Gazdaság

A kormány tisztázná: az állam csak akkor segít a rászorulókon, ha a család, az önkormányzat és a karitatív szervezetek nem tudnak

„A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata” – így szól most a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény második paragrafusa. A kormány ezen változtatna Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közös törvényjavaslatával, tételesen meghatározva, hogy

  1. Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
  2. Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
  3. Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
  4. Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
  5. Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.

Az indoklás hangsúlyozza, hogy „a felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, utalva ezzel arra, hogy az államnak a rászoruló személyekről való gondoskodása szubszidiárius jellegű”, magyarán kisegítő, és csak végső esetben valósulhat meg.

Az LMP-s Ungár Péter szerint a módosítás részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti.

Kapcsolódó
Átnevezné a kormány a nyugdíjminimumot
Számos állami támogatás és juttatás összege kötött az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik