Védett természeti terület értékesíthető! Gyakorlatilag ez áll abban a törvényjavaslatban, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be pár napja az Országgyűlés elnökének. Ha tehát valakinek egy szép nemzetipark-darabkára, vagy mondjuk, a közeli tájvédelmi körzet egy szeletére fájna a foga, akár meg is vásárolhatja azt magának. Ez a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink gátlástalan kiárusítása
– írta közleményében a Greenpeace Magyarország azt követelve, hogy a kormány azonnal vonja vissza a „felháborító törvényjavaslatot”.
Kormány kedden nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené az állami vagyon értékesítését, hogy növelje a kormány bevételeit „a kritikus gazdasági helyzetben”. A kormány indoklása szerint ez többek között „olyan védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét teremti meg, amelyek értékesítési potenciállal rendelkeznek”.
Greenpeace Magyarország szerint ez felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink gátlástalan kiárusítása.
A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon. A vevőnek csupán annyit kell tennie, hogy megígéri a szerződésben, hogy vigyázni fog a területen található természeti értékekre, és erről időnként írásban is beszámol
– írja a szervezet.
Szerintük a törvényjavaslat azért is rendkívül aggasztó, mert egyértelműen a bevételszerzés a cél. „Az indoklásból az látszik, hogy az értékesítési potenciállal rendelkező területeket kívánják eladni, azaz kiárusítják az állami vagyont. Csakhogy ez nem egy épület, régi gyár vagy telephely. Amiről szó van, azok a jogszabály-módosítás szerint jelenleg csak a művelés alól kivett védett természeti területek, amelyek lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok, mocsarak. Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken.”
Emlékeztettek arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban már többször kimondta, hogy a védettségi szint nem csökkenhet. Csakhogy a Greenpeace szerint az már önmagában is a védettségi szint csökkenése, hogy az állam átruházza a tulajdonjogot, és tulajdonképpen a magyar emberek nevében lemond természetvédelmi területekről. Bár felügyeletet továbbra is gyakorolhat, a jogérvényesítés közvetett lesz.
