Belföld

Lemondott Palkovics László az önálló energiaügyi minisztérium létrehozása miatt

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A 24.hu információja szerint lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter, miután a kormányfő elfogadta Nagy Márton tárca nélküli miniszter javaslatát arról, hogy önálló energetikai tárca jöjjön létre.

A 24.hu kormányzati körökből származó információja szerint valósak a Palkovics László lemondásáról szerdán beindult hírek, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetőjének lemondását Orbán Viktor miniszterelnök már el is fogadta, sőt

Palkovics a távozását már be is jelentette a minisztériumban.

Kormányzati forrásaink szerint Palkovics lemondása mögött az áll, hogy a miniszterelnök elfogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatát, amelyben egy önálló energetikai minisztérium felállítását indítványozta. Ez egyet jelent azzal, hogy Palkovics tárcáját megfosztják az energiaügyek felügyeletétől.

Palkovics a hatáskörének szűkítését nem fogadta el, és úgy tudjuk, a minisztérium vezetői előtt azt mondta:

Nem erre szerződtem.

A kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan a Telexnek nem cáfolta a Palkovics lemondásáról szóló értesülést. Azt írta: „A miniszterelnök úton van Üzbegisztánba; a kormányzati ügyekkel kapcsolatos kérdésekkel kérem, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez forduljanak.” Gulyás Gergelyt kerestük az ügyben, a Miniszterelnökség hivatalosan csak annyit közölt, hogy „a kormány tagjairól a miniszterelnök dönt, amennyiben a kormány szerkezetében változás történik, arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.”

Lapunk információja szerint Palkovics szerda délelőtt találkozott Orbán Viktorral, és ezen a négyszemközti megbeszélésen véglegesítették a távozását. Palkovics egy korábbi külföldi meghívás miatt nem vett részt az e heti kormányülésen.

Forrásaink szerint a szervezeti átalakítás kapcsán az már biztosra vehető, hogy a csökkentett hatáskörű ipari-technológiai tárca mellé

létrehoznak egy új energiaügyi minisztériumot,

a vezetők személyét azonban csak később jelentik be.

Az Index saját értesülései alapján azt írja, hogy az új energetikai tárcát Lantos Csaba vezetheti, aki a 2000-es években az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 2007 óta saját befektetéseit irányítja. 2009-től a MET Holding AG elnöke, 2010-től a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja.

2014 óta volt kormánytag, 2018 óta miniszter

Palkovics László 2014-ben lett kormánytag, amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkárává nevezték ki, 2016-tól pedig már a teljes oktatási terület a felügyelete alá tartozott. 2018-ban saját minisztériumot kapott, ő vezette a Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), majd 2022 áprilisa óta a Technológiai és Ipari Minisztériumot (TIM).

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor a koronavírus-kutatócsoportok munkájáról tájékozódik videokonferencia keretében az ITM épületében 2020. április 2-án. Mellette Palkovics László

Az ötödik Orbán-kormányban rábízták az iparügyeket, bányászati ügyeket, ő felelt a belgazdaságért, az energiapolitikáért, a környezetvédelemért, a hulladékgazdálkodásért, a közlekedésért, a víziközmű-szolgáltatásért, a nemzeti közműszolgáltatásokért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért, a körforgásos gazdaságra történő átállásért. Ő lett a felelős a bérpolitikáért is, neki kellett kidolgoznia a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat. A felsőoktatás és az innováció ügye viszont a Csák János vezette új tárcához került.

Palkovics nevéhez több politikailag kényes vagy vitatott döntés is kapcsolódik. Ő nyújtotta be a lex CEU néven elhíresült jogszabályt, amely végső soron ahhoz vezetett, hogy az egyetem székhelyét Budapestről Bécsbe tette át. Levezényelte az akadémiai kutatóintézetek átszervezését, a felsőoktatási modellváltást, amely során alapítványi fenntartásba került egy sor egyetem. A közelmúltban az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek menesztése okozott botrányt.

Palkovics László a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán végzett. A Knorr-Bremse vállalat európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki a fékrendszerekkel foglalkozó vállalatnál. A Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik