Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Aki megpróbál kibújni a népszámlálás alól, akár 200 ezres bírságot is kaphat

A 2022-re halasztott lesz az első teljesen elektronikusan megvalósuló népszámlálás Magyarországon, amely október elsején indul. De mit lehet leszűrni a másfél évvel ezelőtti próbanépszámlálásból, miért van szükség személyazonosító adat megadására, illetve készülnek-e B tervvel arra az esetre, ha a járvány kedvezőtlen fordulatot venne ősszel? Interjú Kovács Marcellel, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály főosztályvezetőjével.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020 őszén végzett próbanépszámlálást, ám a népszámlálást a járványhelyzetre hivatkozva a kormány 2021 májusáról 2022 októberére halasztotta. Ennyi idő elteltével maradt érdemi jelentősége a teszt jellegű adatfelvételnek?

A nagy összeírásokat megelőző próbafelvételekre szükség van, az így szerzett tapasztalatok az idő elteltével sem veszítenek jelentőségükből, nélkülözhetetlenek a 2022-es adatfelvétel tervezése szempontjából. A próbanépszámlálás a népszámlálás technikai előkészítésében játszik fontos szerepet, ezért a próba során a KSH 109 körzetben reprezentatív mintán szimulálta az adatfelvételi helyzetet annak érdekében, hogy a tervezett módszereket és technológiákat élesben is kipróbálja. Így választ kaptunk arra, hogy a számlálóbiztosok miként tudják alkalmazni a kapott segédleteket, a tabletek és az azon található alkalmazások mennyire megfelelőek erre a feladatra a gyakorlatban. Ellenőrizni, finomhangolni kellett az új megoldásokat.

Mit ért új megoldások alatt?

Az egyes népszámlálások között tíz év telik el, ezalatt sokat változik körülöttünk a világ. 2001-ben még kizárólag papír alapú kérdőíveket alkalmaztunk, az internethasználat mértéke akkoriban elhanyagolható volt. 2011-ben már volt lehetőség interneten keresztül is válaszolni a kérdésekre, az adatszolgáltatók 20 százaléka élt is ezzel az opcióval. Újabb 10 év elteltével a papír alapú megoldást teljesen kiiktattuk a rendszerből. Ez lesz tehát az első, teljesen elektronikusan megvalósuló népszámlálás hazánkban, ami nem csak a népszámlálás ökológiai lábnyomát csökkenti, hanem meggyorsítja majd az adatok feldolgozásának idejét is. Korábban felmértük azt is, hogyan viszonyulnak az emberek az online kérdőívek kitöltéséhez. A válaszok szerint nagyarányú az újszerű adatfelvételi módszer elfogadottsága a lakosság körében.

Milyen kérdésekre kerestek még válaszokat a próbanépszámláláson?

Leginkább a lakcímeket vizsgáltuk. A magyar lakáshelyzet rendkívül változatos, sokan több lakcímmel rendelkeznek, sőt, előfordulhat az is, hogy a tényleges, életvitelszerűen használt lakóhelyük ezektől is eltér. A népszámlálás szempontjából ugyanakkor az a fontos, hogy arról kapjunk pontos képet, valójában hol laknak az emberek, illetve, hogy mindenkit csak egyszer, a tényleges lakóhelyén számoljunk össze. A próbanépszámlálás arra is lehetőséget biztosított, hogy ezeket a lakhatási viszonyokat megismerjük.

Marjai János / 24.hu

Mindent előkészítettek a 2021-es népszámlálásra, de sok más uniós országhoz hasonlóan a magyar kormány végül a halasztás mellett döntött. Mindez milyen komplikációkat okozott?

Az előkészítés már az utolsó fázisban tartott, az elvégzett munka azonban természetesen nem vész el, innen folytatjuk a felkészülést az októberben kezdődő összeírásra. Bár a halasztás bizonyos értelemben többletfeladatot jelentett a számunkra, hiszen a partnerekkel megkötött szerződéseket módosítanunk kellett, de ezek inkább technikai jellegű feladatok, a szakmai munka továbbra is zavartalanul folyik a háttérben.

Hány számlálóbiztos vesz majd részt az adatfelvételben?

Jelenleg úgy számolunk, hogy 30 ezer ember dolgozik majd a terepen. Ebben benne vannak a számlálóbiztosok és az ő munkájukat koordináló felülvizsgálók is. Őket minden településen a helyi jegyzők szervezik majd.

Hogyan épül fel a népszámlálás menete?

A népszámlálás 2022. október elsején indul, 16 nap áll majd minden háztartás rendelkezésére, hogy önállóan, saját maga töltse ki a kérdőíveket az interneten, a népszámlálás honlapján keresztül. Ehhez a KSH minden magyarországi lakcímre postai felkérő levelet küld szeptember utolsó napjaiban. A felkérő levél tartalmazza majd a címhez tartozó egyedi belépési kódot, ennek segítségével tudják a háztartások önállóan, interneten kitölteni a lakásra és az ott élő személyekre vonatkozó kérdőíveket. Akik nem élnek az online kitöltés lehetőségével, azokat október 17-től számlálóbiztosok keresik fel, hogy személyesen segítsenek a kérdések megválaszolásában. Ez az adatgyűjtési szakasz november 20-ig tart. Az adatfelvétel utolsó időszaka november 21. és 28. közé esik, ez az úgynevezett pótösszeírási szakasz. Akik valamilyen okból még eddigre is kimaradtak, ezekben a napokban kereshetik fel az önkormányzati hivatalt és pótolhatják ezt.

Készülnek-e B tervvel arra az esetre, ha a járvány újabb kedvezőtlen fordulatot venne?

A pandémia egyszer már jelentősen átírta az elképzeléseinket, de abban bízunk, hogy ősszel biztonsággal lebonyolíthatjuk a népszámlálást. Az összeírók természetesen az éppen aktuális járványügyi szabályozásoknak megfelelően fognak eljárni, amennyiben erre akkor még szükség lesz, védőfelszerelést fognak viselni, és minden esetben figyelnek majd arra, hogy betartsák az érintésmentes kommunikáció szabályait. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az online kitöltés nemcsak kényelmes és időtakarékos megoldás, hanem járványvédelmi szempontból is nagyon előnyös.

Mi történik akkor, ha valaki épp a járványra hivatkozva nem nyit ajtót a számlálóbiztosoknak, vagy egyéb okból nem hajlandó részt venni a népszámláláson?

A népszámlálásban a részvétel törvényben előírt kötelezettség. A statisztikai törvény szerint, aki a kötelező statisztikai adatgyűjtési kötelezettségét nem teljesíti, közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek mértéke 200 ezer forintig is terjedhet. A KSH-nak azonban nem az a célja, hogy büntessen, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.

A népszámlálás elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képet alkothassunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási és családi viszonyairól, lakáskörülményeiről. Az így kapott adatok mindannyiunk életére hatással vannak, befolyásolják az országot, a településeket és a közvetlen lakókörnyezetünket érintő legfontosabb gazdasági, szociális és területfejlesztési döntéseket, információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről, de a vállalkozások is hasznosítják azokat. Ezért is választottuk a 2022. évi népszámlálás szlogenjének, hogy „Feleljünk, egymásért!” Azt kérjük a lakosságtól, hogy − 10 évente egyszer − szánjon a válaszadásra fél órát az életéből.

Minden kérdésre kötelező választ adni?

A népszámlálás során feltett kérdések legtöbbje nem érzékeny kérdés. Többek között az iskolai végzettségről, a foglalkozásról, a családi viszonyokról és a lakáskörülményekről érdeklődünk. Ezek megválaszolása kötelező. Kivételt képeznek a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a családi, baráti körben beszélt nyelvre, a vallásra és az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó kérdések. Ezekre a jogszabály szerint önkéntes a válaszadás, ugyanakkor arra kérünk mindenkit, hogy tegyék ezt meg, mivel ezek közül a legtöbb adatra nem létezik más adatforrás, és fontos információkat közvetítenek a társadalmunkról.

Milyen innovációkat tartalmaz a 2022-es adatfelvétel?

A kérdőív tartalma nagyrészt adott, vagyis népszámlálásról népszámlálásra ugyanazokat a témaköröket tartalmazza. Ez azért is fontos, mert az adatok így lesznek összehasonlíthatók hosszú távon. Természetesen kis változások előfordulnak, így például a mostani kérdőívben szerepel majd kérdés a digitális jártasságra vonatkozóan. A 19. század végén, a hazai népszámlálások kezdetén az írási-olvasási képességet kérdezték, kicsit ennek a mai megfelelője a digitális világban való jártasság feltérképezése.

Marjai János / 24.hu

Idén ismét szükség lesz személyazonosító adat megadására a kérdőív kitöltésénél. Miért van erre szükség?

A nemzetközi gyakorlatban általános valamilyen személyazonosító adat megadása, a 2001. évi és a 2011. évi felvétel kivételével Magyarországon is mindig kötelező eleme volt a név a népszámlálási kérdőívnek. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás során az Európai Unió tagországai közül Magyarország és Szlovákia kivételével mindenhol kértek valamilyen személyazonosító adatot az adatszolgáltatóktól, vagy pedig közvetlenül állami nyilvántartások adatait használták fel a népszámláláshoz. A személyazonosítás technikai jellegű segítség a népszámlálás teljeskörűségének biztosításhoz, így érhető el, hogy senki se szerepeljen duplán, illetve, hogy senki se maradjon ki a népszámlálásból.

Konkrétan milyen személyazonosító adatokat kell megadni?

A kérdőívet névvel kell kitölteni.

Miért pont a nevet használják?

Korábban reprezentatív véleménykutatást végeztünk arra vonatkozóan, hogy a személyazonosításra alkalmas adatok közül, mint a név, a tajszám vagy például az adóazonosító jel, melyiket adnák meg a kérdezettek a legszívesebben. A válaszadók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy a név megadása lenne számára a legmegfelelőbb. Ugyanakkor a név megadása gyakorlati szempontból is előnyös, hiszen jellemző, hogy egyvalaki tölti ki az egész háztartásról a kérdőíveket, ilyenkor nem kell igazolványokat keresgélni a kitöltéshez.

Attól nem tartanak, hogy a lakosságban ez ellenérzést vált ki?

Bízunk abban, hogy nem. A KSH az egyik legnagyobb adatvagyonnal rendelkező hivatal hazánkban, rendkívül komoly informatikai rendszerekkel védjük az általunk kezelt adatokat. A népszámlálási adatokat fokozottan védett környezetben kezeli majd a KSH, az informatikai rendszert pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jóváhagyásával alakítjuk ki.

Az adatkezelést a hazai és a nemzetközi jogszabályok is rendkívül szigorúan szabályozzák. A KSH pedig garantálja, hogy ezeket az adatokat bizalmasan, az adatkezelési szabályokat betartva kezeli, és csak a törvényben meghatározott célokra használja fel.

Hogyan?

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A gyűjtött adatokat a nevektől megfosztva dolgozzuk fel, az eredményeket összesített formában hozzuk nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével. Mindezek mellett a KSH semmilyen egyedi adatot nem továbbít harmadik fél részére, sőt hatósági célra sem ad ki.

Mikorra várhatók majd eredmények?

2023 tavaszán jelentkezünk az előzetes eredményekkel, és jövő ősszel kezdjük el a végleges eredményeket publikálni. Ez nagy előrelépés, mert legutóbb másfél év, az azt megelőző népszámlálásnál két év kellett az adatok feldolgozására. Azzal, hogy nincsenek papír alapú kérdőívek, rendkívül felgyorsul a folyamat.

A legtöbb uniós országban az eredetileg tervezett időpontban, 2021-ben megtartották a népszámlálást. Ez okoz majd problémát az adatok nemzetközi összevétésénél?

Hazánk mellett Németországban, Írországban, Romániában és Észtországban is 2022-re halasztották a népszámlálást, ami némi kihívás elé állítja az érintett államokat. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat számára minden országnak 2021 évi adatokat kell átadni, ezért az adatokat vissza kell majd vezetnünk a 2021. december 31-i időpontra, hogy a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosított legyen. Kicsit leegyszerűsítve a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azokat, akik 2021. december 31-e után születtek, ki kell hagyni, azokat, akik ezt követően hunytak el, vissza kell tenni az adatbázisba. Mindez nem kis feladat az érintett tagállamok statisztikai hivatalai számára.

Marjai János / 24.hu

Mennyire lehet hitelesen összehasonlítani a mostani eredményeket a múltbéli népszámlálásokéval? Hiszen nem 10, hanem 11 év telik el a legújabb és az ezt megelőző között.

A népszámlálások között nem mindig pontosan tíz év telik el. Most a rendkívüli helyzet miatt egy évvel hosszabb ez az idő, ezt figyelembe kell majd venni az összehasonlításkor. A népszámlálási adatok legnagyobb értéke ugyanakkor az, hogy egy adott pillanatra, jelen esetben 2022. október 1-jére adnak egy tematikájában és területileg is nagyon részletes adatbázist, amit utána egy évtizeden keresztül használ a KSH és az adatfelhasználók. Ezt az eredményt továbbvezetve a születések, a halálozások és a költözések számával állítjuk elő az ország és a települések népességszámát évente a következő népszámlálásig.

Ebből következtettek arra, hogy Magyarország lakosságának becsült száma 2021 végén 9 millió 689 ezer volt. Ehhez képest várható meglepetés a népszámláláson?

Ezt a továbbvezetett népességszámot fogja pontosítani a népszámlálás. Ahhoz, hogy a népesség számának alakulásáról pontos képet kaphassunk, szükség van a 2022-es népszámlálás adataira. Nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, a népszámlálás eredményéből lesz majd látható, hogy milyen folyamatok zajlottak a társadalomban, a népesség számában, összetételében 2011 és 2022 között.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.