A demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és az alapvető jogok képezik az Európai Unió alapját, ezért is olyan fontos a védelmezésük minden szereplő részéről a kormányzattól a civil társadalomig – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben kedden.
Didier Reynders a Budapest és Brüsszel önkormányzata által szervezett, Városok a jogállamiságért címmel tartott konferencián hangoztatta: amennyiben a tagállamok és a közösség jogi alapját jelentő jogállamiság megszűnik, az Európai Unió szűnik meg.
Kijelentette: a jogállamiság és közös értékek mentén működő igazságszolgáltatás szavatolása a tagállamok közötti bizalom alapja. A jogállamiság nem képezi alku tárgyát, a jogállamiság nem lehet politikai kompromisszum áldozata – mondta.
Emlékeztetett: az Európai Bizottságnak eszközök állnak rendelkezésére a jogállamiság védelmére. Egyik ilyen eszköz az évente közreadott jogállamisági jelentés, melyben a testület ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok ösztönzésére. A jelentés eszköz az általános problémák orvoslására, a jogállamiság helyzete romlásának megállítására – mondta.
A jelentés a párbeszéd alapját képezi a jogállamiság helyzetéről az egyes országokkal arról, hogyan lehet javítani a helyzetet az önkormányzatok és a civil társadalom részvételével – tette hozzá. Idei jelentését az uniós bizottság július folyamán tervezi közreadni – közölte.
Mindig a párbeszéd az első, noha önmagában azonban nem elég. Határozott fellépésre van szükség, a jogállamiság ugyanis támadás alatt áll
– fogalmazott.
Szavai szerint biztosítani kell, hogy a jogállamiságot mindenütt tiszteletben tartsák, hiánya esetén az uniós bizottság eljárásokat indíthat az értinett tagállam ellen. A testület minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a jogállamiság védelmében. Ilyen egyebek mellett az unió pénzügyi érdekeinek védelmére létrehozott feltételességi mechanizmus, amely Magyarország esetében a kohéziós programokat érintő kifizetések felfüggesztéséhez vezetett – emlékeztetett.
Az Európai Bizottság az eljárásokat és források kifizetésének felfüggesztését úgy irányítja, hogy a végső kedvezményezettek érdekei ne sérüljenek – tette hozzá az uniós biztos.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszédében hangsúlyozta: a jogállamiság helyzete élet és halál kérdése. Közölte, Magyarország nagyon messze áll azon elvárások megvalósításától, amelyeket az Európai Unió a csatlakozni váró országoktól is elvár. Aláhúzta: a demokrácia, vagy a jogállamiság fenntartása nem egyirányú, lehetőség van a visszafordulásra, ami a sorolt értékek gyengülését eredményezi. Véleménye szerint a jogállamiság védelmében létrehozott eszközök gyengék, alkalmazásuk lassú. Szavai szerint egyebek mellett ez tette lehetővé, hogy „hibrid rezsim” jöhessen létre az Európai Unión belül.
Úgy vélte, Budapest, valamint az európai városok legtöbbje jobban megfelel a jogállamiág és a demokrácia elvárásainak, mint a központi kormányzatok. Azokban az országokban, ahol a jogállamiság és a demokrácia hiányokkal küzd, a fővárosok a jogállamiság szigetét jelentik – mondta. A városok támadásoknak vannak kitéve egyebek mellett az uniós források kiutalásának visszatartása által – fejtette ki. Mivel ezek a városok működésük határaihoz értek, a jogállamiság helyreállításának nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentősége van. Ezért is szükséges az európai fővárosok együttműködése az uniós források helyi szintű elosztása érdekében – tette hozzá Budapest főpolgármestere.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő beszédében azt mondta, Magyarország és Lengyelország szisztematikus problémákkal küzd a jogállamiság terén. Szavai szerint a jogállamiság helyzete Magyarországon olyan mértékben romlott, hogy nehéz hinni abban, hogy a helyzet könnyem megfordítható. Közölte: noha úgy tűnik, demokrácia van Magyarországon, a tekintélyelvű rendszer kiépítésének lassú folyamata tapasztalható.
Emlékeztetett, vezetésével szeptemberben jelentést fogadott el az Európai Parlament, amely szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának. Ezzel kapcsolatban kiemelte: noha “már unalmas” a jogállamiság magyarországi kérdésével foglalkozni az EP szinte minden plenáris ülésén, szükség van az újabb és újabb jelentésekre.
Az EP-képviselő kijelentette: Magyarország konkrét veszélyt jelent az Európai Unió számára. Szavai szerint köztudott, hogy a magyar titkosszolgálatok szivárogtatnak Oroszországnak, továbbá élen jár a hamis hírek terjesztésében, a hírek cenzúrázásában és a félelem keltésében a lakosság körében.
Tanulni kell a magyar esetből. Az Európai Uniónak meg kell tanulnia megvédeni magát a belülről érkező támadásokkal szemben – tette hozzá a zöldpári EP-képviselő.
(MTI)
