Március végén Bulgáriába utazott Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője. Két nappal később őrizetbe vették Bojko Boriszovot, az országot nem sokkal azelőttig több mint egy évtizeden át irányító miniszterelnököt. Boriszovot később ugyan kiengedték a rendőrségről, de házkutatást tartottak nála, ami semmiképpen nem nézett ki jól. A történtek rá is világítanak, hogy bizonyos országok miért nem akarnak csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Magyarország nem tagja a szervezetnek, de az ellenzék egyik legsikeresebb politikai követelése volt az elmúlt időszakban, hogy az Európai Unió csak akkor adja oda a Magyarországnak járó uniós pénzeket, ha belép az EPPO-ba.
Persze csak annyiban volt ez sikeres követelés, hogy sok választópolgár összekötötte a fejében az uniós pénzek visszatartását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Ehhez képest a magyar kormány és az Európai Bizottság is azt kommunikálta, hogy a tárgyalások során szó sem volt a tagságról. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kifejtette, hogy ők eddig kizárólag magyar újságíróktól hallották magát a felvetést is, a bizottság pedig arról beszélt, hogy nem merült fel követelésként az uniós ügyészséghez való csatlakozás.
Ahhoz, hogy megértsük, miért nem lehetett szó az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, azt kell megnéznünk, hogyan jött létre a szervezet. Először viszont érdemes röviden átvenni, milyen vitánk van az Európai Unióval az uniós pénzekről.
Három ilyen van:
- A hétéves költségvetésnél az operatív programok elfogadására és a partnerségi megállapodás aláírására várunk. Itt nem lesz vita, ezekben meg fog egyezni a magyar kormány, még ha kicsit később is, mint a legtöbb tagország.
- A jogállami, illetve feltételességi mechanizmussal kapcsolatban arról vitatkozunk, hogy a bizottság az Európai Tanács elé nyújtson-e egy javaslatot arról, hogy a Magyarországnak juttatott támogatások egy részét felfüggesszék, mert Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit, miközben bizonyíthatóan kárt okoz az uniós költségvetésnek. Itt Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa írta meg a magyar kormánynak, hogy milyen problémákat látnak, erről itt írtunk. Ennek az ügynek egy hónapon belül le kell zárulnia, addig kapott időt a bizottság, hogy a magyar kormány második válaszát elemezve eldöntse, rendezettnek tekinti-e az ügyet, vagy a tanács elé terjeszti a javaslatot.
- A Helyreállítási Alap pénzeivel kapcsolatban a 2020-as, országspecifikus ajánlások túlnyomó többségét kellene teljesíteni azért, hogy megkapjuk a Magyarországnak járó összesen hatezer milliárd forintnyi támogatást és hitelt. A határidő az év vége, ha addig nem egyezünk meg, akkor a támogatásokat elveszítjük, de a kedvezményes hitelekre még jövő év közepéig pályázhatunk.
A két utóbbi ügy elvileg külön áll egymástól, külön elvárásokkal, de a politikai valóság összeköti őket. Nem nagyon lehet olyan verziót elképzelni, hogy a jogállami mechanizmussal elveszik Magyarországtól a támogatásokat, de utána megkapjuk a Helyreállítási Alap pénzeit, vagy fordítva, hogy rendezettnek látják a mechanizmus kérdését, de nem kapunk pénzt a Helyreállítási Alapból. Információink szerint a Helyreállítási Alap tárgyalásai le is álltak, mert mindenki a mechanizmusra figyel, ennek a vitának a kimenetelétől függ a hatezer milliárd forintnyi támogatás és hitel sorsa is.
Az elmúlt években a magyar kormánynak rengeteg összetűzése volt az Európai Unióval, és ezek közül számos vita politikai jellegű volt.
Ennek megfelelően a Johannes Hahn által írt levél teljes egészében a korrupcióval és a Magyarországra érkező uniós támogatások elosztásával, felhasználásával foglalkozik. A tárgyalások menetéről keveset tudni. Az első kiszivárgott levél után a bizottság és a kormány is hét lakat alatt kezelte a tárgyalásokat, így az sem derült ki, hogy a bizottság mennyi pénz elvételével fenyeget, illetve a kormány milyen engedményekre hajlandó azért, hogy ezt elkerülje.
Annyit tudni, amiből törvényjavaslat vagy rendelet született. Ennek első körében a kormány bejelentette, hogy négy ügyben enged az Európai Bizottságnak. Két javaslatot erről már be is nyújtottak a parlamentnek, amelyeket az őszi ülésszakban fogadhatnak el. A Magyar Közlönyben pedig szeptember 5-én este megjelent egy kormányhatározat, amely két új szerv felállítását jelentette be.
Az egyik az az Antikorrupciós Munkacsoport lenne, amelynek a megszületéséről már korábban is írtunk. A másik pedig egy Integritás Hatóság nevű szervezet, amelynek a feladata az lenne, hogy az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban vizsgálatokat folytasson olyankor, amikor az ezért felelős szervek ezt nem tették meg, de kellett volna.
A hatóság működésének részletei még mindig homályosak, de Gulyás Gergely beszélt róluk a Kormányinfón. Eszerint az új hatóság abban különbözne az Európai Ügyészségtől, hogy ez alapvetően egy közbeszerzési ellenőrzési hatóság lenne, tehát közbeszerzéseket vizsgálna. Az EPPO hatásköre ennél jóval tágabb, más uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekményekben is eljárhat. A magyar hatóság Gulyás szerint alapvetően csak feljelentést tehet, ha az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, úgynevezett PIF bűncselekményeket tapasztal.
A kormányhatározat ígéretet tett arra, hogy a hatóság független lesz a magyar kormánytól, és a felállítására ironikus módon olyan kormánytagokat is felkértek, akiknek a környezete nem volt mentes az utóbbi években a korrupció vádjától. Ilyen volt például Varga Judit, akinek a helyettesét nemrég korrupció gyanúja miatt váltották le, illetve Rogán Antal, akinek a kabinetfőnöke távolról szintén kapcsolódott ehhez az ügyhöz. Arról, hogy a hatóság pontosan hogyan épül majd föl, nem sokat tudni.
Ezt a szervezetet állítaná most fel a magyar kormány. Mint említettük, a felépítéséről és a működéséről nem sokat tudni, így egyelőre azt sem lehet megmondani, hogy valóban független lenne-e. Az Európai Bizottság valamivel többet tud erről a magyar közvéleménynél. Gulyás elmondása szerint ugyan sem a szervezet vezetőjének a nevét nem tudják, sem a felállításáról rendelkező törvényjavaslatot nem látták még, hiszen a kodifikációs munka még nem fejeződött be. A bizottság ugyanakkor közölte a magyar kormánnyal, hogy milyen típusú eljárást fogad el a hatóság kinevezésekor, és a szervezet működésének részleteiről is megegyeztek a kabinettel.
Az Antikorrupciós Munkacsoport felállítása viszont adhat némi támpontot. Ide a parlamenti pártok paritásos alapon delegálnának tagokat, vagyis hamar kiderül majd a kormány tényleges elköteleződése az antikorrupció mellett. Valószínű, hogy a korrupcióellenes hatóság felépítésénél a Fidesz tényleg elmegy majd a falig, hogy a lehető legfüggetlenebbnek tűnő, ugyanakkor legalább az informális kormányzati befolyástól nem mentes szervezetet hozza létre, de ezt csak akkor tudjuk biztosan, ha benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot. Ez viszont már csak az Európai Bizottság válaszadási határidejének lejárta után történhet meg. A főügyész és a 22 európai ügyész ugyan együtt dolgoznak a tagországok által delegált helyi ügyészekkel, de a döntések nem Magyarországon, hanem Luxemburgban születnének meg. Alapvetően nem is az a kérdés, hogy azok a döntések helyesek-e, de azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy a magyar kormány beleszólása nélkül születnének meg.
Az Integritás Hatósággal kapcsolatban a kérdés az, hogy a magyar kormány ajánlatát a függetlenségre elhiszi-e az Európai Bizottság, illetve a politikai üzenet elég lesz-e a bizottságra nyomást gyakorló Európai Parlamentnek. Ha nem, akkor tényleg csak azzal lehetett volna meggyőzni őket, ha a magyar kormány önként ajánlotta volna fel belépését az Európai Ügyészségbe.
Gulyás szerint ráadásul a kormánynak elvi problémái is vannak a szervezettel, mert sérti a magyar állam szuverenitását, hiszen külföldi ügyészek intézkedhetnének az országban. Ez egy valós érv, viszont sok olyan uniós szervre rá lehetne húzni, amely tagállami kompetenciákat vesz el, és él velük páneurópai szinten.
Az viszont nagyon fontos, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás csak önkéntes lehetőség, követelni nem lehet.
Azért nem, mert az Európai Ügyészség úgynevezett megerősített együttműködéssel jött létre. Erről korábban már egy másik ügy kapcsán írtunk, de egészen sajátos módja az unión belüli együttműködésnek. Többféle lehetőség van arra, ha egy tagország szeretne kimaradni az uniós szabályokból, de ezek között is speciális a megerősített együttműködés. A legfontosabb tulajdonsága pedig éppen az, hogy a megszületéséhez nem kell a tanács szavazata, elég a tagországok bejelentése az Európai Bizottság felé, valamint a parlament jóváhagyása.
A megerősített együttműködés így önkéntes, nem tartozik az uniós politikai kötelezettségek közé, mert nem született megegyezés arról, hogy azok a kompetenciák, amelyeket lehetővé tesz, az unió hatáskörébe tartoznak-e. Márpedig olyan dolgot nem lehet követelni egy tagországtól, főleg egy nem politikai szervezet által, mint a bizottság, amelyek nem uniós hatáskörök.
Itt a logikai minta a schengeni egyezmény, de amikor az megszületett, még nem létezett a megerősített együttműködés, így ezen kívül kellett létrehozni. A lényeg itt is az, hogy nem volt egyértelmű, az EU-nak joga van-e kötelezni a tagállamokat a határai megnyitására, ezért a tagállamok részben önkéntes alapon adták át ezt a jogot. Nagyon hasonló a helyzet azzal kapcsolatban, hogy más ország vagy szervezet ügyészei dolgozhatnak-e az ország területén önállóan, és átléphetnek-e államhatárokat az uniós pénzügyi érdekek védelmében. Az Európai Ügyészség az első olyan szervezet, amely erre képes.
Magyarország tehát saját maga dönthet úgy, hogy önként belép az ügyészségbe, de ezt hivatalosan nem kérheti tőle a bizottság.
