Az infláció és az egészségügy helyzete aggasztotta a leginkább a magyarokat 2022 végén – derül ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából.

A 29 országot felölelő felmérés szerint nálunk a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt tavaly decemberben, hogy aggasztja a pénzromlás és az áremelkedés, de ugyanilyen arányban említették az egészségügyet is. (Az infláció az év végére már Magyarországon volt a legmagasabb az EU-ban.)

Ez igen nagy változás az egy évvel ezelőtti helyzethez képest: 2022 januárjában még csak a válaszadók 26 százaléka nyilatkozott így az inflációval kapcsolatban, ez tehát 31 százalékpontos emelkedés egy év alatt. Hasonló mértékben romlottak az emberek inflációval kapcsolatos érzései Nagy-Britanniában, Svédországban és Ausztráliában is, ugyanakkor ezeken a helyeken az emberek 36-50 százaléka érez így. Érdemes azt is hozzátenni azonban, hogy amíg novemberben még 13 országban volt a legaggasztóbb dolog az infláció, addig decemberben már csak 11-ben.

Az infláció és az egészségügy mellett viszonylag magas értékelést kapott a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség is: a magyarok 42 százaléka tartotta fontos problémának, és ennél csak Indonéziában ért el ez a lehetőség magasabb arányt (44 százalék), ami jóval a világátlag felett (31 százalék) van.

Amíg a pénzügyi és politikai korrupció miatt aggodalom is elért hazánkban 39 százalékot, más vizsgált területek alig vagy szinte egyáltalán nem zavarnak minket: így a bűnözés és erőszak (9 százalék), a munkanélküliség (14 százalék), a klímaváltozás (6 százalék) és a koronavírus (2 százalék).

Ami a gazdaság állapotát illeti, a felmérésben szereplő összes országban átlagosan a megkérdezettek 34 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba haladnak a dolgok a saját hazájukban, de az egyes értékek között igen nagyok az eltérések. Míg Szaúd-Arábiában a válaszadók 96 százaléka volt elégedett, a skála másik végén, Dél-Koreában mindössze 9 százalék.

Amikor 2022 januárjában feltették ugyanezt a kérdést, a magyarok 32 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, decemberben viszont már csak a 16 százaléka. Ez összevetve az infláció miatti aggódás növekedésével arra utal, hogy a magyar lakosság bizonytalannak látta a pénzügyi helyzetét 2022 végén.

A globális átlagot tekintve a megkérdezettek álláspontja nem változott azzal kapcsolatban, hogy rossz irányba mennek-e a dolgok: januárban 63 százalék mondta ezt, decemberben pedig 62 százalék, ami bőven hibahatáron belül van. Azonban ahogy a többi kérdésben is, itt is vannak különbségek az egyes országok között. A skála két végén Peru és Szaúd-Arábia van: előbbinél 89 százalék volt pesszimista, utóbbinál 8.

Magyarország középtájon helyezkedik el, de az év végéhez közeledve láthatóan romlott a kedvünk.

Már januárban is a magyar válaszadók 68 százaléka látta úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, decemberben már 84 százalék mondta ugyanezt, így bekerültünk a négy legpesszimistább ország közé,

ráadásul a változás mértéke más országokhoz képest is jelentős.