A baloldal bűnlajstromát sorolták a fideszes szónokok az oktatás helyzetéről kezdeményezett szerdai parlamenti vitában, az ellenzék pedig a kormány felelősségét hangsúlyozta az oktatás válsága miatt.
Érdemi vita, az álláspontok közeledése, vagy bármiféle konszenzus nélkül folytattak vitát a képviselők a közoktatás helyzetéről a parlamentben Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről címmel. Az ülést az ellenzék kezdeményezte. A felszólalások sorát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtikára nyitotta, aki hangsúlyozta: szükség van béremelésekre a pedagógusoknál, és lesz is két hónap múlva. Már csak az a kérdés, hogy csak a költségvetésben elkülönített bő 80 milliárd forint áll rendelkezésre, vagy többletként fel lehet használni a több száz milliós uniós forrást is. Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy uniós források is rendelkezésre álljanak a pedagógus béremeléshez ? – kérdezte. Emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért minden pedagógustól, tizenötezerezer tanárt bocsátottak el, 381 helyen szüntették be a tanítást, az önkormányzati iskolákat alulfinanszírozták, 70 százalékkal emelték a tankönyvek árát és tandíjassá tették a pedagógusképzést.
Rétvári után Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szólalt fel, és az oktatás minőségéről beszélt. Az államtitkár rengeteg statisztikával (TIMSS, PIRLS, PISA) igyekezett példázni, mennyire fényesen teljesít a magyar közoktatás.
Szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből
– tette hozzá a politikus.
A momentumos Orosz Anna felszólalásában kijelentette, a magyar oktatás válságos helyzetben van, szerinte igenis 16 ezer pedagógus hiányzik, sőt többszörösére nőtt a hiány öt év alatt. A képviselő külön köszöntötte a vitát a helyszínen hallgató pedagógusokat és diákokat. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a többi között önálló oktatási minisztérium létrehozását követelte, valamint tanulásra alkalmas hőmérsékletet. A tankötelezettség 18 éves korhatárának visszaállítását is szóvá tette.
A fideszes Zsigó Róbert azt mondta, elkötelezett a kormány a béremelést illetően, de a baloldal itthon és külföldön is megtesz mindent, hogy botokat dugdosson a küllők közé – utalt arra, hogy a Fidesz szerint a baloldal azért munkálkodik Brüsszelben, hogy Magyarország ne jusson uniós támogatáshoz, amiből a kormány fedezni tervezi a pedagógusok béremelését. A baloldal rátelepszik az oktatásra, átpolitizálják a bérrendezést – tette hozzá.
Barkóczi Balázs (DK) szerint a holnap iskolája olyan lesz, amilyen a jelenben formáljuk. Az oktatást a mostani kormánypártok lökték a válságba.
Hollik István, a Fidesz képviselője elismerte, valóban vannak kihívások, amikre érdemes válaszokat találni, de csalódott, mert az ellenzék nem akar szakmai vitát folytatni, csak a hatalmi céljaik elérése érdekében jöttek el a parlamenti vitára. A pedagógusok ügyét eszközként használja a baloldal szerinte.
Nacsa Lórinc (KDNP) azt mondta, a pedagógusokat köszönet illeti, nem pedig a lenézés. Nem helyes, hogy az ellenzék lesújzónka nevezi az oktatás helyzetét. Az ellenzék kivonja magát az oktatás nemzeti ügyéből, ami nem hangulatkeltést kíván. Elmondta ő is, hogy a baloldali kormányok 15 ezer pedagógust bocsátott el.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt mondta, az előző baloldali kormány nem tudott kirúgni 15 ezer pedagógust, mert akkor a kormánynak nem volt fenntartói joga. Az oktatás fő problémája a Fidesz, de reméli, már nem ők fogják megoldani a problémát.
Fekete-Győr András, a Momentum képviselője ironikusan megjegyezte, a határozathozatalokon kívül ennyi fideszes képviselőt még nem látott az ülésteremben. Ő is elismételte, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Ki fog holnap tanítani – ez a nap kérdése szerinte. A többi között a pedagógusbérek 40 százalékos emelését, és a kirúgott tanárok visszavételét követelte.
A jobbikos Brenner Koloman is az oktatási minisztérium visszaállítását követelte, mert az oktatást csak egységesen lehet kezelni. Monitrorig rendszer kell, ami visszajelzéseket ad arról, hol kell a rendszer korrigálni.
A párbeszédes Szabó Tímea szerint ma sem mondtak igazat a kormánypárti képviselők, és ezt statisztikákkal igazolta. A szintén párbeszédes Tordai Bence meghatódott a kormánypárti képviselők érdeklődésén. Szerinte a gyerekek mentális egészségét veszélyezteti az, amit a kormány teremt az oktatásban. Jámbor András szerint az elhanyagolt oktatás lehetetlenné teszi, hogy nőjön a termelékenység Magyarországon.
Dúró Dórát (Mi Hazánk) elkeserítették a felszólalások. Szerinte pártpolitikai alapon igyekeznek megnyerni a vitát a felszólalók, mindenki kiválogatta azokat a statisztikákat, amelyek a saját mondandójukat támasztják alá. A gyermekeinkről van szó, mondta, szülőként pedig azt gondolja, sikeres, boldog, tudatos gyerekeket kell nevelni. Bár elismeri, hogy egy önálló oktatási minisztérium nem oldaná meg a kérdéseket, de azt röhejesnek tartja, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik a terület.
Az LMP képviselője, Csárdi Antal azt mondta: Hazudnak, hazudnak, hazudnak. A kormány nem tiszteli a pedagógusokat, sőt hülyének nézik őket. Szerinte nagy baj van, a pedagógusbéreket csak uniós pénzből tudják emelni. Az emelést a mindenkori bérminimumhoz kell kötni. Közel 800 hirdetést találtak a közoktatásban, ennek kétharmada tanári állást: matematika tanárt keresnek leginkább. Komolyan és tisztelettel kell beszélni az oktatás problémájáról – tette hozzá.
Szót kért és kapott Kocsis Máté is. A Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen sok diák szerepel jól nemzetközi versenyeken, és hogy a SOTE is bekerült a világ legjobb egyetemei közé. Szerinte ezek nem az oktatás válságát bizonyítják.
Dömötör Csaba államtitkár szerint rendben van, hogy az ellenzék a kormányt támadja, de az nincs rendben, hogy a tanárokat támadják. Nem csak az uniós forrásokat akarja a kormány felhasználni, hanem az uniós forrásokat is a bérek emeléséhez. Szerinte az ellenzék funkcionális analfabétáknak próbálja beállítani a magyar diákokat, de a felmérések nem ezt bizonyítják. Emlékeztetett: a baloldal a tandíjat is be akarta vezetni.
