Belföld

PC-elemző: Orbán komolyan „viccelt” az EU-tagsággal

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Győri Lóránt szerint a kormányfő nem véletlenül beszélt így, igyekszik megágyazni egy esetleges huxitnak.

Mindegy, hogy Orbán Viktor viccelt-e a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók előtt a magyar uniós tagsággal, az nem véletlen, hogy arról negatív összefüggésben beszélt – mondta a  Népszavának a Political Capital geopolitikai elemzője. Győri Lóránt szerint az egyelőre nem jelenthető ki, hogy a kormányfő ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de érvelése megkérdőjelezi az uniós tagság értelmét és igenis próbálhat megágyazni a jövőbeli kilépésnek.

A szakértő emlékeztetett rá, a magyarok nagy többsége még támogatja az uniós tagságot, de a részleteket megvizsgálva már kevésbé megnyugtató a kép, a kormány régóta folytatott  Brüsszel-ellenes retorikája kezd beérni, a Fidesz-tábor ma már jórészt euroszkeptikus. A Karmelitában tartott rendezvényen a kormányfő elismerte, gazdaságilag Magyarországnak jelenleg nagyon fontos az EU, amit az elemző szerint az is jelez, hogy a támogatások befagyasztása milyen súlyos problémákat okoz.

Bel- és külpolitikai szempontból más a helyzet, a NER egyik lényege az ellenségképek gyártása, a kormány „szabadságharca” az EU ellen, ráadásul Orbán Viktor már többször hangsúlyozta, hogy a Nyugat hanyatlik, az erőközpontok Kína és Kelet felé tolódnak el, ráadásul a magyar hibrid vagy autoriter rezsim külpolitikai támogatást csak hasonló rezsimektől kaphat. Az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált – tette hozzá a geopolitikai elemző.

Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor tavaly Tusványoson – szerinte megalapozatlanul – arra utalt, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Uniónak. A miniszterelnök logikáját követve akkortól már gazdaságilag sem lenne annyira előnyös az uniós tagság. A Kötcsén elhangzott, a sajtóhoz kiszivárogtatott beszédében a kormányfő kijelentette, hogy 2030-ra az eurózóna, de akár maga az Európai Unió is széteshet. Orbán tehát nagyon tudatosan tette fel ezt a témát a magyar politika napirendjére – összegezte a geopolitikai elemző.

A kormányfő egyébként az MCC-konferencia vendégei előtt is beszélt az összeomlásról. Az rtl.hu szúrta ki, hogy az osztrák eXXpress főszerkesztője is ott volt az eseményen, Richard Schmitt idézte is a miniszterelnököt, aki szerint normális ember nem akarhat ebben az EU-ban maradni, de muszáj. Mint mondta a jelenlegi európai politikai rendszer nem sokáig maradhat fenn, össze fog omlani, éspedig az évtized vége előtt. Az európai konzervatívoknak pedig szükségük lesz egy vezéralakra.

Bojár Gábor: Orbán személyisége miatt akarhat kilépni az EU-ból

Az üzletember szerint a kormányfő hatalmának az EU bizonyos szempontból a korlátja, ezért látja reális veszélynek, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. A Széchenyi-díjas vállalkozó a Klubrádióban azt mondta, a miniszterelnök „korlátlan hatalomra tör”, „nem híve az alkotmányos demokráciának”. Bojár Gábor szerint a kilépéssel gazdaságilag sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülne az ország, de Orbán a híveit erről is meg tudná győzni.

Azok az erőforrások megvannak, amelyek hatalma fenntartásához kellenek, az oligarchákat tudja „etetni”, az életszínvonal meg „attól tartok, annyira nem érdekli” – mondta. Ráadásul az életszínvonal-romláshoz lehet ideológiát gyártani, mint a nemzeti konzultációnál is, hogy „ugye, mennyi kárt okoz nekünk az EU, még rosszabb lett volna, ha bent maradunk”. Szerinte Magyarország az elmúlt években GDP-je 3-5 százalékának megfelelő támogatást kapott EU-tól, de ez javarészt nem az életszínvonalat növelte, hanem látványberuházásokra ment el „és a nagy részét ellopták”.

Szerinte rá kell ébreszteni a magyarokat, mit veszthetnek, „egy ezeréves álmot, hogy a kontinens boldogabb feléhez tartozzunk, gazdaságilag és ideológiailag is”. Mint mondta: Orbán Viktor azt valószínűleg élvezi, hogy róla szólnak a hírek, a belátható történelmi múltban nem is emlékszik olyan magyar vezetőre, akiről ennyit beszéltek volna, de ez nem feltétlenül dicsőség, hiszen több országban is negatív példa lett az „orbánizmus”.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik