Egyre pontosabb képet kapunk arról, milyen hatást gyakorolt az egészségügyi ellátórendszerre Magyarországon a koronavírus-járvány. Számos kutatás jelent meg erről az elmúlt hetekben, hónapokban, és ezek egyikéből például az derült ki, hogy kevesebb rákos beteg jutott el a kezelésig a pandémia kitörése óta, de készült idén egy felmérés arról is, hogy a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya közel 65 százalék, sőt, negyven százalékuknál valamilyen mértékű depresszió is felmerült.
Noha a Covid-19 jelentősen átrendezte az egészségügyi rendszert, például
- elmaradtak a halasztható műtétek,
- kórházi ágyakat kellett a fertőzött betegek számára felszabadítani,
- rengeteg dolgozó kiesett a betegség miatt,
- óriásira nyúltak a várólisták,
hogy csak a legalapvetőbbeket említsük – a járvány hozott pozitív változásokat is. Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legpozitívabb változása az egészségügyben a digitalizáció térnyerése, amelynek hatásairól már régóta beszélnek szakemberek. A telemedicina – vagyis az olyan egészségügyi szolgáltatás, mely során a beteg és az őt ellátó egészségügyi személyzet között térbeli és/vagy időbeli távolság van, közvetlenül nem találkoznak, mert a kapcsolatuk valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre – kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az ellátást.
Magyarországon a koronavírus-járvány kellett a digitális forradalomhoz az egészségügyben, ami azt jelenti, hogy a betegek már nem csak arra használják az internetet, hogy rákeressenek a tüneteikre és arra, mi lehet a gyógymód, hanem az ellátásuk szerves részévé vált az internet és a telefon. A járvány miatti kényszerűnek mondható „digitális forradalom” megmaradt, és a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Karának és Magatartástudományi Intézetének júliusban publikált kutatásából kiolvasható, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata a járványhullámok lecsengése után jelenleg is az ellátás integráns része, sőt, jelentős az igény a további digitális lehetőségek megteremtésére is. A telefonos megkereséssel, 1500 fő megkérdezésével végzett kutatás eredménye szerint az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet is, illetve szívesen venné, ha az orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat (például okosórákat).
A kutatást végző szakemberek hangsúlyozzák: bár az egészségügy digitalizációja megkerülhetetlen és fontos az emberhiánnyal és egyre növekvő betegforgalommal terhelt ellátásban, számtalan jogi, etikai és társadalmi kérdést is felvet, hiszen korántsem elegendő pusztán az, ha a technológiai megoldások rendelkezésre állnak. Kulcskérdés továbbá az is, hogy az orvosok és pácienseik mennyire tudnak alkalmazkodni az új technológiákhoz.
Éppen ezért a digitális egészség nem csupán technológiai változást jelent, hanem az orvos-beteg kapcsolat, a döntéshozatal, az egészségmenedzsment transzformációját is magában foglalja
– olvasható az Orvosi Hetilapban megjelent és az interneten is elérhető kutatásban.
A megkérdezettek közül majdnem mindenki hallott már az e-receptről, és 80 százalék feletti az ismertsége az online időpontfoglalásnak, illetve az egészségi állapotot monitorozó szenzoroknak (például az okosóráknak). Egészségügyi applikációkról és az adatok, leletek digitális továbbításáról a válaszadók szintén nagy része – kétharmada – hallott.
Talán nem meglepő módon az e-recept a legnépszerűbb: a válaszadók közel háromnegyede (72,5 százaléka) nemcsak hallott róla, hanem már használta is. Az online időpontfoglalással és a szenzorokkal kapcsolatban látható a leginkább, hogy szeretnék használni, de még nem próbálták – derül ki a kutatásból.
A válaszadók elsöprő többsége (90,2 százaléka) reméli azt, hogy a digitális egészségügyi eszközök használatával az ellátás kényelmesebbé válik, de a kényelmen kívül más egyéb hozadéka is lehet. A válaszadók valamivel több mint 88 százaléka mondta azt, hogy időt lehet vele spórolni. Szintén 80 százalék feletti azok aránya, akik úgy gondolják, csökken az orvos-beteg személyes találkozások száma. Sokan (74,8 százalék) vélik úgy, hogy javul az ellátás hatékonysága, valamint az orvos-beteg kommunikáció (70 százalék), illetve a páciensek gyorsabban juthatnak ellátáshoz (69,8 százalék).
A digitalizációnak azonban hátrányai is vannak, és ezt a betegek is érzik. E tekintetben a válaszadók a legjobban az ellátás elszemélytelenedésétől (76,1 százalék) tartanak, illetve attól, hogy rosszul értelmezik a velük megosztott, az egészségi állapotukra vonatkozó adatokat (72,3 százalék). Komoly kockázatként merülnek fel az esetleges hibás technológiák, amelyek veszélyeztethetik a páciensek gyógyulását (68,5 százalék).
A kutatás rávilágít arra is, hogy mi az, amit még nem használnak, de szeretnének használni a betegek. A legnépszerűbb az egészségügyi dokumentációk elektronikus megosztása az orvossal: ezt a megkérdezettek közel negyede már használta, és közel fele mondta azt, hogy még nem használta, de használná, ha lehetősége lenne rá. Az e-recept mellett egyértelműen az online időpontfoglalás a legnépszerűbb: a megkérdezettek 30 százaléka használja/használta az online időpontfoglalást orvosához, 46 százalék pedig szívesen kipróbálná ezt a lehetőséget, és csak 24 százalék nem használja és nem is akarja használni.
A közösségi média és a gyógyítás azonban a válaszadók jóval több, mint fele szerint nem fér össze egymással: 64 százalék válaszolta azt, hogy a közösségi média felületeit nem szeretné használni orvosával való kommunikációra. Nagy az elutasítottsága annak is, hogy az orvossal képet osszunk meg digitális csatornán keresztül, illetve annak is, hogy az orvos követhesse okostelefonján betege egészségi állapotát.
Dr. Google rendel
A kutatás arra is kitér, hogyha egészségügyi kérdésekről van szó, sokan az interneten gyűjtenek információt. A magyarok több mint 70 százaléka használja az internetet az egészséggel kapcsolatosan is, és az internethasználók 10 százaléka számára segítséget nyújt családtag, rokon, barát is.
A tájékozódásban a weboldalak és a közösségi média vezető szerepe mellett kirajzolódik az is, hogy az interneten egészségügyi információt kereső páciensek – saját bevallásuk szerint – több mint egynegyede (25,5 százaléka) szakmai folyóiratokból is tájékozódik. Ezek a páciensek már aktív résztvevői az egészségmenedzsmentjüknek – jegyzik meg a kutatás készítői, hozzátéve, hogy a Covid-19 minden bizonnyal katalizálta a páciensek internetes információkeresését, és azt is, hogy ne csak internetes oldalakról, hanem szakmai folyóiratokból is tájékozódjanak.
A válaszadókat a kutatók megkérdezték arról is, tapasztalataik alapján az orvosok hogyan fogadják betegeik internetes egészségügyi információkeresését. A válaszadók egyötöde szerint az orvosok nem kedvelik, körülbelül egyharmad-egyharmad (31,8 és 30 százalék) azok aránya, akik szerint az orvosok semlegesen állnak ehhez, illetve jól vagy nagyon jól fogadják ezt.
A felmérést készítők megjegyzik, a hazai digitális átalakulás egyik legfontosabb mérföldköve az EESZT: az e-receptek bevezetése és használata európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő. Naponta átlagosan 800 ezer receptet rögzítenek a rendszerben. Emellett évente 75 millió leletet, ambulánslapot, zárójelentést és közel 180 millió orvos-beteg találkozást rögzítenek online módon.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret 2017-ben, vagyis két évvel a járvány előtt vezették be. Kétségtelen, hogy az EESZT nélkül jóval bonyolultabb lett volna megszervezni az egészségügyi ellátást a pandémia alatt.
