végrehajtójelöltek pályázatait pontozta felül az ügyészség szerint, méghozzá Schadl kívánalmának megfelelően, majd felterjesztette őket az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A hivatalvezető – amennyiben elfogadja a bíróság a beismerését – megússza pénzbüntetéssel, a végrehajtók pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel, pénzbüntetéssel, valamint öt évre eltiltják őket a jogi végzettséghez kötődő foglalkozásoktól. Tehát, ha valóban elkövették a bűncselekményt, nekik megérte beismerést tenni.
Csütörtökön még Schadl és Völner – mint első- és másodrendű vádlott – előtt az ügy harmad- és ötödrendű vádlottjait hallgatta meg a bíróság. Ők egy iskola nyilvántartásba vételében igyekeztek közbenjárni, amiről már az előkészítő ülés második tárgyalásán is szó volt. Az ötödrendű vádlott ügyésznek adta ki magát, a harmadrendű vádlottról – Schadl György barátjáról – pedig korábban a 24.hu cikksorozatából derült ki, hogy a vádak szerint kicsalt 200 ezer amerikai dollárt az említett oktatási intézmény képviselőjétől azt állítva, hogy csecsen emberrablók tartják fogva.
Utóbbiak közül az ötödrendű vádlott meghallgatásával kezdte a bíróság. A. T. számára három év letöltendő börtönbüntetést, öt év közügyektől való eltiltást, továbbá tízmillió forint pénzbüntetést és ötéves eltiltást indítványozott a jogi tevékenységhez kötődő foglalkozásoktól. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét. Elmondta, nem játszotta el az ügyész szerepét, és nem valósította meg a befolyással üzérkedés vádját, amit a terhére rónak. Védője szerint nem hivatalos személyt érintő befolyással üzérkedés történt, hanem gazdasági társaság képviselőjét érintő befolyással üzérkedés, tehát szerinte az elkövetett cselekmény minősítése nem stimmel. Az ügyvéd egyebekben röviden ismertette a bizonyítási indítványait.
Utána következett a harmadrendű vádlott – Schadl György barátja –, akinek még Völner Pálnál is súlyosabb büntetés kiszabását indítványozták. R. R.-re kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől való eltiltást, valamint ötvenmillió forint pénzbüntetést kért az ügyészség. Őt több bűncselekménnyel is vádolják, ám ezek közül egyet sem ismert be. Szerinte a vádirat nem a valóságot tartalmazza. Közölte: a lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiragadott részletek vezettek oda, hogy megvádolták, ám a rá vonatkozó teljes hanganyag – úgy véli – az ártatlanságát bizonyítaná. Az ő védője egyebek mellett a kényszerintézkedés enyhítését kérte, hogy a vádlott bűnügyi felügyeletbe kerüljön nyomkövető eszközzel.
Völner Pál másodrendű vádlottként harmadikként kapott szót csütörtökön. Közölte:
- nem ismeri el a terhére rótt bűncselekményeket.
- Az állítások nagy része súlyos valótlanság.
- Schadl Györggyel nem állt korrupciós kapcsolatban, jogtalan előnyt nem kapott.
- Államtitkári, miniszterhelyettesi pozíciójával nem élt vissza.
- Soha nem történt olyan, hogy végrehajtók kinevezésében közreműködött volna.
- Hivatali kötelességét nem szegte meg.
- Számos bizonyítási indítványa lesz, és a tárgyalás során részletes vallomást tesz majd.
Völner védője, Papp Gábor elsősorban kezdeményezte azoknak a bizonyítékoknak a kizárását, amelyek Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztése előtt keletkeztek. Szerinte ezeket törvénytelenül szerezték be. Az ügyvéd idézte Polt Péter legfőbb ügyész egyik tanulmányát, amelyben az áll:
nem okoz problémát országgyűlési képviselő tekintetében a titkos adatgyűjtés, de csak azután, hogy mentelmi jogát felfüggesztették és meggyanúsították.
Mint mondta, Völner esetében ez fordítva történt. Hivatkozott az országgyűlési törvényre is, amely szerinte szintén ezt támasztja alá. Papp Gábor védő részéről az is elhangzott, hogy a legfőbb ügyész idézett tanulmánya a korábbi büntetőeljárási törvényre vonatkozott és a jogszabály 2010 óta megváltozott, de álláspontja szerint nem olyan mértékben, hogy ez más lenne.
Ezzel szemben az eljáró ügyész kifejtette az előkészítő ülésen, hogy az új büntetőeljárási törvény szerint mikor kell a mentelmi jog felfüggesztését kérni, és a leplezett eszköz alkalmazása már nem tartozik ebbe a körbe. Az ügyészség határozott álláspontja szerint egyébként Völner tekintetében a leplezett eszköz alkalmazása nem volt törvénytelen, a lehallgatásra bírói engedéllyel került sor.
Papp Gábor 22 tanú meghallgatására tett indítványt. Köztük szerepel
- Varga Judit igazságügyi miniszter is. Mint mondta, nem kérdés az ő vallomásának fontossága. Egy sms-t is idézett a védő, amely szerint Völner és Varga a végrehajtások ügyéről egyeztettek. Közölte, további sms-eket is fog idézni.
- Meghallgatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert,
- Vízkelety Mariann volt államtitkárt,
- Molnár Zoltán volt államtitkárt,
- Süli János volt minisztert,
- Kovács Pál volt államtitkárt,
- Hajas Barnabás volt államtitkárt is.
- Továbbá egy miniszteri biztost.
Az ügyvéd arról is beszélt, nem érti, hogyan kerültek ki a sajtóba érzékeny adatok, ugyanis az ügyvédek is adatkezelők, és erről hivatalos dokumentumokat írtak alá büntetőjogi felelősségük tudatában. A sajtó által ismertetett nyomozati anyagok pedig szerinte súlyosan megnehezítik a védekezést és a tárgyalásra való felkészülést. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem a sajtóval van problémája, hanem azzal: miként kerülhettek nyilvánosságra nyomozati adatok – szerinte ezt fel kellene deríteni.
Sérelmezte azt is, hogy csak az ügyészség van a teljes nyomozati anyag birtokában, és még jelenleg is érkeznek dokumentumok, amit teljes képtelenségnek tart. Feltette a kérdést, miként készülhet fel a védelem úgy, hogy nem kapja meg a teljes nyomozati anyagot. Törvénytelennek ítélte az egyik vádalkut, amit az ügyészség az egyik tanúval kötött. Majd ennek a tanúnak a vallomásából is idézett: az illető „vélelmezi Schadl és Völner korrupciós kapcsolatát, ugyanis ő ezt sosem látta”. Beszélt a volt hivatalvezető beismeréséről is, és azt fogja kezdeményezni, hogy azt a bíróság ne fogadja el, mert az szerinte szintén törvénytelen.
Utolsóként Schadl György következett, aki azt mondta:
Értem, de meg nem érthetem a vádakat. Nem követettem el bűncselekményt, és nem kívánok lemondani a tárgyaláshoz való jogomról.
Közölte, nem alakított ki korrupciós kapcsolatot Völner Pál államtitkárral. Szerinte Völnernek nem is volt befolyása a végrehajtói kinevezésekre. Vízkelety Mariann államtitkárnak viszont volt, ám ő nincs a vádlottak közt, igaz, vele sem volt korrupciós kapcsolata – tette hozzá.
Problémásnak nevezte, hogy a nyomozás és a leplezett eszközök használata ellenére egyetlen tettenérés sem történt. Arról is beszélt, hogy a végrehajtói kinevezések tekintetében neki nem voltak jogkörei, erre szerinte a bűnösségét beismerő hivatalvezetőnek volt joga. Ezt többször is felhozta arra hivatkozva, hogy neki gyakorlatilag nem voltak jogai elnökként. Mint mondta, rossz kapcsolatban volt a jogokat gyakorló hivatalvezetővel, és a hierarchikus viszonyok alapján sem volt lehetősége utasítani őt, mivel a hivatalvezető a felettese volt.
Közölte, nem ő döntött a végrehajtói pályázatokról, nem ő pontozta azokat, és nem is ő terjesztette fel a minisztériumhoz, ahol szerinte nem is Völner Pál döntött a kinevezésekről.
Schadl ezután hosszasan beszélt, és pontról pontra igyekezett cáfolni az ellene felhozott vádakat. Elsősorban azt, miszerint kenőpénzeket adott volna át Völner Pálnak, továbbá azt, hogy korrupciós bevételei lettek volna.
Bár a megvádolt hét végrehajtó közül hat beismerte bűnösségét, Schadl szerint nem igaz, hogy elintézte a kinevezésüket, amiért átadták – részben vagy egészben – irodájuk osztalékát, és ő fizetést adott nekik. Szerinte minden esetben valamilyen gazdasági tevékenység vagy kölcsön visszafizetése állt a háttérben.
Schadl védője, Morvai Attila kérdéseket intézett az ügyészséghez, egyben ő is beszélt arról: nehezményezi, hogy a sajtóba kikerültek az ügy nyomozati iratai, ami miatt feljelentést tett. Ő is hozzátette, nem a sajtót hibáztatja, hiszen ezeket az információkat az újságírók helyében maga is feldolgozta volna, hanem a dokumentumok kikerülését tartja problémásnak. Mint mondta, feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészségen tette meg, ahonnan az illetékes rendőrségnek továbbították azt.
Morvai szintén kérte azoknak a bizonyítékoknak a kizárását, amelyeket a Nemzeti Védelmi Szolgálat leplezett eszközökkel szerzett be.
A harmadrendű vádlott kérte a vele szembeni kényszerintézkedés (letartóztatás) megszüntetését, de ezt a bíró elutasította.
A bíró a csütörtöki tárgyalási nap végén bejelentette, az eredetileg hétfőre tervezett folytatás elmarad, az előkészítő ülést a tervek szerint május 4-én zárják majd le. Azon a napon várhatóan a törvényszék elfogadhatja a tettüket eddig beismerők nyilatkozatát, és kiszabhatja a büntetésüket. A bűnösségüket tagadók (például Schadl és Völner) tényleges tárgyalása a tervek szerint május 16-án kezdődik.
Emlékeztetőül: a vádiratot ismertető korábbi sorozatunkból olyan fontos tényekre derült fény, mint például:
- a végrehajtói kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl György apját és feleségét is pénzmosással vádolják.
- A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
- Leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
- Továbbá megírtuk: hiába a súlyos nyomozati állítások, Rogán Antal kabinetfőnökéről szó sem esik a Schadl-ügy vádiratában.
Mint megírtuk, figyelemre méltó, hogy a 72 oldalas vádirat mindössze hét vádpontot érint, amiből az 1700 oldalas nyomozati anyaghoz képest feltűnően sok minden kimaradt. Így nem lesz szó arról sem, hogy milyen kapcsolat volt Rogán Antal kabinetfőnöke és Schadl György között, akinek bizalmasa egy alkalommal egy autót is vitt Nagy Ádámnak.
