Csütörtök korán reggel még javában tartott, és nem sokkal reggel 7 óra után lett vége a szerda reggel 9 órakor kezdődött parlamenti vitának és az obstrukciónak, melynek középpontjában a Szabó Tímea párbeszédes képviselő által csak „lex megdöglesznek” nevezett törvénymódosító javaslat áll. Az ellenzéki képviselők folyamatosan adják egymásnak a szót, álláspontjuk szerint azért, hogy választ kapjanak arra, hogy mi lesz, ha az állam kivonul a szociális szektorból, és hogy válság közepén miért akarja a kormány lényegében eltörölni az állam felelősségvállalását a bajbajutottak megsegítésében.
A 160 oldalas salátatörvénybe rejtett indítvány azt tartalmazza, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, ha erre önhibáján kívül nem képes, a hozzátartozó kötelessége segíteni, majd az önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn, valamint az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és segítése. Az indítvány hangsúlyozza, hogy a felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, és az államnak csak akkor van feladata, ha a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek sem tudtak segíteni a rászorulón.
Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló ülésen során a párbeszédes Berki Sándor arról beszélt, hogy nemcsak egy gazdasági, hanem egy szociális válság is kialakulóban van. Erre a KDNP színeiből Mihálffy Béla kijelentette, hogy a kormány az elmúlt 12 évben bizonyította, hogy az emberek bízhatnak benne.
Tordai Bence azt mondta, 2010 óta Magyarország folyamatosan leszakadt a visegrádi országoktól, majd a szociális érzékenységet kérte számon az ominózus javaslat kidolgozóin. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra úgy reagált, hogy az otthongondozás elismertségét növelte a kormány, kevesebb mint negyedére csökkent a mélyszegénységben élők aránya, nemzetközi összehasonlításban is javítva az ország pozícióját, kanyarban előzve.
Bakos Bernadett (LMP) előremutatónak nevezte a „hosszú és mély vitát”, hangsúlyozva, hogy azegyéni válságokkal igenis van teendője az államnak, nem a legutolsó, hanem az első helyen. Minderre Nagy Csaba a Fidesztől kijelentette, hogy az ellenzéki kritikákkal szemben a kormánynak van válasza a kis falvakban, tanyákon egyedül élő idős emberek gondjaira. Az ő támogatásukat szolgálja a falu- és tanyagondnoki szolgálat, amelyben a települések kisbuszra pályázhatnak, hogy el tudják érni a tanyán élő idős embereket.
A szocialista Komjáthi Imre jelezte, hogy a kormány GDP-arányosan kevesebbet költ szociális szolgáltatásokra mint 2010-ben. Míg 2010-ben még az uniós középmezőnyben volt Magyarország, tavaly már csak Lettországot és Írországot előzte meg, mondta. Nacsa Lőrinc (KDNP) erre reagálva kettős mércének nevezte, hogy míg az ellenzék kritizálja a kormánypártokat, amiért 2010 előtti adatokat használva érvel, ők megteszik ezt. Tordai Bencéhez hasonlóan ő is a katolikus egyház katekizmusából idézett, jelezve, hogy a szociális felelősségvállalás hierarchiájáról szóló rész a törvényjavaslatban – mely szerint mindenkinek részt kell vennie a közjó előmozdításában – éppen az egyház társadalmi tanításán alapul.
A Párbeszéd frakciójából Jámbor András a törvénymódosítás energiaválsággal való kapcsolatát fejtette ki, példaként hozva fel, hogy eltűnt a hazai piacról a rezsicsökkentett PB-gázpalack vagy hogy szerinte nem lép fel a kormány a kilakoltatási anomáliákkal szemben. Rétvári Bence úgy reagált, hogy a kilakoltatásokra példaként felhozott V. kerületnél jóval több ilyen intézkedés történik ellenzéki vezetésű városrészekben.
Ungár Péter hangsúlyozta, elsődlegesen a nők töltik be a gondoskodási feladatokat és koruk előrehaladtával egyre több emberről gondoskodnak, ők nevelik a gyermekeket és gondozzák az idős embereket. Rétvári szerint erre a fontos kérdésre reflektál a kormány számos intézkedése, így a Nők 40 program, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az édesanyák foglalkoztatásának rugalmasabbá tétele vagy a bölcsődei férőhelyek számának növelése.
Kanász-Nagy Máté az LMP-től azt mondta, Újpesten a kilakoltatásokat az önkormányzati bérlakásokból rendkívül hosszú folyamat előzi meg és csak végső esetben történnek meg. Ungár Péter szerint évek óta látható: kivonul a szociálpolitika területéről az állam, dacára annak, hogy alapvető feladatai vannak e téren.
Az éjszaka folyamán Tordai Bence több felszólaláson keresztül olvasott fel egy tanulmányt a szociális védelemről, míg a hajnali órákban Jámbor András a magyar szociálpolitika helyzetéről szóló tanulmányból olvasott fel, majd egy rövid szünetet tartott a Ház. Ezt követően előbb Héjj Dávid (Fidesz), majd több ellenzéki politikus is köszönetet mondott azoknak, akik több órája segítik az ülés megtartását.
A vitában felszólalt Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is, aki Ungár Péter korábbi felszólalására reagálva jelezte, már mintegy háromezer olyan fogyatékossággal élő ember van, akik a korábbi nagy intézmények helyett tizenkét fős, támogatott lakhatási formában, önállóbban élhetik mindennapjaikat.
Szeberényi Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy Ázsia – és elsősorban Kína – jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt harminc évben, nyilvánvaló, hogy „a jövő Ázsiában is van”, nem kereskedni az ott található országokkal elképzelhetetlen. Úgy beállítani a belgrádi vasútvonalat érintő beruházást, mintha nem lenne értelme, rövidlátásra utal – hangoztatta. A hajléktalanellátás – kommentálta Tordai Bence egyik korábbi felszólalását – összetettebb kérdés, mint ahogy azt a Párbeszéd képviselője láttatta.
Az ülésen elnöklő Oláh Lajos (DK) az általános vitát nem sokkal reggel hét óra után lezárta, majd kilenc óráig szünetet rendelt el. Akkor a szerdai, még nem tárgyalt napirendi pontokkal, elsőként az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának vitájával folytatják a munkát a képviselők.
