A háború kirobbanása óta meghaladta a 700 ezret az Ukrajnából közvetlenül Magyarországra érkezett menekültek száma a kormányzati statisztikák szerint, arra vonatkozóan viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy közülük mennyien maradtak itt. Ugyan a rendőrségi tájékoztatók szerint továbbra is naponta több mint tízezren lépik át a határokat Ukrajna felől, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek közül rengetegen szinte azonnal továbbállnak nyugat-európai országokba, hogy ott kezdjenek új életet, de az idő előre haladtával egyre többen inkább visszatérnek a hazájukba.
Hogy mi a valóság a Magyarországon maradt ukrán menekültek számával kapcsolatban, arra az őszi népszámlálás adatait követően lehet majd következtetni. Bár a Magyarországon tartózkodás jogcímére a népszámlálási kérdőív nem kérdez rá, a magyar állampolgárok mellett a hazánkban élő külföldieket is megszámlálja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 24.hu megkeresésére közölte: a népszámlálásban való részvételi kötelezettség minden olyan külföldi állampolgárra vonatkozik, aki legalább három hónapja Magyarországon tartózkodik, függetlenül az esetleges menekültstátusztól. Ennek érdekében a népszámlálás online kérdőíve a magyar mellett angolul is kitölthető lesz, a népszámlálás honlapján pedig kitöltési segédletként még 18 nyelven lesz elérhető a kérdőív, ukránul is.
Arról is kérdeztük a KSH-t, mennyire ad valós képet a népszámlálás a menekültek számáról, hiszen az a fentebb említett tényezők miatt napról napra módosulhat. Erre azt felelték: mivel a népesség folyamatosan változik, naponta születnek és halnak meg emberek, több ezren változtatják meg lakóhelyüket, a népszámlálás az eszmei időpont fogalmát alkalmazza, általános szabály szerint a 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló helyzetet kell alapul venni, és ennek megfelelően kitölteni a kérdőívet.
Azoknak a külföldi állampolgároknak is, akik október 1-jén 0 órakor már legalább három hónapja hazánkban tartózkodnak, részt kell venniük az adatfelvételben
– közölték lapunkkal.
A külföldieknek ezt attól függetlenül meg kell tenniük, hogy menekültek-e vagy sem.
A KSH arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámlálás során minden lakcímen egy lakáskérdőívet kell kitölteni, és annyi személyi kérdőívet, ahányan ott életvitelszerűen élnek. Értelemszerűen ha valaki menekülteket fogadott be, és ők három hónapnál régebben tartózkodnak Magyarországon, akkor róluk is személyi kérdőívet kell kitölteni. „Akkor is ha menekültek, vagy ha az ukrán háború elől menekülőkre bevezetett új menedékes státusszal rendelkeznek, de a menekült státuszra vonatkozóan adatokat a népszámlálás nem gyűjt” – ismételték a válaszukban.
A Magyarországon élő ukránok számát viszont összességében biztosan megtudhatjuk majd a népszámlálásból, a kérdőíven szerepel állampolgárságra és ettől függetlenül nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdés is, igaz, utóbbira önkéntes a válaszadás. Csak egyfajta kérdőív van, ennek tartalma nagyban meghatározott az Európai Unió népszámlálási rendelete által, tehát ugyanazt töltik ki a magyarok és az itt élő külföldi állampolgárok is.
A KSH végezetül közölte, az online kitöltés során a háztartások önállóan, saját eszközzel tudják kiölteni a népszámlálási kérdőívet. A kérdőív fejlesztése során fontos szempont volt, hogy okostelefonnal is kényelmesen kitölthető legyen.
Mint ismert, Magyarország 110 milliárd forint (300 millió euró) uniós támogatásra jogosult, ebből fedezheti az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, ellátására fordított kiadásait. A támogatás mértéke nem a nálunk letelepedett vagy letelepedni szándékozó ukránok számától függ, hanem a járvány alatt hazánknak megítélt pénzügyi segítség nagyságától, valamint a határ menti országként ránk háruló terhektől.
A magyar kormány mostanra állandósult diplomáciai csatákat vív Ukrajnával és Brüsszellel is azzal kapcsolatban, hogyan kellene kezelni a háborút, és miként kellene szankcionálni Oroszországot. Ezekben a vitákban rendre előjön az a szempont is, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a menekültek befogadásával, de az érveléskor rendre csak az a több mint egy milliós szám hangzik el, ami csak a hazánkba belépő állampolgárokra vonatkozik.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezzel együtt is vannak számok, amelyek valamennyire segítenek a pontos kép meghatározásában. A 24.hu megkeresésére közölték, az egyik legfontosabb ilyen, hogy a kormány június 9-i adata szerint eddig 24 615 ukrán állampolgár fordult menedékes (ideiglenes) védelemért a hazai hatósághoz, ebből 17 076-ot már elfogadtak. Mint írták, ez lényegesen kevesebb, mint az(ok) a szám(ok), amelyekkel a kormány kívánja érzékeltetni az ukrajnai menekülők jelentette terheket. A kormány ugyanis az Ukrajnából és a Romániából érkezők (határátlépők) összesített számát hozza fel, ami már meghaladja az 1,3 milliót, de ez nyilvánvalóan félrevezető, közölték.
érvelt a Magyar Helsinki Bizottság.
Ami biztos, az Ukrajnából érkezők túlnyomó többsége továbbmegy Magyarországról, és kisebb részük marad itt. „Úgy sejtjük, hogy a legtöbbjük magyar nemzetiségű és/vagy magyar állampolgárságú, illetve olyan, akinek rokonai már korábban is itt éltek. Ne felejtsük, hogy a Covid előtti utolsó békeévben, 2019-ben már közel 22 ezer új ukrán bevándorlót tartott számon a KSH. Az éveken át tartó ütemes növekedésnek a járvány vetett véget, de még 2020-ban is mintegy 9 ezer új ukrán bevándorló jött ide. Nagy többségük dolgozni. És az utóbbi hetekben bizonyos ukrajnai területekre megindult egy kisebb visszaáramlás is” – fogalmaztak.
Úgy értékeltek, igencsak valószínű, hogy ukrán menekülő (ebbe beleértik az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is) 100 ezernél nemigen lehet több az országban, és 50 ezernél aligha vannak kevesebben. Ez persze nagyon sok ember, de nem kezelhetetlenül sok, írták.
Az őszi népszámlálás összességében egy ennél is közelebbi viszonyítási alapot adhat majd arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban mennyi menekült maradt itt, hiszen az adatok összehasonlíthatók a 2011-es népszámlálással. Akkor 35 ezer Ukrajnában született állampolgárt vettek nyilvántartásba, akik közül több mint 21 ezren magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Az elmúlt tíz évben ugyan a háborútól függetlenül is változhatott a Magyarországon élő ukrán állampolgárok aránya, de jó eséllyel nem százezres nagyságrendben. Így ha erős kilengés tapasztalható majd a népszámláláson, az valószínűleg a menekülteknek tudható be.
Kérdéseinkkel kerestük a kormányt is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A KSH 2023 tavaszán jelentkezik az előzetes eredményekkel, és jövő ősszel kezdi el a végleges népszámlálási eredményeket publikálni.
