Nem az állam kereste meg a 4iG-t a Vodafone Magyarország megvásárlásának ötletével, hanem éppen fordítva történt, többek közt erről beszélt a cégcsoport elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban. Jászai Gellért úgy fogalmazott, ez egy stratégiai akvizíció, amely legalább olyan horderejű és jelentőségű lehet a magyar távközlés történelme, modernizálása vagy a piaci pozíciók szempontjából, mint amilyen a Matáv 29 évvel ezelőtti értékesítése volt.
Jászai közölte, több mint egy évvel ezelőtt kereste meg a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjét azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Az előzetes tárgyalások után ajánlotta fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét.
Fontos megérteni a vállalatcsoportunk működéséhez, hogy a 4iG egy tőzsdei társaság, amely nem csupán szigorú szabályrendszer alapján működik, hanem jelentős nemzetközi – német, portugál, török – befektetői háttérrel is rendelkezik, ezért a piac írott és íratlan szabályainak megfelelően kizárólag transzparens, minden szempontból áttekinthető tranzakciókat bonyolíthat le
– jelentette ki.
Kérdésre válaszolva elárulta azt is, Orbán Viktor a kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte ki a tranzakcióval kapcsolatban felelősként, vele egyeztetett.
Jászai szerint ez nem államosítás, hanem a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának a megvalósítása a magán- és állami tőke összefogásával.
Minden tekintetben piaci tranzakció, amelyben a 4IG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt. Az állami szerepvállalás nemzetközi szinten is teljesen normális és egészséges a közszolgáltatások és olyan stratégiai iparágak tekintetében, mint amilyen a távközlés. A távközlési infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások egyfajta digitális közműként, hasonló stratégiai jelentőséggel bírnak, mint a vezetékes ivóvíz vagy az elektromos áram. A szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg
– mutatott rá.
Arra a felvetésre, hogy több gazdasági elemző is úgy véli, a vételár jóval magasabb, mint amennyit valójában ér a Vodafone Magyarország, Jászai úgy reagált, természetesen olvassa az úgynevezett szakértők véleményét, akik biztosan sok sikeres akvizíciót csináltak már, vagy adtak hozzá tanácsot a pályafutásuk során, de neki ilyenkor mindig van egy olyan érzése, hogy ilyen nagyotmondások mögött inkább a néhány perces hírnév megszerzése áll.
Ugyanakkor több mint 20 éves hazai és nemzetközi befektetői tapasztalattal a hátam mögött az elmúlt évek sikeresen végrehajtott tranzakcióiban kipróbált hazai és nemzetközi tanácsadóink véleménye sokkal inkább mérvadó számomra. A vállalati érték meghatározása és a tranzakció hitelességének szempontjából pedig érdemes tudni, hogy a Vodafone-akvizíció előkészítésével és finanszírozásának megszervezésével kapcsolatban hónapok óta dolgozunk a világ egyik legnagyobb befektetési bankjával, az amerikai JP Morgannel
– felelte.
Gulyás Gergely szerinte nem teljesen azt mondta, hogy a Vodafone megvásárlásából lesz fedezet a pedagógusok béremelésére. Jászai úgy látja, két fontos alapvetés van az állam szempontjából, egyrészt a nemzetközi példáknak megfelelően stratégiai tulajdonrészt szerezni a távközlésben, másrészt szüksége van olyan profitábilis, nagy jövedelemtermelő képességű vállalatokra, amelyek stabil hozamokkal rendelkeznek, nem kiviszik az országból a megtermelt javakat, hanem inkább hazahozzák, illetve amelyek által az adóbevételek mellett megtermelt profitot újra eloszthatja a költségvetés részeként az általa preferált célokra.
Jászai érti, mire gondolnak az emberek, amikor arról beszélnek, hogy egy ilyen nehéz gazdasági időszakban nem biztos, hogy ez a legfontosabb kiadás, amire az állam a közpénzeket fordíthatja.
Nem szeretnék sem érzéketlennek, sem pedig demagógnak tűnni. Ugyanakkor egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne. Márpedig ez ritka lehetőség a távközlési piacon. Egy másik szempont, hogy ha az állam hitelből vásárolja meg a saját részét, akkor ezzel nem terheli közvetlenül a költségvetést, azaz nem vesz el senkitől azért, hogy ezt kifizethesse. És ez hosszú távon is igaz, mert a Vodafone jövedelemtermelő képessége fedezni fogja a felvett hitel kamat- és tőketörlesztéseit
– tette hozzá.
Közölte, konzervatívan számolva sem lesz több 10-12 évnél a megtérülés, de ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk mondani, először át kell világítaniuk a Vodafone Magyarországot, látniuk kell a könyveket, a számok alapján pedig pontosabb szinergiahatásokkal is kalkulálhatnak majd.
