A Fővárosi Törvényszék 2022. április 19-én dr. Cs. J. K. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őt 2 év – 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönre, 2,4 millió forint büntetésre ítélte, 4 évre eltiltotta az egészségügyi szakképzettséget igénylő foglalkozás gyakorlásától. A vádlott addiktológus, pszichiáter főorvosként dolgozott. Ennek keretében addiktológiai és ehhez társuló egyéb viselkedési zavarokban szenvedő betegek szakellátását végezte, intézkedési, döntési, ellenőrzési, javaslattételi, aláírási joggal.
A Nemzeti Védelmi Szakszolgálat a róla beérkezett információk alapján dr. Cs. J. K. ellen megbízhatósági vizsgálatot rendelt el, amelyet információgyűjtéssel, jelölt pénz alkalmazásával folytatott le. Egy tárgyalótiszt, kilétét fel nem fedve megjelent a vádlott rendelőjében, ahol előadta, hogy börtönbüntetése megkezdését fél évvel el akarja halasztani, ám erre nincs megfelelő indoka, ezért nem lenne hálátlan, ha a vádlott segítene neki. A főorvos magánrendelésére irányította azzal, hogy 2-3 hónapra visszamenőleg valótlan betegút rögzítésével igazolhat neki kezelést, amely alapjául szolgálhat a büntetés elhalasztásához. A páciens által ott helyben felajánlott 300 ezer forintot nem fogadta el, úgy reagált, hogy majd a magánrendelésen ezt is elintézik.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosabb, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a vádlottat a vesztegetés miatt emelt vád alól, bűncselekmény hiányában felmentette, mert az elsőfokú ítéletben rögzített tényállásban leírt vádlotti magatartás nem valósítja meg a vád tárgyává tett vesztegetés bűncselekményét, mivel a vádlott egészségügyi szolgálati jogviszonyával összefüggésben a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásakor nem fogadott el sem előnyt, sem annak ígéretét.
A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és védője a másodfokú ítéletet tudomásul vette, azonban arra figyelemmel, hogy az ügyészség azon nem képviseltette magát, a másodfokú ítélet nem emelkedett jogerőre. Az ítélőtábla az ügyészi nyilatkozatot követően dönt a határozat jogerősítéséről, illetve amennyiben az ügyészség fellebbezést jelent be, felterjeszti az iratokat a Kúriára a harmadfokú elbírálás érdekében.
