Budapest 1944-45-ös ostromának mindennapjait bemutató, úgynevezett kitörés-múzeum létrehozásáról beszélt keddi sajtótájékoztatóján Vékony Csongor, a Mi Hazánk Mozgalom fővárosi elnöke.
„1945 hős várvédőire nyugodtan tekinthetünk példaképekként” – fogalmazott a politikus, aki szerint „súlyos történelmi tévhitekben él a világ”, hiszen napjainkban is sokan felszabadítókként, nem pedig megszállókként emlékeznek a szovjet csapatokra.
Vékony arról beszélt: 33 évvel a rendszerváltás után nem emlékezhetnek nyilvánosan a kitörés „hőseire”, mert a rendőrség betiltott minden ezzel kapcsolatos köztéri rendezvényt. Hangsúlyozta: a korábbi években mindig fegyelmezett keretek között zajlott a „történelmi hősök” előtt tisztelgők megemlékezése, így sokkal inkább az eseményeket megzavaró „importált anarchisták” ellen kellene fellépniük a hatóságoknak.
A kitörés-túra politikailag rendkívül kényes téma, éppen ezért indította el Ungváry Krisztián történész korábban a témával foglalkozó honlapját. A honlapra Ungváry szerint azért volt szükség, mert a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket.
Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására
– mondta a történész, aki szerint a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak.
A budapesti német védősereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-én este nyolckor kezdődött kitörési kísérlet volt. Résztvevőinek pontos létszáma ma már nem állapítható meg, ám a hivatalos jelentések szerint 43900 katona és ismeretlen számú civil vett részt benne. Előbbiek fele elvileg a honvédség tagja volt, azonban a feltárt tömegsírok és a különböző egyéb források egyaránt arról tanúskodnak, hogy ők csak elvétve vettek részt a kitörésben. Túlnyomó többségük a sokkal biztonságosabbnak tűnő megadást választotta. A kitörésben részt vevő mintegy 24 ezer német katona közül csak mintegy 700 fő érte el a német védelmi vonalakat 1945. február 13. után.
