Péntekig kell döntenie a bíróságnak első fokon, és február végére derülhet ki jogerősen, vajon jogszerű lehet-e a tervezett sztrájk, amit a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) kezdeményezett a reálbérkereset-csökkenés miatt. Február 2-án jelentették be, hogy március 10-én nulla órától határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek a MÁV-nál a személy- és áruszállításban, majd február 4-én kérvényezték a Fővárosi Törvényszéken a sztrájk jogszerűségének megállapítását. A bíróságnak erre öt munkanapja van a sztrájktörvény szerint, azaz péntekig megszülethet a döntés. Ezt nagy valószínűséggel megtámadja az a fél, amelynek nem kedvező a döntés, amire szintén öt nap van. Utána további öt munkanapon belül kell meghozni a másodfokú döntést – vezette le a várható menetrendet Barsi Balázs, a MOSZ elnöke.
Tavaly nem volt béremelés
A 2021 júliusától érvényes hároméves bérmegállapodás alapján tavaly nem volt béremelés a MÁV-nál, helyette 200 ezer forint SZÉP-kártya juttatást kaptak a dolgozók, az idei évre 10 százalékos, a jövő évre 5 százalékos emelésben állapodtak meg. A MOSZ a MÁV-nál dolgozó mozdony- és motorvonatvezetők 80 százalékát képviseli – ők nincsenek megelégedve a bérmegállapodással, ezért is nem írta alá a szakszervezet tavaly a dokumentumot.
2021-ben 5,1 százalékos volt az éves átlagos infláció, és elmaradt a fizetésemelés, a nyilvánvaló reálkereset-csökkenést a MOSZ szerint kompenzálnia kell a munkáltatónak. A MÁV azonban az igényt nem tartja indokoltnak, tárgyalni sem akar róla, a sztrájk bejelentését megelőzően kötelező, december elejei kollektív munkaügyi vita is eredménytelen volt – vázolta a helyzetet Barsi. A MÁV a sztrájkbejelentésre reagáló közleményében azt írta, van olyan szakszervezet, amely szerint a MOSZ akciója elsősorban a zavarkeltés, illetve hogy a kollektív szerződést megkötő szakszervezetek lezártnak tekintik a 2021–2022-es bértárgyalásokat. Ez furcsának tűnhet, de van rá magyarázat.
Önmagában jól hangzik a 60 százalékos keresetnövekedés
Igaz a MÁV állítása, miszerint az elmúlt öt évben a mozdonyvezetők fizetése átlagosan összesen 60 százalékkal emelkedett, de közben a nemzetgazdasági átlagkereset gyorsabban, akár 70 százalékkal is nőhetett – érvelt Barsi Balázs. A KSH jelentése is ezt látszik erősíteni: az átlagkereset bruttó 263 200 forint volt 2016-ban, a legfrissebb, tavaly január-novemberi adat 433 800 forint. Ez 64 százalékos emelkedést jelent, és ha hozzávesszük, hogy az év végi jutalmak megtolják az éves átlagot, akkor ennél magasabbra jöhet ki az ötéves átlagkereset-növekedés.
A stratégiai munkakörök közül a mozdonyvezetők kapták az egyik legkevesebb emelést 2016 óta – emelte ki az elnök. A MÁV közleményéből is ez derül ki: a cégcsoportnál 2016 óta átlagban 65 százalékkal nőttek a bérek, ezen belül a felsővezeték-szerelőké mintegy 80, a kocsivizsgálóké 93, míg az autóbuszvezetőké 77 százalékkal emelkedett átlagban.
Barsi Balázs ugyanakkor nem érti, hogyha olyan jó juttatási csomagot kaptak a vasutasok, akkor miért van még mindig jelentős létszámhiány.
A mozdonyvezetők átlagfizetése a szakszervezeti vezető szerint 2021-ben bruttó 703 ezer, a megelőző évben pedig bruttó 714 ezer forint volt. Ez úgy történhetett, hogy 2020-ban többet túlóráztathatták a mozdonyvezetőket, mint tavaly.
A 700 ezer forintot onnan érdemes nézni, hogy más vasutaknál mennyit lehet keresni. Magyarországon mintegy 50 cégnél foglalkoztatnak mozdonyvezetőket, ebből a MOSZ-nak 46 vasúttársaságnál vannak tagjai, így van rálátása a piacra. A MÁV-nál elérhető keresetek a középmezőnybe sorolhatók, számos piaci cégnél 20-30, de akár 40 százalékkal is többet kereshetnek a masiniszták, mint az állami vállalatnál, és ennél is nagyobb a szakadék, ha az alapkereseteket vetjük össze – mondta a MOSZ elnöke. A MÁV-nál továbbra is jelentős a létszámhiány, ebből fakadóan a mozdonyvezetők leterheltsége is nagy. Megdolgoznak a 13. és a 14. havi bérért is, átlagban évi 200 óra fölötti a túlóra fejenként, egyre stresszesebb a mozdonyvezetői munka – tette hozzá.
A garanciális elem sem jelentett garanciát
Bár céges szinten csökkent a reálkereset, csak a mozdonyvezetők kértek kompenzációt, ám ők annyira elszántak, hogy sztrájkolni is hajlandók. Ismert, hogy a kormány januártól 4 százalékkal csökkentette a bérre rakódó munkáltatói közterheket. A tavaly nyári bérmegállapodásba pedig a MOSZ javaslatára garanciális elemként bekerült volna, hogy ha lesz köztehercsökkentés, azt a cégcsoport fordítsa további alanyi jogú béremelésekre. Végül a megállapodásban nem rögzítették ezt a garanciát. Így is lett azért a köztehercsökkentésből adódó további bérfejlesztés, csak másképp, mint ahogy a MOSZ gondolta.
Idén januárban ugyanis született egy olyan megállapodás a szakszervezetek zömével, hogy az idei, 10 százalékos béremelés legalább bruttó 40 ezer forint kell, hogy legyen, a legkisebb bérek emelése miatti bértorlódás enyhítésére. Bizonyos munkakörökben ez akár 20 százalékos alapbéremelést is jelenthetett, amivel kezelték az infláció miatti tavalyi reálkereset-csökkenést is. De a mérnöki, technikusi, mozdonyvezetői munkakörökre ez nem áll, mert náluk 380-400 ezer forintról indul az alapkereset, tehát ők csak a 10 százalékos alapbéremelést kapták meg, nem részesültek a közteher-megtakarításból, és a bértorlódást, valamint az inflációt sem kompenzálták náluk – magyarázta Barsi Balázs.
Fejenként 500-600 ezer forint kompenzációt vár a szakszervezet
A MÁV hivatkozott arra, hogy a mozdonyvezetők tavaly kaptak 415 ezer forint lojalitási és további 300 ezer forint SZÉP-kártya juttatást, valamint közel 90 százalékuk további 120-160 ezer forint közötti összeget. Ez utóbbi a szakszervezet szerint bérmegtakarításból adódott, mert kevesebben lettek, és valóban nem kapta meg mindenki, a többi juttatás pedig korábban is megvolt, a bérmegállapodásban rögzített 200 ezer forintnyi SZÉP-kártya juttatás kivételével. Ezek azonban csak juttatások: vagy vannak, vagy nincsenek. Ettől még áll, hogy tavaly az elmaradt béremelés és a magas infláció miatt, valamint kompenzáció híján csökkent a mozdonyvezetők reálkeresete.
Éves szinten fejenként bruttó 500-600 ezer forinttal lehetne a szakszervezet szerint ellensúlyozni ezt a veszteséget.
A MÁV szerint ezért jogszerűtlen a sztrájk
A szakszervezet bízik abban, hogyha a bíróság jogszerűnek tartja a meghirdetett sztrájkot, az kimozdítja a tárgyalásokat a holtpontról. Vagyis valójában nem sztrájkolni szeretnének, hanem minél hamarabb megegyezni a munkáltatóval. Hétfőn tárgyaltak, bármikor készek a megállapodásra, és várják a munkáltató jelzését, mikor ülhetnek le újra egyeztetni. A szakszervezet úgy véli, a munkáltató meg fogja várni a bíróság döntését ezzel.
Kérdeztük erről a MÁV-ot is, de válasz helyett hétfői közleményüket ajánlották, megismételve, hogy a MÁV-START alaptalannak, jogszerűtlennek és felelőtlennek tartja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkbejelentését, ezért benyújtotta ellenkérelmet a sztrájk jogellenességéről dönteni jogosult Fővárosi Törvényszékhez. A vasúttársaság azt írja, a hároméves bérmegállapodás a MÁV-START kollektív szerződésének részét képezi, így az annak megváltoztatása érdekében meghirdetett sztrájk a sztrájktörvény értelmében jogellenes. Az az álláspontjuk továbbá, hogy a hároméves bérmegállapodás fedezetet biztosít az inflációs hatásokra, illetve hogy a bérfejlesztés és a béren kívüli juttatások nettó értéke jelentősen meghaladja a 2021-re megállapított és a 2022-re prognosztizált infláció együttes hatását. A tavalyi, 5,1 százalékos infláció után a Pénzügyminisztérium decemberi jelentése alapján az idei évre 4,8 százalékos pénzromlást vár.
