Hat kutatóintézet (a Závecz Research, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és az IDEA) közvélemény-kutatásainak számait vetettük össze és átlagoltuk az április 3-ai országgyűlési választás előtt. Ebből az olvasható ki, hogy többségük a teljes népességben a 3-4 százalékos hibahatár környékére vagy azon belülre méri a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzéki támogatottságát, a Medián viszont nagyon jelentős Fidesz-előnyre számít.
A teljes népességre vetítve a hat kutatóintézetből öt vizsgálta a választói pártpreferenciákat (a Nézőpont október óta nem közöl ilyen eredményt). Legutolsó adataikból az olvasható ki, hogy átlagosan 3,5 százalékos előnyt mérnek a Fidesznek, de az átlagot a Medián legutóbbi mérése erősen felfelé húzza, hiszen az ő felmérésük 8 százalékos Fidesz-fölényt jelez.
Ábráinkon a pontok egy-egy közvélemény-kutató felmérésének eredményét jelzik, a vonal pedig az azokból számított átlag alakulását.
A választáson való részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók körében három intézet prognosztizál jelentős kormánypárti előnyt: a Medián 10 százalékpontos előnyt prognosztizál, ami még a kormányközeli Nézőpont Intézet előrejelzésénél is jelentősebb különbség, ők az IDEA-hoz hasonlóan 5 százalékos differenciát mértek a kormánypártok javára ebben a választói csoportban.
A Medián, mint említettük, biztos Fidesz-győzelmet vár, ami annak fényében meglepő, hogy Hann Endre intézetigazgató bő egy hete még kétesélyes versenyről beszélt. Felmérésüket különösen nagy várakozás övezte, hiszen a 2018-as országgyűlési választás előtt a többi közvélemény-kutatóval szemben a Medián helyesen olvasta a trendeket, és egyedüliként jelezte előre a kétharmados Fidesz-többséget a parlamentben.
Az aktív szavazók között tartósabbnak látszik a Fidesz előnye, de ez azzal is magyarázható, hogy a kormányoldalhoz sorolt Nézőpont Intézet egy ideje csak ezt az információt közli, náluk pedig nagyobb a különbség a kormánypártok javára, mint az intézetek átlaga alapján, miközben a baloldaliként elkönyvelt, és szorosabb eredményre számító Publicus Intézet az elmúlt hónapokban csak a teljes népességről szolgáltatott adatot. Így ebből is adódhat, hogy e táborban nagyobb, az utolsó mérések alapján átlagosan 5,4 százalékpont a Fidesz-elönye.
A pártpreferenciák idősoros alakulásából kiolvasható, hogy a vírusjárvány negyedik hulláma nem tudta érdemben befolyásolni a közvéleményt. Áprilisra a járvány kezdete óta – egymillió főre vetítve – hazánkban voltak a legrosszabbak a halálozási adatok az egész bolygón. Ennek ellenére a Fidesz támogatottságára érdemben nem hatott az elszabaduló járvány: egyedül a Publicus mért jelentős ellenzéki előnyt, a többi közvélemény-kutató nem érzékelt ilyen elmozdulást (ma pedig már úgy fest, hogy a többség inkább elégedett a kormányzati járványkezeléssel).
Az ellenzék számára a legkedvezőbb időszakot a tavaly őszi előválasztási kampány hozta, amikor hetekre képesek voltak tematizálni a közbeszédet. Hosszú évek reaktív politikája után a fokozott aktivitás elmozdulást eredményezett a pártpreferenciákban: mint ábráinkon látható, a legtöbb közvélemény-kutató ekkor ellenzéki előnyt vagy döntetlen közeli eredményt mért.
Az újabb trendforduló télen köszöntött be. Általános tapasztalat volt, hogy alábbhagyott az ellenzék lendülete. Annak ellenére, hogy Márki-Zay Péter októberi győzelmi beszédében még kijelentette, hogy már másnap el kell kezdeni a választási kampányt, elhúzódó listaállítástól, döcögő együttműködéstől volt hangos a sajtó. Februárra már egyedül a Publicus mért sovány ellenzéki előnyt, miközben – feltehetően a kormányzati jóléti intézkedéseknek is köszönhetően, mint a 13. havi nyugdíj, a családok szja-visszatérítése, a fiatalok adómentessége – a többieknél visszavette a vezetést a Fidesz-KDNP.
Amikor a pártok ráfordultak volna a kampányhajrára, kitört a háború Ukrajnában. A közvélemény-kutatók között nem mutatkozik egyetértés abban, hogy ez milyen hatással lesz a választás eredményére. A politika nagy könyve szerint a választók ilyenkor a biztonság irányába mozognak, amit a Medián március eleji felmérése is igazol: szerintük ekkor 4 százalékról 12 százalékra nőtt a kormánypártok előnye néhány nap alatt. Ezzel szemben más intézetek felmérései szerint szűkült az olló a két tábor között a háború következő heteiben. A Publicus által mért támogatottsági görbe azt mutatja, hogy a háború után a kormánypárt 5 százalékpontos előnye 2 százalékra olvadt úgy, hogy a Fidesz támogatottsága a teljes népességben 33-ra csökkent, sőt ez a baloldalhoz sorolt intézet szombaton már döntetlen listás eredményt jósolt a biztos pártválasztók táborában a két nagy tömb között.
Lapunk a Závecz Research-csel működött együtt ebben a választási kampányban is. Az ő utolsó, választás előtti felmérésükben a biztos részvételt ígérők, és a listák közül is választani tudók között 50 százalékon állt a Fidesz-KDNP, 46 százalékon az ellenzék, míg a Mi Hazánk 3, a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékon. Hangsúlyozták azonban, hogy ez nem előrejelzés, és az utolsó egy hét mozgósítása döntő lehet, mint ahogyan az is, hogy miként szavaz az a több mint 600 ezer választópolgár, aki biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de csak az utolsó napokban dönti el, hogy kire.
