Most mit mondjak maguknak? Eddig is szar volt, eztán is szar lesz
– vonja meg vállát egy nyugdíjaskorú férfi a Coop áruház előtt Tarcalon, és tovább tolja a biciklijét.
Szép, fegyelmezett tájon érkeztünk Szerencs felől tokaji borvidék szívébe, a két magyar nagytáj, az Északi-középhegység meg az Alföld között húzódó úton. A hullámzó dombokon hadrendben állnak a szőlővesszők. A települések főútjain végig Koncz Zsófia és Jézsó Gábor mosolyog ránk: a fideszes Koncz ragyogó boldogan, az ellenzéki Jézsó meg valami fáradt bizakodással. „Még egy hónapig kint lehetnek a plakátok”, mondja Jézsó később egy tiszaújvárosi cukrászdában, ahol az ő csúfos vereségének, valamint Koncz fényes sikerének okairól kérdezzük.
A választások után két nappal járjuk újra a borsodi 6-os egyéni választókerületet. Koncz 60:36 arányban nyert, sokkal simábban, mint a 2020. őszi időközi választáson, amikor 51:46 arányban múlta felül a jobbikis Bíró Lászlót. Az MSZP-s Jézsó hozta ugyan Tiszaújvárost (a 17 szavazókörből csak egyben nyert Koncz), és győzött Sajóörösön és Sajószögeden, a körzet nagy részében azonban messze a várakozáson alul szerepelt.
Tarcalon az arcok vidámak, nyüzsög a település, különösen a boltok, a hivatal meg a posta előtt. Termetes roma asszony halad a főutcán, tőle is azt kérdezzük, amit mindenkitől, hogy mit szól a vasárnapi eredményhez. „Sietek”, mondja, hát el is köszönünk, de utánunk szól: „azért örülök neki. Nem akarunk háborút, meg hogy elvegyék a nyugdíjat, elzárják a gázt. Nagyon meg voltunk ijedve. Maradjon csak az Orbán Viktor, ezt megírhassák.”
„Az ellenzék? Azok nem emberek”
Az iskolával átellenben, a Védőnői Szolgálatnál egy nyugdíjas korú hölgy épp kiemeli a kerékpárját a tárolóból.
– Én ettől az eredménytől boldog vagyok. Nagyon féltem, egész este imádkoztam Orbán Viktorért meg az országért.
Amikor kijött az eredmény, nem akartam hinni a szememnek, hogy ennyire meghallgatott a Jóisten. Mi itt Tarcalon csak az Orbán Viktorban bízunk, nincs is senki más
– jelenti ki.
Az egész ellenzék, hát megmondom magának őszintén, azok nem emberek. Hogy lehetnek ennyire elvetemültek, hogy az egész országot tönkre akarják tenni? Meg mit akar ez a Márki-Zay-Péter? Lenézte az öregeket, gyalázta a halottakat, lepocskondiázta a vidéki embereket. Olyanokat mondott, hogy alig hittem a fülemnek. Hogy a vidéki ember ostoba meg tanulatlan. Mit érne a városi ember a vidékiek nélkül? Azt hiszem, éhen halna. Jöjjön csak ide ez a Márki-Zay a szőlőbe, próbáljon csinálni valamit, aztán majd megnézem, hogy boldogul, teljesen el volna veszve. Mindegy, az a lényeg, hogy ezek már most mehetnek a süllyesztőbe, mi pedig boldogok vagyunk. A Jóisten áldja magukat” – mondja, és eltolja a kerékpárját a posta felé.
Iszunk egy kávét a nemzeti dohányboltban, szóba elegyedünk az eladónővel. Nem örül az eredménynek, és nem is érti, hogyan lehetett ekkora az előny a Fidesz javára. Az ellenzékre szavazott, baloldali volt világéletében, mint a legtöbb barátja, ismerőse. Akivel eddig beszélt, mindenki meg volt döbbenve, úgyhogy kezdi nem érteni, hogy egyáltalán kik szavaztak a Fideszre; úgy látja, az egész ország elégedetlen, válság van, egyre drágább minden, szóval szerinte ezzel az eredménnyel valami nagyon nem stimmel.
„Sokkoló volt a vasárnap este. Még másnap is csak ültem pizsamában és néztem magam elé. De aztán arra gondoltam, hogy meg kell rázni és össze kell szedni magam, és folytatni a munkát. Most a Jobbik üléséről jövök” – mondja Bíró László jobbikos politikus, tarcali lakos.
Bíró 2008 óta a Jobbik tagja. 2018-ban ő volt Koncz Ferencnek, a térség akkori fideszes országgyűlési képviselőjének kihívója, de nem sikerült legyőznie a kormánypártot. 2020-ban Koncz Ferenc közlekedési balesetben elhunyt. Akkor az időközi választáson elindult Bíró, de Koncz lánya, Zsófia kis különbséggel megelőzte. A kampányban előkerültek Bíró korában tett antiszemita megnyilvánulásai, amelyek miatt később bocsánatot kért. A 2021-es előválasztás előtt visszalépett Jézsó Gábor javára.
A mostani kudarcos kampányt végigdolgozta Jézsó mellett, találkozókat szervezett, lakossági fórumokon igyekezett meggyőzni a választókat arról, hogy szavazzanak a változásra.
A politikus nappalijában ülünk.
„Az a mocsok, amit rám szórtak”
Mit csináltak rosszul?
– Későn reagálta le az ellenzék a háborút, illetve rosszul kommunikálta. Pedig én is jeleztem többek közt, hogy nem értik az üzenetünket az emberek, túl bonyolult. Amikor a Fidesznek az volt a mondása, hogy háború vagy béke, akkor a mi üzenetünk az volt, hogy Kelet vagy Nyugat. A fiatal generációnak ráadásul nem mond semmit az, hogy Moszkva meg Szovjetunió. Ezekkel a képekkel dobálóztunk, mikor teljesen egyértelmű volt a Fidesz üzenete. Megmutatták, hogy nagy baj van, de itt a főnök, aki megvéd mindenkit.
Bíró szerint próbálkoztak szociális kérdésekre koncentráló üzenetekkel is. A cigányságnak külön plakátokat, szórólapokat juttattak el, ilyeneket, mint hogy „ne add el a gyermekeid, unokáid jövőjét”, és hogy „bünteti a törvény a szavazat eladását és vásárlását”. Illetve kint volt olyan plakát is, miszerint Márki-Zay Péter egymillió forintot ajánl fel annak, aki választási csalást egyértelműen fel tud deríteni.
Amikor kimentünk a hernádkaki cigánysorra, mindenki tudta, hogy kicsoda „Bíró Laci”. Jézsót viszont még februárban sem ismerte senki arrafelé.
– Muszáj volt visszalépnem a javára, mert nem engedhettem meg, hogy az a mocsok, amit a 2020-as időközi kampány után rám szórtak, tönkretegye az egészet. De Jézsó szerintem jó választás volt. A cigányság széles rétege beállt mögé, pont azért, mert a Bíró Lacit ismerte, és úgy értette meg a történetet, hogy „ez a Bíró új embere.” Viszont tudok róla, hogy azzal fenyegette egy települési jegyző a romákat, hogy „ha rájuk szavazol, nem lesz munkád, a gyerekedet meg elviszik katonának.”
Mi lesz a Jobbikkal? Mióta a párt elvesztette a nemzeti-radikális karakterét, sok választó vált politikailag hajléktalanná. Egy részük megtalálta magát a Fidesz radikális szárnyában, másik részük a Mi Hazánk-ban; lásd a jelenlegi eredményt.
– Minden tiszteletem Márki-Zay Péteré, de hiába mondta, hogy ő keresztény jobboldali, ha engedte, hogy az ellenzéki konglomerátumot balra sorolják. Az átlag jobboldalinak a baloldal maga a sátán, és a Jobbikot is ebbe a skatulyába tették, mondván, hogy a Gyurcsánnyal összefogtunk….
De hát tényleg összefogtak.
– Akkor sem baloldali, hanem keresztény, szociális néppártot építettünk. Amikor pedig a radikálisok kiszakadtak, többségük derekára legszívesebben színes szalagot kötöttem volna, hogy menjél. Hozzájuk képest érdekes, ha nekem kell egy Judapestet említő facebookos komment miatt magyarázkodni, meg bocsánatot kérni. Náluk az ilyesmi nem egy botlás, hanem az alap.
Hogy tudott éppen egy ilyet botlani?
– Édesanyám itt dolgozott sokáig a tarcali Andrássy-kúriában. Látta, hogy amikor a haszid zsidók idejönnek, és szombaton nem hajlandók dolgozni, az azt jelenti, hogy a vécépapírt sem hajlandók használni, de a lepedőt igen. És el is mesélte.
És ez előjött belőlem 2018-ban, és privátban, egy régi barátomnak közöltem, hogy figyelj, tudnék mesélni. Előjöttek azok az emlékek is, hogy amikor átmegyek Bodrogkisfaludra, akkor az útról a haszid zsidó vallású ember letér, mondván, hogy gójjal nem megy közös úton.
Azt hittem, hogy barátilag közölhetek csalódottságomban akár ilyen dolgokat is. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ezeket elő fogják hozni évekkel később. Persze attól még a politikai meg emberi felelősség létezik, és ezt vállaltam is, mikor bocsánatot kértem és visszaléptem.
Bíró szerint a Fidesz a NER által nem fogja tudni hosszú távon megtestesíteni a jobbközép gondolkodást; szerinte meg fog nyílni a rés, ahol egy „hiteles konzervatív pártnak” van helye.
Kérdésünkre, hogy mi lesz az összefogással – hiszen Jakab Péter már vasárnap este beolvasott Márki-Zaynak – azt feleli: ez a jövő kérdése.
„Azt nem állítom, hogy a kormány hibátlan”
Tiszaújváros felé Kesznyétennek kerülünk.
A frissen zöld vetéstengeren visz át az út, hatalmas az ég, az egyik fele borult, a másikon ragyog a nap, aztán ez fordul lassan, a fény meg az árnyék felkockázza a tájat.
Bent a városban a piac már zárva, délig voltak az árusok, csak a bejáratnál üzemel a virágbolt.
„Véleményem, az van”, mondja a virágárus, fiatal férfi, rendezgeti a rózsaszálakat. „De inkább megtartom magamnak, ha nem haragszanak.”
A főúton egy munkás-, vagy inkább munkanélküli külsejű férfi viszont nem tartja magában a mondókáját.
„Nagyon megkönnyebbültem, tetszik tudni”, mondja. „Nagy a család, fiaim, lányaim, unokáim… Aggódtam értük, hogy mi lesz, ha nálunk is kitör a háború. Mert az ellenzék azt akarta, hogy avatkozzon be Magyarország, bemondta a tévé is.
Tetszik tudni, én katonaságnál gépesített lövész voltam, tartalékos állományban vagyok. Hát mit csinálok, ha engem elvisznek? Nem tudnék már harcolni, le vagyok robbanva, csak elpusztulnék a fronton. Az unokáim rínának utánam, mind a tizenhárman.
A tónál fess, jól öltözött, idősebb úrral elegyedünk szóba. Itt lakik az idősotthonban, nyugalmazott agrármérnök, két diplomát szerzett még negyven évvel ezelőtt, Drabon Józsefnek hívják; most kijött kicsit sétálni, levegőzni, ha már így ébred a tavasz. Ő is örül a Fidesz eredményének, mert „az Orbán-kormány eddig csak jót adott ennek az országnak.”
Konkrétan mire gondol?
– Az a rengeteg juttatás. Családok támogatása. A nyugdíj.
Pedagógusbérek? Egészségügy? Infláció?
Valami baloldali laptól tetszettek jönni?
Nem, egy független laptól.
– Nézze, én nem azt állítom, hogy a kormány hibátlan. Senki sem hibátlan, ugye. De én megkaptam a nyugdíjemelést, kétszeresen is, mert hadiárva vagyok, édesapám a Donnál veszett oda. Orbán Viktor nagy ember, államférfi. Ez a Márki-Zay Péter meg lenézi, semmibe veszi a nyugdíjasokat.
Ezt miből gondolja?
– Ő maga mondta, hogy egy keresztrejtvényt sem tudnak megfejteni.
Biztos benne, hogy ez mondta?
– Hát nem tudom szó szerint felidézni, tudja, nem vagyok már fiatal. De sértegette az embereket, a nyugdíjasokat is, ez a lényeg. Így nem lehet választást nyerni.
Azt mondja, édesapját megölték a Donnál az oroszok. Nem gondolja, hogy Orbán a jelenlegi háborúban az oroszoknak udvarol?
– Ez tévedés. Orbán Viktor határozottan elítélte a katonai agressziót Oroszország részéről. Ennél többet ő nem tehet. Az, hogy van egy üzleti kapcsolat az oroszokkal, ettől független. Az üzleti kapcsolatot meg kell őrizni, mert ez Magyarország érdeke. Nekünk ki kell maradnunk a háborúból, nem pedig belesodródni, ahogy az ellenzék akarta.
„A saját arcom jön szembe mindenhol”
A polgármesteri hivatal közelében, egy cukrászdában találkozunk Jézsó Gáborral. „Szervusz, szervusz” – jobbra balra integet, míg beszélgetünk.
Mennyire sokkolta a vasárnap este?
– Az eredmény, azt gondolom, az ellenzéki gondolkodású emberek számára letaglózó.
Nyilván, de azt szeretnénk tudni, milyen volt önnek személyesen.
– Ezt ketté kell választani, hiszen Tiszaújvárosban nagy százalékban nyertem, egy kivételével minden szavazókörben. Ezt nagyon szépen köszönöm, de nemcsak a tiszaújvárosi, hanem minden szavazónak, hiszen 17 223 szavazatot kaptam összesen a körzetben, és azt gondolom, hogy ez nagyon szép szám, úgyhogy amit én ebbe hosszú éveken keresztül belefektettem, az megmutatta magát. Hit, remény, szeretet az én jelszavam, és ennek fényében végeztem a kampányt, meg végzem tovább a munkámat, hiszen itt nem állt meg az életem, hanem teszem tovább a dolgomat, ahol tudok, segítek. Rengeteg emberi kapcsolattal, barátsággal lettem gazdagabb a kampány során. És nemcsak vezető politikusokra gondolok, hanem a településeken élő emberekre, akik eljöttek az utcafórumokra, beszélgettek, elmondták örömüket, bánatukat.
Értem, hogy ezek a politikai mondások. Meg azt is, hogy szép a helyi eredmény, csak ennek a politikai hasznosíthatóság szempontjából nincs jelentősége, hiszen a körzet, aminek az országgyűlési képviselője lett volna, Koncz Zsófiáé lett körülbelül 25 százalékpontos különbséggel. Hogyan szembesül egy ekkora vereséggel?
– Ez letaglózó este volt, látva az országos eredményeket. Tulajdonképpen az agymosás, amin az emberek átmentek, országszerte meghozta a gyümölcsét. De a tiszaújvárosi eredményre tényleg büszke vagyok, és ez rám jellemző, hogy mindig a pozitív oldalt fogom meg, tulajdonképpen a megyében is messze magasra nyúló eredményeket értem el. És nagyon szépen köszönöm a választóknak. Azt gondolom, hogy átment a személyem, és az üzenetek, amiket próbáltam kommunikálni. Ebben a reményben végzem tovább a munkámat, és továbbra is hiszem, hogy egyszer eljön egy igazságosabb és egy szebb ország.
Több politikussal és aktivistával is beszéltem, aki egy darabig csak ült és nézett maga elé, alig kapott levegőt a döbbenettől és a fájdalomtól.
– Hosszú és kemény munka volt, szükséges ilyenkor a pihenés.
Pihent volna akkor is, ha sikert ér el, de ez egy durva vereség. Gondolom, ebből egyrészt föl kell állni, másrészt ki kell dolgozni a konkrét lépéseket. Értem azt a mondást, hogy hit, remény, szeretet, de ezek általánosságok. Mi lesz az országgal? Mi lesz a körzettel?
Vág egy szeletet a süteményből.
– Azt gondolom, hogy most nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni az ország, de nem vagyok politikai elemző, ezt bízzuk rájuk. Nyilvánvalóan minden párt most végzi az elemzéseket. Ezeket az önvizsgálatokat meg kell tenni, és utána ennek fényében tovább menni, és nem szabad föladni.
Mit gondol, az összefogás stratégiája mennyiben tartható? Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter első reakcióiból az következik, hogy Márki-Zay Pétert tartják felelősnek. Márki-Zay meg őket.
– Elindult a felelőskeresés, ami szerintem hiba. Nem felelősöket kell keresni, hanem megoldásokat, ebben hiszek, hiszen tényleg ez visz előre.
Mi az, amit ellenzéknek másképpen kellett volna csinálni? Ha vissza lehetne forgatni az időt, akkor mi az, amit ön másképp csinálna?
– Én a választások előtti este nyugodtan feküdtem le, mert úgy érzem, hogy megtettünk mindent, végigtalpaltuk a körzetet, szó szerint, tehát a személyes találkozásokban, látogatásokban hiszek. Igazából ami nem állt rendelkezésünkre, az a média. Tehát ez is egy óriási hiba, hogy nem egyformák a viszonyok a kormánypárt és az ellenzék kampánya között, a média a kezükben van. Nekünk tényleg csak az volt a kezünkben, amit mi magunk el tudtunk vinni az emberekhez. Ez azért sikeres volt.
Sikeres?
Tiszaújvárosban …
Az üzenetek megfelelőek voltak? Jól voltak célozva, megfogalmazva?
– Igen, én igyekeztem ezeket jól megfogalmazni. Minden beszédemben elmondtam, hogy a döntés egy keleti diktatúra és a nyugati demokrácia között van. Én a Nyugatot, a demokráciát választom, mert a demokrácia jár minden magyar embernek, és a béke a legfontosabb. A körzetemben engem nem is támadtak azzal, hogy háborúba akarom vinni az országot. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenkinek átjön, hogy én mint az egyesült ellenzék jelöltje tényleg azt szeretném, hogy ez egy jól fejlődő körzet legyen.
Leteszi a villát, ismét integet valakinek, mosolyogva.
Nem volt túl elvont ez az üzenet?
– Nekem alaptermészetem, hogy mivel régóta foglalkozom emberekkel, és régóta beszélek emberekhez, megérzem, hogy milyen szóhasználatot, milyen példákat kell használni. Amikor olyan helyen voltam, ahol azt éreztem, hogy most arról kell beszéljek, hogy egy kiló kenyér mennyibe kerül itt, és külföldön mennyibe kerül, vagy hogy a tűzifát mennyire tudják megvenni, akkor ezekkel a példákkal éltem, de az üzenet lényege mindig az volt, hogy egy jobb világ, egy békés világ és egy normális világ jöhet, ahol az embereknek meglesz a fizetése, rendeződik a nyugdíja, itthon tud maradni, nem kell elvándorolnia.
Sajnos megmondom őszintén, hogy a választási eredmények óta rengeteg üzenetet kaptam, hogy elmennek emberek Magyarországról. Az ember szíve meghasad, hiszen pontosan ezt szerettük volna megakadályozni.
Sajnos azt láttam, hogy vidéken, falvakban a közmédia üzenete megy át. Félelembuborékban vannak tartva. Szóval ez van, de mondom, a munkámat folytatom tovább azzal a hittel, reménnyel, szeretettel, amivel elindultam, mert én még mindig hiszek abban, hogy eljön az az idő, amikor ezt az emberek tényleg átlátják, hogy csak ez a megoldás.
Kiballagunk Jézsóval a cukrászda elé.
„Végre tudok kicsit a családommal, barátaimmal is foglalkozni. Kicsit fura, hogy megyek a városban, és a saját arcom jön szembe mindenhol. Egy ilyen plakátot majd leszedek, és elviszem a lányomnak haza, megígértem neki”, mondja a politikus, és nevet.
