Nagyon megosztó a kérdés, nagy indulatokat vet, éppen ezért nem gondoltam a kormányról, hogy ilyen konfliktust felvállalva elindulhat a szemléletformálás
– mondta a 24.hu-nak Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, miután hétfő éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent az abortuszrendelet váratlan módosítása. A jogszabály értelmében az abortuszt választó várandós nőknek szeptember 15-étől be kell mutatniuk egy olyan, szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, mely rögzíti, hogy az orvos a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt – feltehetően a magzat szívhangját – egyértelműen azonosítható módon bemutatta számára.
A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága által írt, lapunkhoz is eljuttatott reagálásában azt írta, támogatja a változtatást, civilek azonban nehezményezik, hogy a fajsúlyos döntés egyeztetés és társadalmi vita nélkül született meg. Keszler Viktória, a nőközpontú ellátás megvalósulásáért politikamentesen küzdő Másállapot A Szülészetben! nevű mozgalom egyik alapítója megkeresésünkre aggályosnak és ijesztőnek nevezte az abortusz szabályainak váratlan átírását, amit egy mondatban foglalt össze a 24.hu-nak: a képmutató, a nők döntési jogait figyelmen kívül hagyó szabályozással megint a nők terhei nőttek, miközben a mozgásterük szűkült.
Főképp egy ilyen megosztó, és érzelmileg nehéz témát illetően be kell vonni a nőket a döntések meghozatalába – hangsúlyozta az aktivista.
Noha a Magyar Közlönyben megjelent módosítás minden előzmény nélkülinek tűnik, a terhességmegszakítás szívhangoz kötése Dúró Dórának köszönhetően nem ismeretlen az abortuszdiskurzusban. A Mi Hazánk elnökhelyettese már többször nyújtott be a mostani rendelettel azonos tartalmú módosító javaslatot. Először 2016-ban, majd két évvel később kérte az Országgyűlést, fogadják el, hogy a terhességmegszakítás előtt az anya a szívhang meghallgatásáról tanúskodó igazolást mutasson be (körülbelül a fogantatás időpontja utáni 6-7. hétben kezd el dobogni a magzat szíve). Lapunk megkeresésére elárulta, a mostani módosításról előzetesen nem tudott, de teljesen váratlanul sem érte, mert azzal tisztában volt, hogy vannak olyan kormánypárti – főképp KDNP-s – politikusok, akik támogatják, hogy az abortuszszabályozás az életpárti irányba mozduljon el.
Az, hogy a Pintér Sándor vezette, az egészségügyet is irányító Belügyminisztérium hogyan jutott el oda, hogy éppen most változtasson az abortusz szabályain – miközben a kormány hónapok óta cáfolja, hogy lenne ilyen törekvés –, a tárca hétfői közleményéből derül ki. E szerint a minisztérium az Egészségügyi Szakmai Kollégium szakmai irányelve mentén hozta meg a döntést a szabályozás módosításáról. Mint írják, a szakmai irányelveket fejlesztő csoporttagok folyamatosan nyomon követik a szakirodalomban és az ellátó környezetben bekövetkező változásokat, így a technológiai és a diagnosztikai háttér fejlődését a várandósgondozás területén is. Az új irányelv – a többi között – ajánlást tartalmaz az élő, méhen belüli várandósság megállapítása, a rizikóbesorolás elkészítése és a várandós tájékoztatása körében. A minisztérium szerint a fejlettebb diagnosztikai eszközök lehetővé teszik, hogy a várandós nő a korábbiakhoz képest hamarabb kapjon információt születendő gyermekéről, majd konkretizálás nélkül hivatkozik kutatásokra, amelyek szerint a magyarok közel kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének kezdetét.
Szigorítás, tájékoztatás vagy érzelmi manipuláció?
Dúró Dóra szerint a szívhang meghallgatása felvilágosítás, tájékoztatás a várandós nő számára, és ennek köszönhetően lesznek olyanok, akik rádöbbennek, miről is van szó.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy élő gyermek van a szívük alatt, akinek az abortusz elvégzésekor van keze, lába, tudja szopni az ujját, kialakultak a szervei, és dobog a szíve
– fejtette ki a politikus, hozzátéve: ezzel lehet hatni az édesanyákra, és fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem az abortusz az egyetlen megoldás. Szerinte a szívhang meghallgatásával nem az a cél, hogy érzelmileg hassanak a várandós nőkre, hanem az, hogy tudatosítsák bennük, egy életről van szó.
„Beszéltem olyan budapesti értelmiségi nőkkel, akik, amikor megmutattam nekik a 10 hetes magzat műanyag változatát, megdöbbentek, mert azt gondolták, hogy nem érző lényről van szó, csak egy sejtcsomó ilyenkor még a gyermek, aki nem érez, és nem dobog a szíve. Azt látom tehát, hogy nagyfokú tájékozatlanság van e tekintetben” – nyilatkozta a 24.hu-nak a politikus. Másrészről szeretné azt is, ha „egy élet kapna 5-10 másodpercnyi lehetőséget arra, kommunikáljon az édesanyjával legalább egyszer”.
Keszler Viktória szerint azonban ellentmondásos és képmutató a várandósság körül zajló diskurzus. Miközben az abortuszt ellenzők az élet védelmével érvelnek, az elvetélt nőnek jellemzően azt mondják, hogy a magzat még nem is volt gyerek, és nyugodjon meg, lesz majd másik. Ha viszont művi terhességmegszakításról van szó, akkor már gyermekként beszélnek a magzatról, a nőt pedig gyilkosnak titulálják. Vetéléskor a nők többsége meg sem kapja az ultrahangképet, most meg arról határoztak, hogy meg kell hallgatniuk az abortusz előtt a szívhangot, amivel Keszler szerint
Bűntudatkeltő érzelmi nyomásgyakorlás, hogy a várandós nő nehezebben hozza meg ezt az amúgy sem könnyű döntést, amelynek során számos elbizonytalanító tényezővel szembesül. Keszler Viktória Szél Dávid pszichológus Facebook-bejegyzésére hivatkozva sorolja: a terhes nőt anyának hívják a konzultációk során („anyuka, fáradjon be”), akkor is, ha nincs is gyereke, a magzatot gyereknek, babának, picinek hívják, a konzultációra várva pedig ugyanott kell várakoznia, mint a babát megtartó nőknek.
Keszler Viktória hangsúlyozta azt is, hogy ha valóban az abortusz megelőzése a fontos, akkor a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, például a fogamzásgátló eszközök széles körben elérhetővé tételével és a felvilágosítással. Ezeken a területeken alulteljesít az állam, miközben a nők lehetőségeit csökkentik, a bűntudatukat pedig növelik.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselője ezzel szemben egy észak-macedón képviselő a Budapesten megrendezett demográfiai konferencián ismertetett adatait hozta fel. A balkáni országban 2013-ban vezették be ezt a rendszert, és azon nőknek a 20 százaléka, akik meghallották a szívhangot, elállt a terhességmegszakítástól, és a gyermek vállalása mellett döntött. E példa alapján várhatjuk, hogy Magyarországon is hasonló hatásai lesznek a szabályozásnak – véli Dúró, aki szeretne elindítani egy hosszú távú szemléletformálást, de tudja, hogy ez egy érzékeny kérdés.
Két-három nemzedék is abba nőtt bele, hogy az abortuszt teljesen hétköznapi lehetőségként tárja elé az állam – fogalmazott Dúró Dóra.
Holott ha komolyan vesszük, hogy az életet a fogantatás pillanatától védelem illeti meg, és abban lenne konszenzus, hogy ez az élet saját genetikai kóddal rendelkezik, és egyenértékű egy már megszületett babával, akkor tudunk ennek a szemléletnek a mentén elmozdulni abba az irányba, hogy ténylegesen úgy tekintsünk a magzatra, mint gyermekre
– mondta, hozzátéve, nem gondolja, hogy azzal kezdődően kell gyermeki jogokat biztosítani, hogy áthaladt a szülőcsatornán.
Keszler Viktória azonban hangsúlyozza, az a nő, aki végigmegy a folyamaton a terhesség megállapításától az abortuszig, már alapos tájékoztatást kap.
Eddig sem úgy működött ez, hogy a nő egyik napról a másikra eldönthette mindenféle mérlegelés nélkül, hogy elveteti a magzatot, hanem végig kellett mennie a folyamaton. A szívhang kötelező meghallgatása ehhez már nem tesz hozzá semmit, sokkal inkább érzelmi manipulálásnak lehet tekinteni
– mondta Keszler Viktória, azzal együtt, ha a döntéshozóknak annyira fontos a nők tájékoztatása, akkor azt sok ponton tudták volna fejleszteni.
– Az ellátás egyetlen pontján szeretnék növelni a tájékoztatást, az abortusznál, miközben a nők évtizedek óta panaszkodnak arról, mennyire nem jutnak információhoz az ellátás során. Számtalan esetben félretájékoztatják az anyákat, vagy nem elég figyelmesek, és az egyik szakorvos azt mondja, nincs szívhang, a másik pedig azt, hogy mégis életben van a magzat. Nem egyszer fordult elő az is, hogy rendellenesség miatt abortuszt javasol az orvos, majd megszületik egy egészséges gyerek – sorolta Keszler Viktória, megjegyezve, mintha a magzati élet csak akkor számítana, amikor a nő maga akar dönteni arról, hogy befejezi a várandósságot.
Amikor azonban az ellátás rendszerhibái, rossz színvonala miatt fejeződnek be az életek, mintha nem számítani a magzati élet
– vetette fel az aktivista, aki szerint bőven lenne teendő az utóbbi két évben súlyosan leromlott szülészeti ellátás javítása kapcsán. Ezért is tartja frusztrálónak, hogy a semmiből megjelenik egy egyáltalán nem sürgős rendelet, aminek nincs apropója, és nem orvosol semmilyen égető ellátásbeli hiányosságot.
Furcsállja azt is, hogy úgy próbálnak a döntéshozók életet védeni, hogy a szülészeti ellátáshoz nem nyúlnak hozzá. A szülészeti, a szociális és a gyermekvédelmi ellátás reformja mentene meg gyermekeket szerinte. Keszler Viktória fontosnak tartja kimondani, hogy
Az abortusz nem passzió
Az abortuszt ellenzők esetében gyakran felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal a nőkkel, akiknek a magzata abúzusból fogant. A Mi Hazánk politikusa szerint azonban elenyésző – egy százalékra tehető – azoknak a száma, akik nemi erőszak útján megfogant gyermek miatt választják a terhességmegszakítást, ami viszont Dúró Dóra szerint brutális egészségkárosodást okoz. Az abortuszon átesett nők esetében hatszor akkora az öngyilkosság aránya, mint akik gyermeket szültek – idézett egy 2005-ös kutatást. Egy kanadai kutatást citálva pedig azzal érvelt, hogy 61 százalékkal megemelkedett a szociális szorongásos zavar azoknál a nőknél, akiknél abortuszt végeztek, és 81 százalékkal nőtt a mentális problémák száma az abortuszon átesett nők körében.
Arra a kérdésre, van-e adata, vagy tud-e tanulmányt idézni azokról a nőkről, akik például erőszak útján estek teherbe, és megszülték a gyermeket, azt mondta, nincs, de olyan nőkkel kapcsolatban, akiktől megtagadták az abortuszt, igen: egy évvel a gyermek megszületése után 95 százalékuk mondta azt, hogy ez volt a jó döntés. Olyan adata is van, hogy az abortusz elvégzése után tíz százalék azoknak az aránya, akik megbánják a terhességmegszakítást, és minden kutatás abba az irányba mutat, hogy ez folyamatosan nő az idő előrehaladtával – mondta.
Dúró Dóra egyéb elrettentő adatokat is felhozott: szavai szerint az abortusz 193 százalékkal növeli a mellrák esélyét, 60 százalékkal nagyobb eséllyel szembesülnek a nők vetéléssel egy későbbi várandósság során, és magasabb kockázatnak teszik ki a nőket a meddőség, a halva születés, a vetélés és a koraszülés tekintetében is.
Úgy véli, szigorítani a törvényt semmiképp sem kell tovább, de azt szeretné, ha a módosítással elindulna egy szemléletváltás, „és nem a kommunista tradíciók alapján tekintenénk a magzat-gyermekekre, hanem a keresztény erkölcs alapján”. Az édesanyák 30-60 százaléka szerinte külső nyomásnak engedve végezteti el az abortuszt, amit statisztikák is igazolnak, bár a politikus azt elismeri, hogy az adatok attól függően alakulhatnak, hogy milyen a kutatást végző intézet hozzáállása a kérdéshez. Mindenesetre szerinte ebből az szűrhető le, hogy az anyák felszabadítása várat magára, hiszen nem arról van szó, hogy a nő dönt a saját testéről, hanem akár a párja, akár a tágabb rokoni kör, vagyis kényszer hatására dönt.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol azokról a nőkről, akik a szívhang meghallgatása után is az abortusz mellett döntenek, Dúró azt mondta, a kérdés érzékenysége miatt tartózkodik attól, hogy bárki felett ítélkezzen, vagy bárkit megbélyegezzen.
Nekem van egy véleményem, aminek a kereszténység az erkölcsi alapvetése, másrészt igyekszem a kutatásokkal és a vizsgálatokkal is rámutatni arra, hogy egy adott helyzetben egy lehetetlennek vagy nehéznek tűnő döntés is helyesnek bizonyulhat később. Szeretném az anyákban, nőkben tudatosítani: van más lehetőségük, akkor is, amikor abban a pillanatban nem úgy tűnik, hogy van.
Keszler Viktória viszont azt hangsúlyozta, a statisztikák mögött rengeteg különböző történetet találni: nőket, akiknek azt ígéri a partnerük, hogy megszakítja a közösülést, de aztán mégsem, vagy elnyomó kapcsolatban élő és gyereket szülő nőket. Ha megszületnek ezek a kisbabák, és egy évvel később megkérdezik az édesanyát, örül-e, hogy megszületett a gyerek, persze, hogy azt válaszolja, igen. Valójában azonban nem tudjuk, milyen mentális, érzelmi, szociális állapotban van az anya és a gyerek – hívta fel a figyelmet.
Az abortusz nem könnyebb út, nem passzió. Veszteség, ami gyásszal jár, és aminek a megelőzéséhez nem az vezet, hogy a nőre érzelmileg nyomást gyakorolnak, hanem az, ha valós és rendszerszintű intézkedésekkel javítjuk a nők és gyerekeik helyzetét
– értékelt Keszler Viktória.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2019-ben átlagosan 9,3 abortusz jutott ezer termékeny életkorú nőre, és csaknem 277 abortusz minden ezer élve születésre. Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató cég augusztusi felmérése szerint Magyarországon a lakosság 70 százaléka a legtöbb esetben vagy minden esetben támogatja a terhesség-megszakításhoz való jogot. Magyarországon a legtöbben (75 százalék) azzal a feltétellel támogatják a terhességmegszakítást, hogy annak elvégzésekor a magzat kora nem éri el a hat hetet. A magyar lakosság ugyanakkor ebben a tekintetben a globális átlagnál (65 százalék) is megengedőbb.
