A munkáltatói jogokat gyakorló tankerületi igazgatók – a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve – december 1-jei hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát. Ezt Pintér Sándor tárcája közölte az MTI-vel, jelezve, ez elvárás is volt.
A közlemény szerint az érintetteket munkáltatóik korábban tájékoztatták arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő lényeges kötelezettségeik szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének és rendkívüli felmentésük jogalapjának tekintik, ha munkájuk elvégzését, a tanítást, bármely okra hivatkozva jogellenesen megtagadják.
Mint írták, a Belügyminisztérium többször hangsúlyozta: a diákok érdekeit helyezi mindenek elé, a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését, a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. A diákok, életkoruktól függetlenül, tanulni járnak az iskolákba, számukra nem példamutató a jogszerűtlen magatartás.
A tárcához érkezett összesítés szerint még ma további 24 pedagógus kap tájékoztatást intézménye vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása. A Belügyminisztérium jelezte, álláspontja megingathatatlan, következetesen járt és jár el a munkájukat jogellenesen megtagadókkal szemben, ahogy teszi azt minden munkáltató, és ezt várja el az irányítása alá tartozó valamennyi szervtől, szervezettől.
„Elegünk van!”
Így reagált az Egységes Diákfront, az újabb nyolc tanár kirúgása miatt szerda estére demonstrációt hirdetve a Belügyminisztérium elé. Mint írták, hosszú hónapok példátlan tiltakozásai után a hatalom nem a megoldást keresi, hanem egyre erősebb megfélemlítő, diktatorikus eszközökhöz nyúl. Jelezték, meg akarják mutatni, hogy így csak egyre dühösebbek lesznek, nem hallgatnak el, mert „az oktatás nemzeti ügy”. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is tiltakozik a megfélemlítések, a kirúgások ellen. Mint íták, felháborító, hogy
a kormánynak csak a megtorlás, a megfélemlítés, a feszültség további gerjesztése, a tiltakozásukat polgári engedetlenséggel kifejező pedagógusok munkaviszonyának megszüntetése az egyetlen válasza az oktatás súlyos válságára. Érdemi párbeszéd, érdemi döntés nincs.
Ahogy a belügyi tárca, a PSZ is kitart álláspontja mellett: a kirúgás aránytalan büntetés azokkal szemben, akik éppen diákjaik jövője érdekében tiltakoznak. Ha a kormány nem korlátozta volna a sztrájkjogot, azt visszaállította volna a tiltakozó tömegek követelésére, nem lett volna polgári engedetlenség.
Karácsony Gergely szerint „nemcsak embertelen, aljas és kicsinyes, hanem a jövőt felélő, azt súlyosan veszélyeztető is az a politika, ami kirúgásra ítéli a becsületükért és a megbecsülésükért kiálló tanárokat”. A főpolgármester Facebook-oldalán jelezte, minden szolidaritása, támogatása a nyolc budapesti pedagógusé, akik kiálltak magukért, kiálltak a tanárok megbecsüléséért, kiálltak a diákokért, kiálltak az oktatásért, kiálltak a jövőért.
Először az iskolákat vették el az önkormányzatoktól. Aztán az iskolák vezetésének jogát az igazgatóktól. Aztán a szabad oktatás lehetőségét a tanároktól. Márpedig aki a magyar iskolát, a magyar pedagógust és a magyar diákot hagyja cserben, az az egész országot hagyja cserben. És ezt csöndben tűrni nem lehet
– tette hozás Karácsony Gergely.
A korábban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott pedagógusok munkaügyi pert indítottak. Őket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik, a civil jogvédő szervezet szerint az ő rendkívüli felmentésük aránytalan és igazságtalan lépés volt a tankerület részéről, ráadásul éppen azzal megy szembe, amire Pintér Sándor minisztériuma hivatkozik, a diákok érdekeivel, mert pótlásuk szinte lehetetlen, a gyerekek oktatáshoz való joga emiatt sérülhet. A kirúgások után komoly tiltakozások indultak országszerte, tanárok, diákok, szülők tüntettek az oktatási rendszer megújításáért, a tanári bérek rendezéséért és a munkakörülmények javításáért.
